Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 106)
Tétel Szabadon hozzáférhető Understanding the Future of Electromobility in EU and ASEAN: A Comparative Legal Perspective(2025) Nur, Asrul Ibrahim; Bartha, Ildikó; Nur, Asrul Ibrahim; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció az EU és az ASEAN mint regionális nemzetközi szervezetek elektromobilitás szabályozásában betöltött szerepe összehasonlító elemzésének eredményeit mutatja be. Az EU és az ASEAN a regionális integráció és az elektromobilitás szabályozására szolgáló jogi eszközök megválasztásának két eltérő formáját mutatja be. Ezeket a különbségeket különböző tényezők befolyásolják, többek között történelmi, politikai, társadalmi és gazdasági tényezők. Általánosságban a disszertáció egyrészt arra a következtetésre jut, hogy az elektromobilitás jogi keretének kialakítása az éghajlatváltozás hatásainak enyhítésére irányuló erőfeszítéseken alapul. Az EU által elfogadott ilyen keretrendszer kialakítása összetett, integrált és világos célokat tűz ki. Ezzel szemben az ASEAN jogi keretének jellemzői felületesek, illetve e jogi keret a rugalmasságot helyezi előtérbe, és nem integrált. Másrészt a regionális integrációs jellemzők és az elektromobilitás szabályozására szolgáló jogi eszközök megválasztásának differenciálódása az eltérés egyik (természetszerűen következő) formája, nem pedig anomália. Az Európai Unióban a regionális szervezetek hatáskörének és beavatkozásának köszönhetően a tagállamok közötti különbségek az elektromobilitás fejlődésében általában csekélyek. Emellett a szolidaritás elve kölcsönös segítségnyújtási kötelezettséget ró az EU-ra és a tagállamokra. Az ASEAN tagállamaiban az ASEAN mint nemzetközi szervezet korlátozott hatásköre és beavatkozása miatt az egyenlőtlenségek igen nagyok. Ezen túlmenően el kell ismerni, hogy a be nem avatkozás elve kihívást jelent az ASEAN-tagállamok számára, amelyek elektromobilitásának fejlődése általában lassú vagy nem is létezik. Végül a disszertáció arra a következtetésre jut, hogy a regionális nemzetközi szervezetek jogi kerete meghatározó befolyással van az elektromobilitás fejlődésére a tagállamokban. Az EU jogi kerete három tényező miatt befolyásolja az elektromobilitás fejlődését a tagállamokban: a szolidaritás elve, a regionális integráció erős jellege és a kemény jogi eszközök megválasztása. Az ASEAN-ban az elektromobilitás fejlődését a be nem avatkozás elve, a regionális integráció gyenge jellege és a puha jogi (soft law) eszközök választása befolyásolja. Általánosságban a kutatás eredményei azt mutatják, hogy bár az EU és az ASEAN eltérő regionális integrációs jellemzőkkel rendelkezik, ami tükröződik az elektromobilitás szabályozására elfogadott jogi eszközök megválasztásában, mégis közös céljuk az éghajlatváltozás hatásainak enyhítése az energia- és közlekedési ágazatból származó kibocsátások csökkentése révén. The dissertation presents the results of a comparative analysis of the role of the EU and ASEAN as regional international organisations in regulating electromobility. The EU and ASEAN show two polar opposite forms of regional integration and the choice of legal instruments to regulate electromobility. These differences are influenced by various factors, including historical, political, social and economic. In general, this dissertation concludes, firstly, that the development of the legal framework for electromobility is based on efforts to mitigate the effects of climate change. The design of such a framework, as adopted by the EU, is complex, integrated, and has clear objectives. In contrast, the characteristics of ASEAN legal framework are superficial, it prioritises flexibility, and needs to be integrated. Secondly, the differentiation of regional integration characteristics and the choice of legal instruments in regulating electromobility is a form of variation and not an anomaly. In the EU context, disparities in the development of electromobility between Member States tend to be low due to the competence and intervention of regional organisations. In addition, the solidarity principle imposes obligations on the EU and member states to provide mutual assistance. In the ASEAN context, the disparity is very high due to the limited competence and intervention of ASEAN as a regional international organisation. In addition, it must be recognised that the principle of non-interference is a challenge for ASEAN member states whose development of electromobility tends to be slow or even non-existent. Finally, the legal framework of regional organisations has a relative influence on the development of electromobility in the member states. The legal framework of the EU influences the development of electromobility in the member states due to three factors: the solidarity principle, the strong character of regional integration and the choice of hard law instruments. In ASEAN, the development of electromobility is influenced by the principle of non-interference, the weak character of regional integration and the choice of soft law instruments. In general, the results of this dissertation research show that although the EU and ASEAN have different regional integration characteristics, which are reflected in the choice of legal instruments adopted to regulate electromobility, they still share the same goal of mitigating the effects of climate change by reducing emissions from the energy and transport sectors.Tétel Szabadon hozzáférhető Hol gyors, hol nem gyors… A büntetőeljárás „örökzöld” tételének nyomában. A sértetti reparáció és az eljárás időszerűségének aktuális kérdései(2025) Vida, József Gábor; Elek, Balázs; Vida, József Gábor; Állam- és Jogtudományi KarA doktori disszertáció szerzője arra a kérdésre kereste a választ, hogy a büntetőeljárás gyorsítására vonatkozó jogalkotói