Gravity Falls (Rejtélyek Városkája) animációs sorozat mint a gyógypedagógiai szemléletformálás egyik alternatív eszköze
Fájlok
Dátum
Authors
Folyóirat címe
Folyóirat ISSN
Kötet címe (évfolyam száma)
Kiadó
Absztrakt
Jelen tanulmány célja a Gravity Falls című animációs sorozatban megjelenő gyógypedagógiai vonatkozások feltárása és elemzése, valamint annak vizsgálata, hogy a sorozatnézők (n = 141) miként vélekednek a produkció lehetséges szemléletformáló és érzékenyítő funkciójáról. A tanulmány kiterjed a sorozatban azonosítható gyógypedagógiai metaforarendszer, továbbá a Maslow-féle szükséglethierarchia sérüléséhez kapcsolódó problémák reprezentációinak bemutatására is. Az empirikus vizsgálat eredményei alapján a válaszadók 63%-a úgy ítélte meg, hogy a sorozat alkalmas lehet a gyermekek mássággal kapcsolatos attitűdjeinek és szemléletének formálására. Azok a válaszadók, akik a Gravity Falls sorozatot pszichoedukációs célokra alkalmazhatónak tartották, jellemzően a gyógypedagógiai érzékenyítés eszközeként is relevánsnak vélték annak felhasználását, elsősorban a 11–14 éves korosztály, illetve az annál idősebb fiatalok körében. A vizsgálati eredmények ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a válaszadók megítélése szerint a sorozat önmagában nem biztosít kellő részletességű és megfelelő mélységű reprezentációt a különböző gyógypedagógiai állapotok értelmezéséhez és komplexebb megértéséhez. Mindez arra enged következtetni, hogy a Gravity Falls érzékenyítő és szemléletformáló célú alkalmazása kizárólag megfelelő pedagógiai és gyógypedagógiai kontextusban, tudatosan megválasztott karakterek és jelenetek felhasználásával, valamint azok szakmailag megalapozott feldolgozását követően lehet indokolt. Különösen releváns lehet az érzékenyítő célú alkalmazás olyan, a sorozat narratíváját és karakterrendszerét mélyebben ismerő személyek esetében, akik képesek a megjelenő tartalmak kritikai és reflektív értelmezésére. Így a sorozat önmagában nem tekinthető a gyógypedagógiai érzékenyítés teljes körű eszközének, ugyanakkor megfelelő szakmai közvetítéssel potenciálisan hozzájárulhat a mássággal kapcsolatos attitűdök formálásához és a pszichoedukációs folyamatok támogatásához.
Leírás
Forrás
Hivatkozás
Gyűjtemények
Jóváhagyás
Áttekintés
Kiegészítve
Hivatkozik rá
Jogok és engedélyezések
Dr. Mező Katalin, Tóth Kamilla