A XXI. század emberének felgyorsult, sikerorientált és technikaközpontú világában fogódzkodót jelenthetnek a hagyományok, a gyökerek keresése. Napjainkban egyre több területen kezdik újra felfedezni a régi, tradicionális módszereket, és ez alól a vadászat sem kivétel. Mint ismeretes, Magyarország élen jár a hagyományos vadászati kultúra támogatásában, hisz mind a solymászatnak, mind az íjászatnak több ezer éves hagyománya él nálunk. E dolgozat tárgyának aktualitását adja, hogy a vadászíjászat napjainkban újra kezd szélesebb körben elterjedni. Ebből kifolyólag a vadásztársaságoknak és más vadgazdálkodási egységeknek érdemes felkészülniük egy ilyen típusú vendégkör fogadására. Ehhez azonban fontos megértenünk a vadászíjászat mibenlétét. A vadászat eme formájának részletes bemutatásával célom, hogy eloszlassam a vele szemben támasztott előítéleteket, és felhívjam a figyelmet vadgazdálkodásbeli jelentőségére. Dolgozatomban a hazai vadászíjászok által használt nyílhegytípusokat igyekszem bemutatni, és hatékonyságukat megvizsgálni egy nyílhegy-teszt segítségével. Munkám kiindulópontja egy kérdőív volt, mellyel a magyarországi vadászíjászok tapasztalatait gyűjtöttem be. Elsősorban arra voltam kíváncsi, melyek a főbb elvárásaik egy vadászheggyel szemben, illetve mely vadászpengék a legnépszerűbbek köreikben. Az egzaktabb felmérés érdekében a kutatási területemet Heves megyére szűkítettem le, mely természeti adottságai révén kifejezetten alkalmas a hazai nagyvadfajok íjjal való elejtésére. A kérdőívek kitöltése során az itt élő negyven, érvényes vadászjeggyel rendelkező íjász több, mint felével sikerült felvennem a kapcsolatot. Az adatokat az általam elvégzett nyílhegy-teszt eredményeivel is összevetettem. A kísérletben Nagy Barna, nemzetközi vadászíjász oktató volt a segítségemre, akivel megfigyeltük a nyílhegyek ütötte sebcsatornák nagyságát, a kivérzés szimulálására, pedig a célul használt vizeskannák egységnyi idő alatti folyadékvesztését vettük számba. A vizsgálatban kilenc különböző márkájú, anyagú és kidolgozású penge, valamint egy kereskedelmi forgalomba eddig még nem került vadászhegy kapott helyet. Az ily módon szerzett eredmények kiértékelése több érdekes információval is szolgált. A vizsgálatok egyebek mellett rámutattak arra, hogy az ár és a jeles márkanév sokszor nincsenek egyenes arányosságban a hatékonysággal. A teszt során a legeredményesebbnek egy olyan nyílhegy bizonyult, melyet a megkérdezetteknek csak egy nagyon kis hányada ismer, jóllehet a célnak megfelelő vadászpenge kiválasztásakor egyéb paramétereket is érdemes figyelembe venni. Reményeim szerint a további kutatási munkám gyakorlati segítséget nyújt majd a jelenlegi, illetve jövőbeli vadászíjászok eredményes működésében.