törekvés és a sértetti jóvátétel igénye között létezik-e valamilyen (direkt vagy indirekt) kapcsolat. Ennek kapcsán – többek között – részletesen elemezte a büntetőeljárási törvény konszenzuális jogintézményekre vonatkozó szabályozását, amely érdekes konklúzióval szolgált. Láthatóvá vált, hogy a sértetti reparációs mechanizmus a normaszöveg szintjén következetesen és szervesen beépült a szabályozásba, ami a vizsgált jogintézmények gyorsító hatása útján a sértetti jogok érvényesülésének is kedvez. A kutatás eredményeként a szerző a feltett kérdésre valójában nem is a választ, hanem a határozott megerősítést találta meg, mivel a két alapvetés érvényesülésében jól kimutathatók a párhuzamok, érezhető a kölcsönhatásuk még akkor is, ha ezt nem minden esetben lehet direktnek tekinteni, hiszen hiába adott a törvényi lehetőség, ha valamelyik érintett nem, vagy nem időben él vele. A szerző a kutatási hipotézisének alátámasztására a szükséges elemzéseket elvégezte. Azokból azt a következtetést vonta le, hogy a gyorsabb eljárás valóban gyorsabb jóvátételhez vezet. E hangzatos és egyszerűnek tűnő összefüggés tudományosan is igazolható. A jogszabályi háttér adott, és tele van olyan újításokkal, amelyet a hatályos büntetőeljárási kódex vezetett be a szabályozásba, ugyanakkor a szerző is megfogalmazott néhány újszerű kodifikációs javaslatot. The author of the doctoral dissertation sought to answer the question of whether there is any (direct or indirect) connection between the legislative effort to speed up criminal proceedings and the victim's claim for compensation. In this regard, he analyzed in detail, among other things, the regulation of the Criminal Procedure Act on consensual legal institutions, which provided an interesting conclusion. It became clear that the victim's reparation mechanism was consistently and organically integrated into the regulation at the level of the normative text, which also favors the enforcement of victim's rights through the accelerating effect of the examined legal institutions. As a result of the research, the author did not actually find the answer to the question posed, but rather a definite confirmation, since the parallels in the enforcement of the two fundamental principles are clearly visible, and their interaction is noticeable even if this cannot be considered direct in all cases, since the legal opportunity is in vain if one of the parties concerned does not use it or does not use it in a timely manner. The author carried out the necessary analyses to support his research hypothesis. From them, he concluded that faster proceedings indeed lead to faster reparation. This sound and seemingly simple connection can also be scientifically proven. The legal background is given and is full of innovations that the current Criminal Procedure Code introduced into the regulation, while the author also formulated some novel codification proposals.Tétel Szabadon hozzáférhető Az Emberi Jogok Európai Bírósága által elvárt hatékony jogorvoslat érvényesülése a hazai jogrendszerben(2025) Boda, Zoltán; Elek, Balázs; Boda, Zoltán; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz EJEB hazánkat két alapjogi vonatkozásban is felhívta arra, hogy dolgozzon ki hatékony jogorvoslati rendszert. Az egyik a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott személyek alapvető jogaikat sértő elhelyezési körülményeinek sérelme esetén felmerülő, az emberi méltósághoz való jogból levezetett, az embertelen, megalázó büntetés tilalmába ütköző fogvatartás okozta sérelmekkel kapcsolatos. A másik a tisztességes eljáráshoz való jog körébe tartozó, az ésszerű időn belüli eljáráshoz való joghoz kapcsolódó jogérvényesítési lehetőségekhez fűződik. Kutatásom célja annak vizsgálata, hogy hazánk mennyiben és hogyan tett eleget a hatékony jogorvoslatok kidolgozásának, ill. azok hogyan érvényesülnek. Kérdés, hogy a hatékonyság az magára az igényérvényesítési mechanizmusra vonatkozik csupán, vagy a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek azon túlmutatóan a bekövetkezett sérelmeket azokkal arányban álló módon képesek -e kompenzálni (avagy ezen rendeltetést nem képesek betölteni). Kutatásom nélkülözhetetlenné teszi kitérni a sérelemdíj, a kártalanítás, a kártérítés és az alapvető jogok, valamint személyiségi jogok „mátrixára”, valamint ezen jogintézmények viszonyrendszerére és elhatárolási pontjaira. The ECtHR has called on Hungary to develop an effective remedy system in two fundamental rights aspects. The first relates to detention in prison institutions in cases of violations of the fundamental rights of persons detained in conditions of detention that violate their fundamental rights, and which are derived from the right to human dignity and are contrary to the prohibition of inhuman and degrading punishment. The other relates to the enforcement possibilities linked to the right to a fair trial within a reasonable time. The aim of my research is to examine to what extent and how our country has complied with the development of effective remedies and how they are enforced. The question is whether effectiveness refers only to the enforcement mechanism itself, or whether the available remedies go beyond that to compensate for the harms suffered in a proportionate manner (or whether they fail to do so). My research makes it indispensable to address the ‘matrix’ of damages, compensation, reparation and fundamental rights and rights of personality, as well as the relationship and demarcation points of these legal institutions.Tétel Szabadon hozzáférhető Challenges Facing The Legal Regulation Of Electronic Banks, Under The Jordanian Electronic Transactions Law In Light Of EU Directive And International Legal Standards(2025) Al Animat, Mohammad Elayan; Bordás, Péter; Al Animat, Mohammad