Gyakorló tanítóként tapasztalom, hogy ép intellektusú, jó szociális közegből érkező, fejlett kommunikációs készséggel rendelkező gyermekeknek is nehézséget okoznak az iskola első hónapjaiban az olvasástanítás előkészítő időszakához kapcsolódó feladatok. A szavak szótagokra, hangokra szegmentálása, meghatározott hangok keresése a szavakban, szókezdő hang leválasztása olyan feladatok elé állítják a kisiskolást, amelyek bizonyos szintű fonológiai jártasságot kívánnak meg. Dolgozatomban, kutatásomban arra kerestem a választ, hogy hatékonyabbá tehető-e a fonológiai tudatosság fejlődése, a spontán érés gyorsítható-e iskolakezdés előtti célirányos beszédhanghallást és fonématudatosságot fejlesztő tevékenységgel egy általam összeállított fejlesztő program segítségével. Feltételezésem, hogy 5-6 éves korban, amikor a gyermek a legfogékonyabb, játékos, tevékenykedtető, intenzív fejlesztő foglalkozással jól megalapozható a fonológiai tudatosság magasabb szintjének, a fonématudatosság alapjainak lerakása. Véleményem szerint, ha már óvodás korban találkozik a gyermek fonéma szintű feladatokkal, akusztikus differenciáló képességének fejlődése mellett hatásosabban fognak működni a beszédhang-manipulációs tevékenységek, a szegmentálás, szintézis, izolálás, amely által könnyebbé tehető az iskolakezdés. Ezeket igazolandóan végeztem el a fejlesztést egy iskolakezdés előtt álló óvodás gyermekkel, aminek hatásának mérésére a fejlesztés előtt és után egy hangtani tudatosság tesztet vettem fel a gyermekkel, amely egyértelmű fejlődést mutatott ezen a területen.