Nowadays, we can observe an increasing trend in the spread of non-communicable diseases. It is important to highlight the social factors that negatively affect health. Determinants includes income, education and the research-relevant working and living conditions. From a labor market perspective, unemployment and poor working conditions are a significant responsibility for the deterioration of mental and physical health. Health is also affected by employment conditions. Extended working hours have been shown to be harmful to health . Poor health has generates poorer work performance, a higher rate of sick leave, and higher health care costs. My primary goals in my research was to explore the labor market impacts of workplace health promotion and guidelines for corporate health promotion. Within health promotion, physical activity has played a prominent role. I’ve been used secondary data collection during my research. I have been performed a traditional literature analysis based on domestic and international studies. My results are suggest that the workplace health promotion has more positive labor market effects than increasing productivity and reducing absenteeism and health care costs. It is important to mention that health promotion could bring benefits to both employers and employees. Regarding corporate guidelines, there is no new approach directive other than the older literature sources. thus, it may be worthwhile to develop a new and different corporate process for effective workplace health promotion.

Napjainkban a nem fertőző betegségek terjedését illetően növekvő tendenciát figyelhetünk meg. Fontos kiemelni az egészséget negatívan befolyásoló társadalmi tényezőket. A meghatározó faktorok közé tartozik a jövedelem, oktatás, valamint a kutatás szempontjából releváns munka-és életkörülmények. Munkaerő-piaci nézőpontból tekintve, a munkanélküliség és a rossz munkakörülmények szignifikáns mértékben felelősek a mentális és fizikai egészség romlásáért.  Az egészséget továbbá a foglalkoztatási feltételek is befolyásolhatják. A meghosszabbított munkaidő bizonyítottan káros az egészségre. A rossz egészségi állapot gyengébb munkateljesítményt, nagyobb arányú betegszabadságot, és magasabb egészségügyi költséget generál. Kutatásomban elsődleges célom a munkahelyi egészségfejlesztés munkaerő-piaci hatásainak és a vállalati egészségfejlesztés iránymutatásainak feltárása volt. Az egészségfejlesztésen belül kiemelt szerepet játszott a fizikai aktivitás. A vizsgálat során hagyományos irodalomelemzést hajtottam végre, hazai-és nemzetközi tanulmányok alapján. Eredményeim szerint a munkahelyi egészségfejlesztésnek több kedvező munkaerő-piaci hatása van, mint a termelékenység növelése, valamint a hiányzások és az egészségügyi költségek csökkenése. Fontos megemlíteni, hogy az egészségfejlesztés esetében mind munkáltatói mind munkavállalói szempontból előnyöket érhetnek el.  A vállalati iránymutatásokat illetően, a régebbi szakirodalmi forrásokon kívül, nincs új megközelítésű irányelv. így érdemes lehet egy új és más szempontokat figyelembe vevő vállalati folyamatot kialakítani a hatékony munkahelyi egészségfejlesztés érdekében.