Dolgozatomban, az úgynevezett mozaikcsaládokban (patchworkfamilies) felmerülő speciális problémákat elemzem a mai Magyarországra koncentrálva. Rövid történeti és szociológiai bevezetőt követően, amelyet az alapvető szakirodalom alapján írtam, és amelynek révén bemutatom a házasság intézményének változását, illetve a mozaikcsaládok mind nagyobb létszámát, rátérek a mozaikcsaládok fogalmának bemutatására, majd az ezekben a famíliákban előforduló, speciális problémák kibontására, kitérve e családok – több ok miatt – halmozottan hátrányos helyzetére. Ezt követően négy anonim mintacsalád („Tóth”, „Balogh”, „Kiss”, „Nagy”) esetén elemzem a velük készített interjúk alapján a konkrét problémákat, majd a minták segítségével (pl. régi házastárssal való viszony, a társadalom megítélése, a közös gyermekek problémája, előző házasságból való gyermekekkel való viszony stb.) modellezem a fent vázolt problémakört a négy kiválasztott család esetében, ezen felül igyekszem általánosabb következtetésekre jutni. Összegzésként azt állapítom meg, hogy a mozaikcsaládok a számos speciális probléma ellenére élhetnek normális, kiegyensúlyozott életet, nagyfokú tolerancia esetén, ez azonban sajnos gyakorta nem jellemzi: nem véletlen, hogy bőséges szakirodalom járja körül a problémakört. Nem kétséges, hogy a társadalomnak jóval nagyobb nyitottsággal kell fordulnia ehhez a mind gyakoribbá váló jelenséghez, hiszen az ilyen családok száma a házassági intézmény liberalizálódásával, a válások növekedésével folyamatosan nő. Ez különösen szükséges volna az ilyen családokban felnövő gyermekek érdekei miatt.