A személyiség fogalmát igen nehéz pontosan meghatározni, mivel tudományáganként, koronként, sőt mi több világnézetenként is eltérő, más és más értékkel bíró dolognak felel meg. Egyes tudományos területen már előbb megjelentek a személyeket érintő, és az őket védő jogok, addig másutt csak kibontakozóban voltak. Sem a polgári jog, sem pedig általában a jog nem képes az emberi személyiség totalitását szabályozni. Az autonóm emberi személyiség megvalósítása kivételes teljesítmény, és ugyanakkor a legszemélyesebb is: még jogilag sem biztosítható, de meg sem határozható, mértéke maga az egyén. Az általánosságban viszont elmondható, hogy a személyiség fogalma, olyan tényezők összessége, amik az egyéneket megkülönböztetik másoktól. Elmondható az is, hogy a személyiség, vagyis az individuum már kezdetek óta a jog által védettnek dolognak minősül. Szakdolgozatomban a személyiségvédelem általános vonásait taglalom, hogyan jöttek létre a személyhez fűződő jogok, mi a különbség közte és a személyiségi jog között, aztán bemutatom hogyan alakult ki maga a személyiségvédelem, illetve milyen fejlődésen ment keresztül, majd kitérek a jellemzésére általános szinten, és megemlítem az egyes nevesített személyiségi jogokat is. Ezen felül bővebb kitekintést teszek a személyiségvédelem szankciórendszerére, részletesen ismertetem annak objektív és szubjektív eszközeit és a kialakult háromféle álláspontot a jogalkalmazásban és a bírói gyakorlatban illetve az általánostól eltérő, a különös személyiségvédelmi eszközről, a sajtó-helyreigazítás intézményéről is említést teszek.