Bevezetés: A cöliákia egy autoimmun betegség, amely genetikailag fogékony egyénekben alakul ki. Glutén hatására egy gyulladással járó immunválasz indukálódik, amely vékonybél károsodáshoz vezet. Diagnózisához autoantitest vizsgálat (anti-transzglutamináz és anti- endomysium IgA és IgG) és vékonybél-biopszia szükséges. Az IgA a nyálkahártyák jellemző antitestje, amelynek két alosztálya létezik, az IgA1 és az IgA2. Irodalomból ismert, hogy az IgA2 gyulladást kiváltó hatása erőteljesebb, mint az IgA1 alosztályé. Célkitűzés: Kutatómunkánk célja volt az IgA típusú anti-transzglutamináz pozitív betegekben és egészséges kontrollokban vizsgálni az IgA1 és IgA2 altípusú autoantitestek jelenlétét és azok megoszlását. Módszerek: 104 cöliákiás beteg és 65 egészséges kontroll szérum mintájából határoztuk meg a transzglutamináz elleni IgA1 és IgA2 alosztályú antitestek mennyiségét áramlási citometriával. A vizsgálatokhoz rekombináns transzglutaminázzal fedett mikrogyöngyöket, egérben termeltetett anti-humán IgA1 és IgA2 elleni antitestet és fikoeritrinnel jelölt poliklonális anti-egér IgG-t használtunk. Eredmények: A betegek mintájában nagyobb mennyiségben volt jelen az IgA1 (p<0,0001) és IgA2 (p<0,0001) izotípusú transzglutamináz elleni autoantitest a kontrollokhoz képest. A betegek esetén nagyobb mennyiségben volt kimutatható az IgA1, mint az IgA2 (p<0,0001). Az IgA2/IgA1 arány a kontroll csoport esetén szignifikánsan nagyobb volt (p<0,0002). Életkor és nemek függvényében nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. Megbeszélés: Az általunk vizsgált cöliákiás betegek szérumában jelenlévő transzglutamináz elleni antitestek dominálóan IgA1 altípusúak, mely összhangban áll azzal a ténnyel, miszerint a cöliákia által érintett proximális vékonybél szakaszon főleg IgA1 termelő plazmasejtek találhatóak. Korábbi tanulmányok leírtak IgA lerakódásokat a cöliákiás betegek vékonybelében, feltevésünk, hogy cöliákiában is lejátszódhat egy IgA nephropathiához hasonló folyamat.