Azonosságtudat az olvasztótégelyben - Horvát kisebbségek identi tásának szociológiai kérdései Magyarországon

Abstract

Kutatásunk a szociológia módszereivel vizsgálja a horvát kisebbség közösségeit, értékrendszerét, cselekvési lehetőségeit, az identi tás megőrzésének XXI. századi modelljét. A vizsgálat érdekességét az adja, hogy Vas megyei közösségekben egyszerre jelenik meg a klaszszikus államnemzet és a kultúrnemzeti felfogás azonossága és különbsége. A tanulmányban az identi tás megközelítéseit vizsgáljuk és arra a következtetésre jutunk, hogy az identi tás fontos alkotóelemét jelenti k a nemzeti jelképek. Ennek tükrében a nemzeti múltban gyökerező asszociációs szimbólumok vannak jelen a közösség kollektí v  udatában (ezek: zászló, címer, korona, himnusz). Ezek a dimenziók a magyarsághoz tartozás terén egy másik kérdésben is visszaköszöntek a kutatásban, de ennek megítélésben erősek az absztrakt fogalmak (pl. identi tás, kultúra ismerete és szeretete). A horvát és a magyar közösségekhez való tartozás kritériumainak megítélésben komoly különbség nem volt a mintában. Talán annyit kell megjegyeznünk, hogy a kisebbségi létből adódóan a horvát közösséghez tartozás nem feltételezi az állampolgárságot és az adott ország területén való lakhatást. Ebben a kategóriában értékelésünk szerint felfedezhető volt az államnemzet és a kultúrnemzet felfogás közötti különbség. Vagyis: a horvát közösséghez való tartozás inkább a légiesebb, kevésbé megfogható absztrakciókon keresztül valósítható meg. A kultúrnemzet fogalmán túl a magyarsághoz való kapcsolódás természetes eleme a forma, a hagyomány (az országhatár /,,születt em Magyarországon”/, illetve az állampolgárság). Ezeket a jellemzők jobban illeszkednek az államnemzet felfogáshoz. Ezek tradíciók a nyugdíjas és a kevéssé iskolázott korosztályban erősebben vannak jelen.