A dolgozat első része alapvetően két célt tűz ki maga elé, egyrészt fel kívánja hívni a figyelmet a tankönyvkutatásban rejlő lehetőségekre és sajátosságokra, másrészt megpróbálja összegyűjteni a fontosabb kutatási szempontokat, illetve módszertani alapvetéseket. A dolgozat második része pedig, noha közel sem a teljesség igényével, igyekszik ismertetni az 1918/1919-es magyarországi eseményeket, az őszirózsás forradalom résztvevőinek és a Tanácsköztársaság népbiztosainak tevékenységét a mindenkori történelemtankönyvek interpretációin keresztül.