Napjainkban egyre gyakrabban és egyre nagyobb tömegben jelennek meg az algák, illetve cianobaktériumok a környezetünkben. Tömeges megjelenésük gyakran okoz vízügyi, gazdasági vagy akár egészségügyi problémát is. Gyakorta írják le a cianobaktériumok tömeges megjelenését kísérő állatelhullásokat vagy járvány jellegű megbetegedési hullámokat, melyek hátterében, sok esetben a termelt szekunder metabolitok állnak (Codd et al. 1994, Falconer et al. 1983). Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról sem, hogy ezen szervezeteknek számtalan, jelenleg még nem teljesen kiaknázott pozitív tulajdonságuk is van. Számtalan formájuk és fajuk szolgálhat táplálékként, tápanyagként vagy takarmányként. Gondoljunk csak a napjainkban nagy népszerűségnek örvendő alga alapú táplálék kiegészítőkre, melyeket nem csak emberi fogyasztásra, hanem állati takarmányozásra is készítenek. Meg kell említenünk, hogy az algák alkalmasak zöld üzemanyag előállítására is. Hazánkban és más országokban is komoly kutatásokat folytatnak ebben az irányban. Az algáknak rendkívül nagy az elterjedésük a Földön, így nem ritkák az olyan fajok sem, amelyek szélsőséges körülmények között is jól érzik magukat. Éppen ezért találunk olyan fajokat, amelyek képesek a környezeti szennyezéseket, - mint például nehézfémek, klórozott szerves vegyületek, kőolajszármazékok, szénhidrogének-, akkumulálni vagy lebontani. Valamint nem szabad elfelejtenünk, hogy az algák nem csak toxikus szekunder metabolitokat termelnek, hanem számtalan olyan vegyületet melyek gyógyászati alapanyagként, étrend kiegészítőként vagy más biotechnológiai folyamatok alapanyagaként szolgálhatnak. A fotoszintézis során az algák sokféle karotinoid termelését végzik, tehát alkalmasak lehetnek speciális karotinoidok előállítására. Az algákkal kapcsolatos kutatások napjainkban éppen ezen tulajdonságok miatt kerültek előtérbe, bár még mindig kevés az átfogó irodalom ezen a területen.