A slammerek közösségformáló ereje

Abstract

A slam poetry olyan színpadi előadóművészeti műfaj, amely jellemzően élő, közönség előtti megszólalásként valósul meg. A slam poetry események azonban nem csupán kulturális alkalmak, hanem olyan közösségi terek is, amelyekben a résztvevők közötti kapcsolatok folyamatosan formálódnak, és bizonyos esetekben hosszabb távon is fennmaradnak. A műfaj közösségi és társadalmi vonatkozásait a hazai és nemzetközi szakirodalom eddig viszonylag kevéssé vizsgálta, ugyanakkor sajátos működése és közösségi dinamikája indokolttá teszi tudományos elemzését. A szakdolgozat célja volt a slam poetry közegében megjelenő közösségi működés feltárása, különös tekintettel a közösségformáló folyamatokra, az egyéni identitás alakulására, valamint a társas kapcsolatok és közösségi struktúrák sajátosságaira. A kutatás a slam poetryt közösségelméleti és szubkulturális keretben értelmezte, és kvalitatív módszertanra épülő empirikus vizsgálat, valamint félig strukturált interjúk segítségével elemezte. Az eredmények alapján a slam poetry közössége nem egységesen működő struktúraként volt leírható, hanem egy dinamikus, alulról szerveződő, informális rendszerként, amelyben a részvétel intenzitása, a kapcsolatok mélysége és a közösségi beágyazottság egyénenként volt eltérő. A közeg egyszerre biztosított teret az önkifejezésnek, az identitásformálásnak és a társas kapcsolatok kialakulásának, miközben informális normák és hierarchiák is megjelentek benne. A slam poetry így nem csupán előadó művészeti forma, hanem közösségi és szubkulturális jelenségként is értelmezhető volt.