Elayan; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció az elektronikus bankok jogi szabályozását és problémáit vizsgálja, különösen a jordániai elektronikus tranzakciókról szóló törvény alapján, továbbá összehasonlítja azokat a globális szabályokkal, így például az ide vonatkozó uniós irányelvvel. A disszertáció az elektronikus vagy digitális bankok fogalmi meghatározásával kezdi a téma feldoglozását, kiemelve, hogy ezen in tézmények számos szolgáltatást nyújtanak, amelyek az elektronikus értékpapírokhoz, banki átutalásokhoz vagy épp a digitális pénzekhez kapcsolódnak. A dolgozat részletesen elemzi az elektronikus és a hagyományos bankok jogi szabályozásában felfedezehtő különbségeket, majd Jordánia pénzügyi rendszerének és az uniós, valamint a globális pénzügyi rendszerekkel való integrációjának vizsgálata következik. Az elektronikus hitelesítési szolgáltatókat szabályozó jogi kereteket alaposan áttekinti, különös tekintettel a jordániai jogszabályok és a nemzetközi ajánlások - például az UNCITRAL és az EU - szerinti elszámoltathatóságukra és kötelezettségeikre. A disszertáció alapjául szolgáló kutatás kitér az adatbiztonságra, a bűnmegelőzésre és az elektronikus fizetések kezelésére is, mint az elektronikus pénzügyi műveletekkel kapcsolatos kockázatokra. Felhívja a figyelmet továbbá az online bankolás pénzmosási problémáira és a pénzintézetek szerepére e veszélyek csökkentésében, valamint ezzel összefüggésben a központi bankok monetáris politikájának végrehajtását is vizsgálja. A disszertáció külön elemzi a Revolut Bankot esettanulmányi jelleggel, amely a bank növekedését, pénzügyi eredményeit és ügyfélbiztonsági protokolljait vizsgálja jogi szempontból. A kutatás alapvetően összehasonlító leíró megközelítést alkalmaz az elektronikus bankokkal kapcsolatos szabályozási kérdések és kihívások elemzésére, a Revolut Bank tapasztalataira összpontosítva. Foglalkozik többek között az átláthatóság hiányával a gyorsan változó elektronikus banki ágazatban, hangsúlyozva a szabályozási keretek szükségességét az olyan kockázatok, mint a pénzmosás kezelése és az elszámoltathatóság biztosítása érdekében. Kiemeli továbbá a tárcaközi együttműködés és az alkalmazottak megfelelő képzésének fontosságát a pénzmosás elleni gyakorlatokkal kapcsolatban; és hangsúlyozza az elektronikus bankokr vonatkozó jogszabályok kidolgozásának szükségességét, különösen Jordániában, valamint a jogi keret összehangolását a nemzetközi szabványokkal, különösen az uniós szabályozásokkal. The dissertation examines the legal regulation and issues facing electronic banks , namely under the Jordanian Electronic Transactions Law, and compares them to worldwide norms such as the EU Directive. It begins by defining electronic banks, which provide a variety of services such as electronic business papers, documentary credits, bank transfers, and digital money. The essay discusses the distinctions between electronic and traditional banks, followed by an examination of Jordan's financial system and its integration with the EU and worldwide systems. The legal frameworks that govern electronic authentication service providers are thoroughly reviewed, with a focus on their accountability and duty under Jordanian legislation and international recommendations such as UNCITRAL and the EU. The research also discusses data security, criminal protection, and managing electronic payments as risks related to electronic financial operations. It also draws attention to problems with money laundering in online banking and the part financial institutions play in reducing these dangers, and central banks' execution of monetary policy are examined in this paper. Lastly, a case study on Revolut Bank is included, which looks at its growth, financial results, and customer safety protocols. The research uses a comparative descriptive approach to analyze the regulatory issues and challenges associated with electronic banks, with a focus on Revolut Bank's experiences. It tackles the lack of transparency in the quickly changing electronic banking industry, emphasizing the need for regulatory frameworks to manage risks like money laundering and ensure accountability; it highlights the importance of interdepartmental collaboration and proper employee training on anti-money laundering practices; and it emphasizes the need to develop legislation that governs electronic banks, specifically in Jordan, and align its legal framework with international standards, especially EU regulations.Tétel Szabadon hozzáférhető Protecting assets to ensure the performance of loan contract obligations in Mongolia.(2024) Otgongerel, Jantsan; Veress, Emőd; Otgongerel, Jantsan; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció célja az Európai Unió, annak tagállamai és egyes ázsiai országok jogi reformjainak és fejlődési tendenciáinak vizsgálata, valamint a kötelmi jogban alkalmazott „csalárd fedezetelvonás” vagy Actio Pauliana jogi szabályozásának és normáinak elemzése, összehasonlítása. A kutatás célja továbbá ennek a jogintézménynek a mongóliai bevezetése és lokalizálása, valamint a polgári jog és annak kapcsolódó szabályozásának fejlesztése Mongóliában. Jelenleg Mongóliában az Actio Pauliana, illetve a csalárd fedezetelvonás jogi szabályozása nem egyértelműen meghatározott. Ez a római jogból származó jogintézmény mindeddig nem került részletes vizsgálatra és alkalmazásra a kontinentális jogrendszeren alapuló mongol polgári jogviszonyokban. Míg a világ számos országa a csalárd fedezetelvonás szabályozásán keresztül, polgári jogi keretek között kezeli ezt a problémát, addig Mongólia továbbra is a csak büntetőjog eszközeivel szabályozza ezeket a kérdéseket, ami véleményem szerint sérti a polgári jogi jogokat és szabadságokat. Az adósok által alkalmazott csalárd módszerek egyre szélesebb körben terjednek, ami miatt az