A belsőégésű motorok vezérlésére szolgáló elektronikus rendszerek fejlesztése napjainkban is kiemelt jelentőséggel bír, különösen a kutatás-fejlesztési, oktatási és prototípus-építési környezetekben, mivel a hagyományos motorvezérlő egységek jellemzően egy adott motor-konfigurációhoz készülnek, így módosításuk vagy más motorokra történő adaptálásuk jelentős tervezési és fejlesztési munkát igényel, ami lassítja a fejlesztési ciklusokat és korlátozza az új megoldások gyors kipróbálását. Ennek következtében indokolttá válik olyan vezérlőegységek vizsgálata, amelyek nagyobb rugalmasságot és újra felhasználhatóságot biztosítanak. Munkánk témája egy moduláris felépítésű belsőégésű motorvezérlő egység tervezése és megvalósítása, ahol a moduláris megközelítés lényege, hogy a vezérlő egy alaplapból és cserélhető alkomponensekből épül fel, amelyek meghatározott funkciókat látnak el, ezáltal a rendszer különböző motor-konfigurációkhoz – például eltérő hengerszámhoz, érzékelő-kiosztáshoz vagy aktuátorokhoz – egyszerűbben illeszthető anélkül, hogy a teljes vezérlőt újra kellene tervezni. A téma időszerűségét tovább növeli, hogy a fejlesztési költségek és az időráfordítás csökkentése egyre fontosabb szempont mind ipari, mind egyetemi környezetben. A munka célja egy olyan moduláris motorvezérlő koncepció kidolgozása és gyakorlati megvalósítása, amely alkalmas különböző belsőégésű motorok vezérlésére cserélhető hardvermodulok alkalmazásával, ahol a hangsúly nem egy végleges ipari termék létrehozásán, hanem egy működő koncepciós bizonyíték megvalósításán van. A fejlesztési munka során sor került a moduláris hardverarchitektúra megtervezésére, a nyomtatott áramköri lapok kialakítására, a prototípus iteratív forrasztására és összeszerelésére, valamint az alapvető elektromos mérések és funkcionális tesztek elvégzésére, továbbá a moduláris kialakítás előnyeinek és hátrányainak értékelésére is. A projekt eredményeként egy működő moduláris motorvezérlő prototípus készült el, amely igazolja a koncepció alkalmazhatóságát, ugyanakkor a fejlesztés során egyértelművé vált, hogy a rendszer rugalmasságának növelése a komplexitás jelentős növekedésével jár, így a moduláris motorvezérlő megközelítés életképes és hasznos, azonban a rugalmasság és a rendszer bonyolultsága között tudatos tervezési kompromisszumok kialakítása szükséges.