Dolgozatomban – napjaink erőszak-kutatási kísérleteihez kapcsolódva – olvasom újra a klasszikus modernség irodalmának egyik legmegosztóbb, egyben legsokoldalúbb alkotójának néhány novelláját, melyeknek közös vonása az erőszaktéma meghatározó jelenléte. A Tor, A béka (A varázsló kertje kötet, 1908), az Anyagyilkosság (Délutáni álom, 1911), a Gyilkosság (Schmith mézeskalácsos, 1912), valamint a Rozi (Muzsikusok kötet, 1913) c. szövegek értelmezésével mutatom be a szerző és az erőszakkutatás eddig kiaknázatlan, bár szorosan összefüggő kapcsolatát.