Actio Pauliana mechanizmusának folyamatos bővülése várható. Ezen túlmenően az Actio Pauliana doktrína és jogi kereteinek fejlesztése hozzájárulhat a polgári jog új fogalmakkal való gazdagodásához, és a szerződési, valamint magánjogi rendszer Mongóliában hasonlóvá válhat számos más ország jogrendszeréhez. The dissertation aims to study the legal reforms and development trends of the European Union, its member states and some Asian countries, to study and compare the legal regulations and their standards of ‘fraudulent transfer’ or Actio Pauliana in the law of obligations, to introduce and localise it to Mongolia and to improve the civil law and its relevant regulations in Mongolia. Eventually, a legal element of regulations on Actio Pauliana or fraudulent transfer in Mongolia is not being clearly defined so far. This doctrine, derived from Roman law, has not been studied or applied to the Civil law relations in Mongolia which based on the continental legal system. While many countries around the world are settling the civil disputes under regulations on fraudulent transfers, on the contrary my country Mongolia continues to regulate still by criminal law and violates civil rights and freedoms, in my opinion. With the widening of the fraudulent methods of the debtors, the Actio Pauliana’s mechanism will continue to expand. Moreover, by developing the Actio Pauliana doctrine and legal framework, the field of civil law will be enriched with new concepts, and the contractual or private law system will be similar to the law of many other countries in the world. Hence, it is necessary for us to keep pace with the stages of social and economic development, learn from the legal experience of foreign developed countries, and constantly carry out private legal reforms while we take part in civil law relationships with citizens of the world in our daily life. Ezért elengedhetetlen, hogy lépést tartsunk a társadalmi és gazdasági fejlődés vívmányaival, tanuljunk a fejlett országok jogi tapasztalataiból, és folyamatosan alakítsuk magánjogunkat, miközben mindennapi életünk során részt veszünk a polgári jogi kapcsolatokban a világ többi polgárával.Tétel Szabadon hozzáférhető A német(-osztrák) jog befolyásának vizsgálata a XVIII. századi magyar büntetőjogban két paradigmatikus hatás tükrében(2025) Biczó, András; Balogh, Judit; Biczó, András; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA XVIII. századi magyar büntetőjog történetének kutatása során nem lehet megkerülni azokat az idegen jogi impulzusokat, amelyek a magyar büntetőjogot ebben a században érték. Ezek közül különösen lényeges – Béli Gábor és Kajtár István, valamint Balogh Elemér nyomán – a német(-osztrák) megjelöléssel illetett hatások vizsgálata, amelyek különböző csatornákon keresztül jelentek meg a koraújkori partikuláris, ius consuetudinarium uralta magyar jogrendszerben. Ez az általános megjelölés, amely a ius patriumtól mindenképpen idegen, német(-osztrák) területekről érkező jogi hatások (ius alienum) gyűjtőkategóriájaként értelmezhető, nem szűkíthető pusztán csak a jogalkotás produktumaira, vagy csak az idegen jogtudományi művekre. A magyar jogtörténeti szakirodalomban általános megállapításnak tekinthető, hogy ezek az idegen hatások, amelyeknek a koraújkori magyar jogrendszer földrajzi, kulturális, gazdasági és politikai okoknál fogva fokozottan volt kitéve, mindenképpen befolyásolták a XVIII. századi magyar büntetőjog fejlődését. Az értekezés alapjául szolgáló kutatás ezt a szakirodalmi megállapítást (állásfoglalást) tekinti kiindulópontnak és ezt kívánja árnyalni két paradigmatikus német(-osztrák) jogi hatás (Benedikt II. Carpzov hatása és a Praxis Criminalis [Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis] hazai alkalmazása) vizsgálatán keresztül, a klasszikus jogtörténeti szemléletmód mellett egy tágabb, társadalomtörténeti megközelítést is alapul véve. Az értekezés két aspektusból elemzi a „Carpzov-jelenséget” a XVIII. századi magyar büntetőjogtörténet viszonylatában. Egyrészt a szász jogtudós műveinek Kárpát-medencei elterjedtségét vizsgálja a XVII. század második felében és a XVIII. században, másrészt a XVIII. századi debreceni tiszti keresetekben (actiones fiscales) azonosított Carpzov-hivatkozásokat elemzi. A második paradigmatikus hatás esetében a kiindulópontot a Praxis Criminalisnak Bodó Mátyás Jurisprudentia Criminalisára (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa) gyakorolt hatása képezi. Ezt a jelenséget az elemzés oly módon ragadja meg, hogy kapcsolatot teremt a Bodó műve elé írt előszó, valamint a XVII. század végén és a XVIII. század első évtizedeiben – a bécsi udvar által szorgalmazott országszervezés részeként – a magyar igazságszolgáltatás revízióját célzó és a hazai büntetőjogtörténet szempontjából is jelentős reformelképzelések között. When examining the history of Hungarian criminal law in the 18th century, it is crucial to consider the foreign legal impulses that shaped it during this period. Research by Gábor Béli, István Kajtár, and Elemér Balogh highlights the significant impact of ‘German(-Austrian) influences’, which permeated the early modern particularist Hungarian legal system dominated by customary law (ius consuetudinarium). The term ‘German(-Austrian) influences’ serves as an umbrella term in the thesis to describe the various foreign legal impulses from German(-Austrian) territories (ius alienum) and to distinguish them from domestic law (ius patrium). The ‘German(-Austrian) influences’ cannot simply be attributed to specific legislative ‘products’, or jurisprudential works. In the Hungarian legal historical literature, it is widely accepted that these foreign influences, to which the early modern Hungarian legal system was increasingly exposed due to geographical, cultural, economic, and