Állatasszisztált terápia alkalmazási lehetőségei a gyermekpszichiátriai ellátásban

Abstract

Az állatasszisztált terápia hatásait vizsgáltam magatartásszabályozási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő, 3-7 éves gyermekek körében, a szülői észlelés tükrében. Egy 15 fős mintán, 8-12 alkalmas kutyás terápiás ciklus előtt (T1) és után (T2) elemeztem a szülők által kitöltött standardizált kérdőíveket (Conners, SDQ, Gyermekviselkedési Kérdőív, Hiperkinetikus Zavar Kérdőív), valamint saját szerkesztésű kérdőívemet. Igyekeztem feltárni a szülői motivációkat és elvárásokat, valamint a családok mindennapjait leginkább megnehezítő egyéni nehézségek alakulását. A kutatás során a szülői beszámolók szubjektív megélésére támaszkodtam, mivel az óvodáskorú gyermekek életkori sajátosságaik miatt az objektív önértékelésre még nem képesek. A standardizált mérőeszközök adatait kvantitatív módszerekkel, a saját kérdőív nyitott kérdéseit pedig deduktív tartalomelemzéssel dolgoztam fel. Munkámmal arra kerestem a választ, hogy a szülők hogyan élik meg gyermekük fejlődését a terápiás folyamat során és észlelésük mennyiben egyezik a standardizált kérdőívek adataival.