Dolgozatom első részében megvizsgáltam az adattudósokat, többek között igyekszek rávilágítani arra, hogy milyen közmegegyezés van a titulussal kapcsolatban a magyar és külföldi irodalmakban, illetve ezekben a dokumentációkban milyen karakterisztikákkal, képességekkel ruházzák föl ezeket a személyeket, annak érdekében, hogy elméleti szinten ellenőrizzem, hogy egy képzett adattudós alkalmas-e önkiszolgáló intelligencia rendszer kialakítására és az azzal való munkára. A dolgozatom következő részében részleteztem, hogy mi jellemzi azokat az adatbázisokat, amelyeket a vállalatok általában adattárolásra használják, hogyan épülnek föl adat-szinttől többtáblás, összetett, strukturált adatrendszerré. Ezek után az általános példa kedvéért szimulálom egy kitalált cég teljes üzleti tevékenységét különböző függvényekkel, ideértve a teljesség igénye nélkül a vállalat teljes értékesítési történetét, alkalmazotti körének adatait, telephelyeinek, vevőinek információit, és így tovább, részletesen kitérve az adatokat létrehozó függvények, és az azokat tartalmazó táblázat, így a felépülő adatbázis pontos tartalmára. Végső feltevésem, amire választ kerestem dolgozatomban a kutatásaim során, hogy az adattudós karakterisztikáiban említett képességekkel, és az egyik legegyszerűbb adatbázis-építési módszerrel létrehozható és irányítható-e egy információs rendszer anélkül, hogy az azt kezelő alkalmazott szellemi tőkéjén túl a rendszer nagy anyagi befektetést ne igényeljen.