political reasons, played a significant role in shaping the development of Hungarian criminal law in the 18th century. Building on that premise, the thesis adapts a broader, socio-historical approach alongside the traditional legal-historical perspective, and it aims to provide a more nuanced understanding by examining two paradigmatic effects from German(-Austrian) law: the influence of Carpzov II Benedikt and the domestic application of Praxis Criminalis (Forma processus judicii criminalis, seu praxis criminalis). The thesis examines the ‘Carpzov phenomenon’ from two perspectives in the context of 18th-century Hungarian criminal law. First, it analyzes the prevalence of the Saxon jurisprudent’s works in the Carpathian Basin in the second half of the 17th century and in the 18th century. Second, it examines the references to Carpzov identified in the fiscal actions (actiones fiscales) proposed by the fiscal procurators (fiscales procuratores) of Debrecen during the 18th century. The key starting point for studying the second paradigmatic effect is the influence of the Praxis Criminalis on Mátyás Bodó’s Jurisprudentia Criminalis (Jurisprudentia criminalis secundum praxim & constitutiones Hungaricas in partes duas divisa). This analysis establishes a connection between the preface to Bodó’s work and those reform ideas, efforts, initiatives and drafts that were also significant for the history of Hungarian criminal law and were aimed at the revision of the Hungarian justice system at the end of the 17th century and in the early decades of the 18th century, as part of the reorganization of the country urged by the Viennese court.Tétel Szabadon hozzáférhető A családjogi felróhatóság vizsgálataPál, Szilvia; Varga, Nelli Edina; Pál, Szilvia; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a családjogi felróhatóságot vizsgálja a magyar bírói joggyakorlat elemzésén keresztül és a család rendszerszemléletű megközelítésében. Első fő szerkezeti egysége a családjogi felróhatóság jogintézményét, családjogi gyökereit és polgári jogi felelősségi kereteit, illetőleg alapelvi kapcsolódási pontjait mutatja be. Ezt követi a kutatási téma jogon kívüli nézőpontú megalapozása: a „házasságbomlás” demográfiai, családszociológiai, családpszichológiai és családterápiás elemzése, különös tekintettel a „házasságbomlásra” mint folyamatra és a családra mint rendszerre. Az értekezés harmadik része a magyar bontójogi szabályozás jogtörténeti, dogmatikai és a családjogi felróhatóság szempontjából releváns felsőbírósági határozatokon alapuló elemzése. Ezután a vétkességi bontójog továbbélését vizsgálja a házasélet megromlásának teljes körű bizonyításán alapuló házassági bontóperekben és a házasság felbontásához kapcsolt családjogi igények rendezésénél, majd a továbbtanuló nagykorú gyermek tartása iránti perekben. Ezt a családjogi felróhatóság családjogi jellegű személyiségi jogi perekben való továbbélését földolgozó rész követi. Az értekezés utolsó fő szerkezeti egysége a hozzátartozó elvesztése, betegsége, illetve sérülése miatt indított személyiségi jogi perek ítélkezési gyakorlatát mutatja be, ahol a legmarkánsabban jelenik meg a család rendszerszemléletű vizsgálata. The dissertation examines the issue of imputability in family law through an analysis of Hungarian case law and a systems approach to the family. The first main structural unit presents the legal institution of imputability in family law, its roots in family law, its liability framework in civil law, and its fundamental links to principle. This is followed by a grounding of the research topic from a non-legal perspective: a demographic, sociological, psychological, and therapeutic analysis of „marital breakdown”, with a particular focus on 'marital breakdown' as a process and the family as a system. The third part of the dissertation is an analysis of the legal history, dogmatics, and the higher court decisions relevant to the question of imputability in family law of the Hungarian legislation on the law of dissolution. It then examines the survival of the law of fault-based dissolution in marriage dissolution proceedings based on full proof of the breakdown of marital life and the settlement of family law claims linked to divorce, followed by proceedings for the maintenance of an adult child in further education. This will be followed by a section on the continuation of family law vicarious liability in family law personal law actions. The last main section of the dissertation deals with the case law on personal lawsuits for the loss, illness, or injury of a relative, where the systemic analysis of the family is most prominent.Tétel Szabadon hozzáférhető Az európai uniós védjegy lajstromozását feltétlen kizáró okok vizsgálata az európai uniós joggyakorlat alapjánVigh, Beáta; Kiss, Tibor; Vigh, Beáta; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz európai uniós védjegyrendszer reformja átfogó kutatásokon alapszik és számos jogelméleti, jogpolitikai vita előzte meg. A védjegyreform célja az volt, hogy a védjegyoltalom rendszert könnyebben hozzáférhetőbbé, egységesebbé, átláthatóbbá, biztonságosabbá, és rugalmasabbá tegye. A jogalkotó így akarta elérni azt, hogy az európai uniós védjegy a piaci verseny hatékony eszköze, s mint ilyen az egységes európai uniós piac megteremtésének egyik lényeges jogi eszköze is legyen. A kutatás célja megvizsgálni, hogy a védjegyreform által a védjegylajstromozást feltétlen kizáró okokra vonatkozóan bevezetett módosítások milyen hatással vannak az európai uniós védjegylajstromozási eljárás alakulására. A lajstromozást abszolút kizáró okok tanulmányozása arra is választ ad, hogy mi a feltétele annak, hogy bármely megjelölés leküzdhesse ezeket a jogi akadályokat és európai uniós védjegyoltalomban részesüljön. Az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatának