A „gender gap” témájában (magyarul a nemek között kialakult rés), egyre több kutatás jelenik meg mind a nemzetközi, mind a magyar szakirodalomban. A nemek közötti egyenlőség kérdése a mai világunkban egyre égetőbb problémává vált. Meglétét számos faktor befolyásolja, mint például a nők részvételi aránya a gazdaságban, oktatás elérhetősége mind a két nem számára, egészségügyi tényezők (nemek születési aránya, várható élettartam) és politika világának nyitottsága a nők felé. Véleményem szerint a nemek közötti esélyegyenlőségre olyan komponensek is hatást gyakorolnak, mint az országok gazdasági ereje, vallási berendezkedése, a különböző szektorokra költött összegek. Kutatásom általános célkitűzése, hogy összefüggéseket találjak az előbb említett tényezők és az úgynevezett „gender gap” között statisztikai módszerek segítségével. Hipotézisem szerint, az egyes faktorok között lesznek egyaránt pozitív és negatív kapcsolatok, amik rávilágítanak arra, hogy azokban az államokban, ahol jelentős rés van a nemek között, milyen területek erősítésével lehetne effektívebben és gyorsabban összezárni a gender gap-et. Az elemzés során nyilvános statisztikákra és szöveges adatokra egyaránt alapoztam, melyek mindegyike országokra lebontott adatok voltak. A vizsgálatom alapjául a Global Gender Gap Report 2016-os kiadása szolgált, ahol 144 ország lett besorolva a nemek esélyegyenlősége alapján, részletesen felépített indexmutatók szerint. Ezekhez az országokhoz rendeltem a saját kutatásom céljára összegyűjtött adathalmazom, amiket adatvizualizációt követően elemeztem. A dolgozatban kifejtettek alapján arra az eredményre jutottam, hogy míg az egyes nemzetek gazdagsága nem lehet egyedüli és jelentős hatást gyakorló az országokban jelen lévő gender gap nagyságában, az OECD tagság, a vallás, az oktatásba fektetett összeg sokkal szignifikánsabb befolyásoló tényezőnek bizonyult. Tehát az ország szegénysége, vagy gazdagsága nem lehet kizárólagos magyarázó ok a nemek közötti esélyegyenlőtlenségekre.