Az értekezés a fegyveres konfliktusok során alkalmazandó gyermekvédelmi nemzetközi jogi keretek érvényesülését vizsgálja, különös tekintettel a Gázai övezetben zajló 2023 as fegyveres konfliktusra mint esettanulmányra. A kutatás azt elemzi, hogy a nemzetközi humanitárius jog, a nemzetközi emberi jog és a gyermekjogi egyezmények mennyiben érvényesülnek a gyakorlatban. A dolgozat a gyermekek ellen elkövetett hat legsúlyosabb jogsértésre összpontosít, amelyeket az ENSZ határoz meg. Az értekezés vegyes módszertant alkalmaz, ötvözve a jogdogmatikai elemzést a Gázában élő gyermekek és szülők körében végzett empirikus adatgyűjtéssel. A kutatás összehasonlító kitekintést nyújt az orosz–ukrán fegyveres konfliktusra is, rámutatva a jogérvényesítés strukturális hiányosságaira. Az eredmények jelentős eltérést mutatnak a normatív védelem és a gyakorlati végrehajtás között. Az értekezés jogi és szakpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg a gyermekvédelem hatékonyabb érvényesítése érdekében. This dissertation examines the enforcement of international legal frameworks protecting children in armed conflicts, with a particular focus on the Gaza Strip as a case study following the 2023 escalation. The research analyses the extent to which international humanitarian law, international human rights law, and child-specific legal instruments are effectively implemented in practice. It focuses on the six grave violations against children identified by the United Nations, including killing and maiming, recruitment, sexual violence, abduction, attacks on schools and hospitals, and denial of humanitarian access. The study adopts a mixed methods approach, combining doctrinal legal analysis with empirical data collected through questionnaires targeting affected children and parents. A comparative reference to the Russo Ukrainian war is included to highlight systemic enforcement challenges across different conflict contexts. The findings reveal a significant gap between existing legal protections and their practical enforcement, largely influenced by political constraints, accountability deficits, and limitations of international mechanisms. The dissertation concludes by proposing legal and policy oriented recommendations aimed at strengthening enforcement mechanisms and enhancing protection for children in armed conflicts.