tanulmányozása megerősíti azt a nézetet miszerint a védjegyjog egy gyorsan, dinamikusan fejlődő jogterület, ahol a joggyakorlat szoros kapcsolatban áll a gazdasági fejlődéssel, az innováció, technológia és digitalizáció gyors fejlődése által életre hívott folyamatokkal. The reform of the EU trademark system is based on extensive research and has been preceded by a number of legal theoretical and policy debates. The aim of the trademark law reform was to shape the trademark system in order to become more accessible, uniform, transparent, secure and flexible. In this way, the legislator wanted the EU trade mark to be an effective instrument of market competition and, and an essential legal instrument for the creation of a single EU market, at the same time. The aim of the research is to examine the impact on the development of the EU trade mark registration procedure of the amendments considering the absolute grounds for refusal of registration introduced by the trade mark law reform. The study of the absolute grounds for refusal of registration will also provide an answer to the question of what is required for any sign to overcome these legal obstacles and obtain EU trade mark protection. The research based on the Court of Justice of the European Union case law confirms the view, that trade mark law is a rapidly and dynamically evolving area of law, where case law is closely linked to economic developments and to the processes brought about by the rapid development of innovation, technology and digitalisation.Tétel Szabadon hozzáférhető A büntetőeljárási igazságkeresés összefüggései a tisztességes eljárás egyes elveivel és a perbeli konszenzussal(2024) Gyüre, Bettina; Szabó, Krisztián; Zsiros, Bettina; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarMi az igazság? E kérdést teszi fel Szókratész Platón Az állam című utópiájában, mely mindmáig fontos és megoldatlan kérdése a filozófiai és a társadalmi gondolkodásnak egyaránt. A büntető igazságszolgáltatás területén azonban már nem pusztán az „igazság” fogalma, hanem önmagában az igazságkeresés fontossága és formája is attól függ, hogy melyik jogcsalád igazságszolgáltatási rendszerében járunk el. Abban a tekintetben egységesnek mutatkozik a szakirodalom, hogy a büntetőeljárásbeli igazságkereséssel kapcsolatban eltérő garanciális elvek mentén, két nyomvonalon szerveződnek az egyes jogrendszerek. Az alapvetően kontinentális hagyományokat követő rendszerek az igazságkereséssel kapcsolatos garanciaként azt hangsúlyozzák, hogy a büntetőeljárás eredményeként a valóságnak megfelelő, vagy legalábbis ahhoz nagyon közel álló tényállás megállapítása kívánatos. Ehhez képest az alapvetően angolszász hagyományok alapján szerveződő eljárásokban a felek által előadottak alapozzák meg a büntetőeljárásban megállapított tényállást, lehetővé téve akár alku lehetőségét is a tények vonatkozásában. A doktori értekezés e két nyomvonal mentén felépítve vizsgálja ezen igazságkeresési sajátosságok hatásait a tisztességes eljárás követelményére, s végső soron az igazságos döntésre. What is the truth? It is the question Socrates asks in Plato's utopia: The Republic, which is still an essential and unsolved question for both philosophical and social thought. Narrowing the dimension of the investigation to the field of criminal justice, however, it is no longer just the concept of "truth", but the importance and form of the search for the truth in itself, as well as its just method also depends on the justice system of which legal family we are acting in. There is consensus in legal literature that the basic concepts of criminal proceedings are structured along with different principles, actually on two paths. As a guarantee for the search for truth, the systems that follow continental traditions emphasize that it is desirable to establish a factual situation corresponding to reality, or at least very close to it, as a result of criminal proceedings. Compared to this, in proceedings based on Anglo-Saxon traditions, the facts presented by the parties form the basis of the facts established in the criminal proceedings. The parties are also entitled to bargain over the facts. The thesis, built along these two tracks, examines the effects of these truth-seeking characteristics on the requirement of a fair process and finally on a just decision.Tétel Szabadon hozzáférhető „Platformizáció” Magyarországon és az Európai Unióban – evidenciák, kérdések és válaszok a platformmunka munkajogi megítélése köréből(2024) Kiss, Gergely Árpád; Zaccaria, Márton Leó; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarJelen disszertációban arra tettem kísérletet, hogy a közelmúltban igen jelentős népszerűségre – és ennek okán fokozott jogalkotási figyelemre – szert tevő platformmunka szabályozási kérdéseit megvizsgáljam, és annak érdemeire, hiányosságaira rámutassak, ez utóbbi esetben nem mellőzve a jobbításra irányuló szabályozási javaslatok szabatos kifejtését. A vizsgálat és annak eredményei kiterjednek a platformmunka alapvető dogmatikai megfontolásaira, a nemzetközi, uniós és hazai jogszabályi környezet átfogó elemzésére. A doktori értekezés kiemelt figyelmet fordít a platformmunkások jogállási kérdéseinek tisztázására, az unió szerte fellelhető szabályozási heterogenitásból fakadó neuralgikus kérdések enyhítésének potenciális eszközeire, valamint igyekszik egy megalapozott prognózist adni arra nézve, hogy a platformmunka az egyes szabályozási struktúrákban milyen jövőre számíthat, a jogalkotás és a jogalkalmazás perspektívájából egyaránt. In this dissertation, I have attempted to examine the regulatory issues surrounding platform work, which has recently gained significant popularity – and, as a result, increased legislative attention – and to highlight its merits and