Fitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója során

A tétel rövid nézete
dc.contributor.authorBálint, Piroska
dc.contributor.authorBalogh, Nóra
dc.contributor.authorKelbert, Bernadett
dc.contributor.authorRadócz, Szilvia
dc.contributor.authorTóth, Katalin
dc.date.accessioned2024-07-23T12:24:44Z
dc.date.available2024-07-23T12:24:44Z
dc.date.issued2021-07-07
dc.description.abstractA szántóföldi művelés alól kivont területek kiterjedése egész Európában, így hazánkban is növekszik és természetvédelmi szempontból kívánatos, hogy ezeken a területeken gyepek jöjjenek létre. Gyepterületek létrehozása támaszkodhat csupán spontán szukcessziós folyamatokra, mely akkor lehet hatékony, ha a természetes gyepek fajainak lokális propagulum-forrásai biztosítottak. A gyepregeneráció során végbemenő vegetációdinamikai folyamatok és fajgazdagság változások finom léptékű elemzésére remek lehetőséget nyújtanak a fitomassza frakciók elemzésén alapuló vizsgálati módszerek. A fitomassza mérése pontosabb képet ad a növények tényleges mennyiségi viszonyairól, emellett ezzel a módszerrel megállapítható a holt fitomassza mennyisége is, ami jelentősen befolyásolja a növényfajok csírázási és megtelepedési esélyeit. Célunk a Kiskunsági Nemzeti Park területén található homoki parlagok spontán szukcessziójának tér-idő helyettesítéses vizsgálatával a következő kutatási kérdések megválaszolása volt: (1) Hogyan változik a homoki gyepekre jellemző célfajok fajszáma és tömegessége a szukcesszió során? (2) Hogyan változik a fő fitomassza frakciók mennyisége a szukcesszió során? (3) Milyen a természetközeli gyepek regenerálódásának dinamikája a vizsgált parlagokon? Eredményeink alapján a homoki gyepekre jellemző célfajok mennyisége nagyobb volt az idősebb parlagokon, mint a fiatalabb parlagokon. Kimutattuk, hogy a célfajok többsége már a fiatal parlagokon is megtelepedett, ehhez képest csupán néhány új célfaj jelent meg az idős parlagokon. Ezek az eredmények összhangban vannak a „initial floral composition” és a lassuló szukcesszió elméletével, melyek szerint a szukcesszió végkimenetelét a már kezdeti szakaszban jelen lévő fajok határozzák meg, és a vegetációs változások mértéke évről évre csökken a szukcessziós kor előrehaladtával. Vizsgálatunkban kimutattuk, hogy a talaj kálium- és foszfor-tartalma a fiatal parlagokon volt a legnagyobb, a nitrogén mennyiségének tekintetében azonban növekedést tapasztaltunk a parlagok korának növekedésével. Feltehetően a talaj nitrogénmennyiségének növekedésével magyarázható az is, hogy az összfitomassza és az avar mennyisége az idős parlagokon volt a legmagasabb. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a középidős és idős parlagok fajkészlete jól elkülönült a fiatal parlagok fajkészletétől és a parlagokon zajló vegetációfejlődés a referencia gyepek irányába mutatott. hu
dc.formatapplication/pdf
dc.identifier.citationGyepgazdálkodási Közlemények, Évf. 12 szám 1-2 (2014): Gyepgazdálkodási Közlemények (GS-12) , 3-10
dc.identifier.doihttps://doi.org/10.55725/gygk/2014/12/1-2/9762
dc.identifier.issn1785-2498
dc.identifier.issue1-2
dc.identifier.jatitleGyepgazdálk. közl.
dc.identifier.jtitleGyepgazdálkodási Közlemények
dc.identifier.urihttps://hdl.handle.net/2437/376800
dc.identifier.volume12
dc.languagehu
dc.relationhttps://ojs.lib.unideb.hu/gygk/article/view/9762
dc.rights.accessOpen Access
dc.subjectfelhagyáshu
dc.subjecthomokpusztagyephu
dc.subjectKiskunsághu
dc.subjectparlaghu
dc.subjecttalaj tápanyagtartalomhu
dc.titleFitomassza dinamika homoki gyepek szekunder szukcessziója soránhu
dc.typefolyóiratcikkhu
dc.typearticleen
Fájlok
Eredeti köteg (ORIGINAL bundle)
Megjelenítve 1 - 1 (Összesen 1)
Nincs kép
Név:
pdf
Méret:
227.56 KB
Formátum:
Adobe Portable Document Format
Letöltés
Gyűjtemények
Gyepgazdálkodási Közlemények (DE-journals)