A szakdolgozat a magyar és az osztrák szomszédjog összehasonlító elemzését tartalmazza, áttekintve a történeti alapokat, a modern szabályozás dogmatikáját és a bírói gyakorlat főbb irányait. Központi témája, hogy a két jogrendszer miként határozza meg az együttélés határait, különösen a „szükségtelen zavarás” (Magyarország) és a „helyben szokásos mértéket meghaladó, jelentős zavarás” (Ausztria) fogalmai mentén. A dolgozat részletesen bemutatja a generálklauzula-alapú magyar rendszert, valamint az osztrák ABGB kategorizált, pozitív és negatív imissziókra épülő szabályozását. A dolgozat kitér a két ország eltérő jogpolitikai megközelítésére, a kompenzált tűrés osztrák intézményének előnyeire, és reformlehetőségeket javasol a magyar jog számára. Összegzésként megállapítja, hogy a rugalmas magyar modell és a kiszámíthatóbb osztrák struktúra különböző előnyöket kínál, és ezek kombinációja szolgálná legjobban a szomszédjogi viták hatékony és igazságos rendezését.