shortcomings, the latter accompanied by a precise elaboration of regulatory proposals aimed at improvement. The study and its findings encompass the fundamental dogmatic considerations of platform work and a comprehensive analysis of the international, EU, and domestic legal frameworks. The doctoral thesis places special emphasis on clarifying the legal status of platform workers, exploring potential tools to mitigate the neuralgic issues arising from regulatory heterogeneity across the EU, and striving to provide a well-founded prognosis regarding the future of platform work within various regulatory structures, from both legislative and judicial perspectives.Tétel Szabadon hozzáférhető Válaszutak előtt – a nemzetközi beruházásvédelem szabályozásának változásai és aktuális kérdései(2024) Bihari, Erika; Hajnal, Zsolt; Állam- és jogtudományok doktori iskolaAz értekezés a nemzetközi beruházási rendszer általános kérdéseivel, aktuális problémáival, illetve az Európai Unió (EU) beruházáspolitikájával és a közvetlen külföldi befektetések (foreign direct investment - FDI) ösztönzését és védelmét előirányozó szabályrendszerével és az ezekhez társuló aggályokkal foglalkozik. Az értekezés célja, hogy a nemzetközi beruházási megállapodások (international investment agreement - IIA) és a befektető-állam vitarendezés (Investor-State Dispute Settlement - ISDS) jogi mechanizmusának áttekintése által bemutassa a nemzetközi beruházási rendszert (international investment regime - IIR), feltárja az azzal összefüggő esetleges kérdéseket, problémákat. Az értekezés elsősorban a téma jellegéből adódóan a kvalitatív kutatásra helyezi a hangsúlyt, azonban láthatunk történeti és jogdogmatikai elemzést és megjelenik a jogösszehasonlítás és a joggyakorlat-elemzés is. Továbbá az interdiszciplináris megközelítés is hangsúlyt kap, gazdaságtudományi módszertan is megjelenik a dolgozatban a nemzetközi beruházási jog fejlődése kapcsán. A dolgozat bemutatja a nemzetközi beruházási jog fejlődését, annak forrásait, az alapvető doktrínákat, és a terület alapvető terminológiáinak árnyalatait, áttekinti az ISDS eljárás lényeges jellemzőit, vizsgálja általánosságban az ISDS eljárás jogalapját képező beruházási megállapodásokat, azok jellemző klauzuláit, valamint az ISDS-el kapcsolatos tipikus eljárási rendszereket (a beruházási jogviták tekintetében legjellemzőbb eljárását az ICSID eljárást emeli ki, de röviden szót ejt az UNCITRAL szabályai szerinti eljárásáról is) és nem utolsó sorban az aktuális kritikákat. Bemutatja továbbá a dolgozat az Európai Unió külföldi befektetésekkel és azok védelmével kapcsolatos fókuszpontjait: beruházási szakpolitikáját és szabályrendszerének kialakulását, közvetlen külföldi befektésekkel kapcsolatos szabályait, az ISDS területén tett reformtörekvéseit. Utóbbi esetében elemzésre kerül az úgynevezett beruházási bírósági rendszer, ennek keretében vizsgáljuk, hogy vajon ez az új, tervezett rendszer mennyiben lehet alkalmas az ISDS eljárás helyettesítésére (felváltására?). Végül, de nem utolsó sorban az uniós és a nemzetközi jog konfliktusát szemléltetjük egy mára már „legendává” vált intra-EU BIT alapján indított választottbírósági ügy és egy magyar vonatkozású jogvita kapcsán. A dolgozat végén szerepelnek a kutatás során megfogalmazott hipotézisekre reflektáló tézisek, amelyek alapján összefoglalva elmondható, hogy napjainkra az Európai Unió joga és a nemzetközi közjog – valamint a nemzetközi beruházási jog – kapcsolata a „békés együttéléstől” az állandó konfliktusig jutott el. The dissertation deals with the general questions and current problems of the international investment system, as well as the investment policy of the European Union (EU) and its system of regulations for the encouragement and protection of foreign direct investment (FDI) and the concerns associated with them. The aim of the dissertation is to present the international investment regime (IIR) by reviewing the legal mechanism of international investment agreements (IIA) and Investor-State Dispute Settlement (ISDS), and to explore the possible questions and problems related to it. Due to the nature of the topic, the dissertation primarily focuses on qualitative research, however, we can see a historical and legal dogmatic analysis and a comparison of law and jurisprudence analysis appear, as well. In addition, the interdisciplinary approach is emphasized, economic methodology also appears in the thesis in connection with the development of international investment law. The thesis present the development of international investment law, its sources, basic doctrines, and nuances of the field's basic terminologies, review of the essential characteristics of the ISDS procedure, examination in general the investment agreements that form the legal basis of the ISDS procedure, their characteristic clauses, as well as the typical procedural systems related to ISDS (highlights the ICSID procedure as the most typical procedure for investment disputes, but also briefly mentions the procedure according to the UNCITRAL rules) and, last but not least, the current criticisms. The thesis present the European Union's focal points related to foreign investments and their protection: its investment policy and the development of its rules, its rules related to foreign direct investments, and its reform efforts in the field of ISDS. In the case of the latter, the so-called investment court system will be analysed, in the context of which we will examine to what extent this new, planned system might be suitable for replacing (replacing?) the ISDS procedure. Finally yet importantly, we illustrate the conflict between EU and international law in connection with a now "legendary" arbitration case initiated based on an intra-EU BIT and a Hungarian-related legal dispute. The