Bevezetés: Szelektált szívelégtelen (SzE) betegek esetében a kardiális reszinkronizációs terápia (CRT) egy választott terápiás lehetőség, mely javítja az életminőséget, hatással van a reverz remodellingre, és csökkenti a mortalitást. A betegek közel egyharmada nonreszponder, nincs mérhető javulás a SzE tüneteiben és az echocardiographiás paraméterekben. Az angiotensin receptor-neprilysin inhibitor (ARNI) bizonyítottan képes szignifikánsan javítani a csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenek (HFrEF) állapotát.
Célkitűzésünk jelen vizsgálatunkban az volt, hogy összehasonlítsuk az ARNI terápia hatékonyságát a CRT nonreszponder (CRT-NR) és CRT beültetés nélküli SzE betegeken.

Beteg, Módszer: CRT-NR betegeink közül azokat vizsgáltuk, akik 2018-2021-ben ARNI kezelést kaptak az implantációt követően legalább 6 hónappal. A nonreszponderitás kritériuma a 10%-ot el nem érő mértékű bal kamrai ejekciós frakció (BK EF) javulás volt a beültetés után fél évvel végzett echocardiographia során. A kontroll csoportba olyan SzE betegek kerültek, akik ARNI kezelésben részesültek CRT implantáció nélkül. Az BK EF, a funkcionális állapot (NYHA stádium) és az N-terminális prohormon agyi nátriuretikus peptid (NT-proBNP) változás mértékét az ARNI indítása előtt és minimum 6 hónappal azt követően hasonlítottuk össze mindkét csoportban.

Eredmények: A CRT-NR+ARNI csoportba 70 (átlag életkor:66,06±9,06, 9 nő), a kontroll (csak ARNI) csoportba 135 beteg, (62,36±11,26 év; 31 nő) került. A CRT-NR betegeken az EF 25,25±5,66%-ről 29,47±6,78%-ra (p˂0,001) nőtt, a NYHA stádium 2,76±0,52-ről 1,87±0,56-ra csökkent (p˂0,001), az NT-proBNP 3881,92±5586,62 pg/ml-ről 2599,90±4376,94 pg/ml-re csökkent (33,03%-os csökkenés), p˂0,001. A kontroll csoportban hasonló javulást észleltünk az EF-ban 26,64±6,4% vs 29,98±6,7%; p˂0,001, a NYHA stádiumban 2,67±0,52 vs 2,17±0,56 (p˂0,001), és az NT-proBNP 3981,13±4771,80 pg/ml vs 2062,66±2919,07 pg/ml (48,19%-os csökkenés), (p˂0,001).

Konklúzió: Az ARNI kezelés elindítása a CRT implantáció után nonreszponder betegek esetében is hasonló, szignifikáns előnyöket eredményez, mint a nem CRT-s SzE betegeken.