thesis reflecting on the hypotheses formulated during the research are presented at the end of the thesis, which can be summarised as follows. The relationship between European Union law and international public law – as well as international investment law - has nowadays moved from "peaceful coexistence" to permanent conflict.Tétel Szabadon hozzáférhető A magánszakértői vélemény a 2016. évi polgári perrendtartás rendszerében(2024) Bányainé Szepesi, Bettina; Pribula, László; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a magánszakértői intézmény sajátosságait mutatja be a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatálya alatt. Ez a jogintézmény nem ismeretlen teljesen számunkra, korábbi perrendtartások idején is alkalmazták, habár eltérő álláspontok alapján különböző szemlélet alakult ki a jogintézmény jellegéről és alkalmazásáról, valamint annak értékeléséről is. A doktori kutatásom és ezáltal az elkészített értekezés célja akként foglalható össze, hogy a szakértői bizonyítást, azon belül is a magánszakértői intézményt gyakorlat orientált módon bemutassam. Célom, hogy az általam vélt akadályok okát megvizsgáljam, valamint a kodifikációs törekvéseket, a jogalkotó azon szellemiségét, amelyre a reform során törekedett, a megvalósult, jelenleg is hatályos intézményrendszerrel összevessem. Nagy hangsúlyt kívánok helyezni a magánszakértői vélemény értelmezésére, mind eljárásjogi, mind érdemi értékelésére. Az értekezés célja az volt, hogy a magánszakértői intézményt – annak történeti előzményeivel – vizsgálja teljeskörűen, valamint a jogtörténeti elemzés mellett gyakorlati vizsgálatra fókuszált, így a kodifikációs törekvések gyakorlatban való alkalmazására, a jogintézmény esetleges hiányosságaira és azokra az okokra kívánt rávilágítani, amelyekre visszavezethető az, hogy a magánszakértői bizonyítás előtérbe helyezése a vártnál kevésbé érvényesült. A szakértői és a magánszakértői intézmény hiányosságai miatt a gyakorlati problematikák megoldását nem feltétlen a Pp. vagy a Szaktv. módosításában látom, úgy gondolom, hogy a jogalkotó a jogszabályi rendelkezésekkel megfelelő hátteret biztosított ennek a bizonyítási formának, ugyanakkor olyan intézkedések megtétele szükséges álláspontom szerint, ami, ha nem is követlenül, de közvetetten hat garanciális biztosítékként. A dolgozat záró érdemi fejezetét a nemzetközi kitekintés adja, mely kapcsán megállapítható, hogy az angolszász és kontinentális jogrendszerek is ismerik a magánszakértői intézményt, és azt – a magyar jogrendszertől eltérően – nem kellő részletességgel, de szabályozzák. A nemzetközi kitekintésekből látható, hogy a hazai kodifikációs folyamatok során, egészen az 1911. évi Pp.-től kezdődően, mintául szolgáltak a nemzetközi szabályozási elvek, amelyek egy részét – jellegét tekintve – a hazai szabályozás is átvett és követett. Mivel az általam bemutatott magánszakértői intézménnyel kapcsolatosan is számos gyakorlati alkalmazásbeli nehézség, kérdés merült fel, így de lege ferenda javaslatokat is megfogalmaztam, amely remélhetőleg tartalmaz olyan felvetéseket, amelyek a jogalkotás, jogalkalmazás számára hasznosíthatók lesznek. The thesis presents the peculiarities of the institution of the private expert under Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: the Code of Civil Procedure). This legal institution is not completely unknown to us, it was used in previous Codes of Procedure, although different views have emerged on the nature and application of the legal institution, as well as on its evaluation. The aim of my doctoral research and thus of the thesis I have prepared can be summarised as presenting expert evidence, including the institution of the private expert, in a practice-oriented manner. My aim is to examine the reasons for the obstacles I perceive, and to compare the codification efforts and the spirit of the legislator's reform efforts with the institutional system that has been implemented and is still in force. I intend to place great emphasis on the interpretation, both procedural and substantive, of the private expert's opinion. The aim of the thesis was to examine the institution of the private expert's opinion in its entirety, including its historical background, and to focus on a practical analysis, in addition to a legal-historical analysis, in order to highlight the practical application of the codification efforts, the possible shortcomings of the legal institution and the reasons why the emphasis on private expert evidence has not been as effective as expected. In view of the shortcomings of the institution of experts and private experts, I do not necessarily see the solution to the practical problems in amendments to the Civil Code or the Act on Experts, but I believe that the legislator has provided an appropriate background for this form of evidence through the legal provisions, and at the same time, in my opinion, it is necessary to take measures which, if not directly, then indirectly, will act as a guarantee. The final substantive chapter of the thesis is an international outlook, in connection with which it can be concluded that the Anglo-Saxon and continental legal systems are also familiar with the institution of the private expert and - unlike the Hungarian legal system - regulate it in insufficient detail. The international outlook shows that the international regulatory principles served as a model for the domestic codification process, starting with the 1911 Civil Code, and that some of these principles were adopted and followed by domestic legislation. Since a number of practical difficulties and questions have arisen in connection with the private expert institution I have presented, I have also formulated de lege ferenda proposals, which hopefully contain suggestions that will be useful for legislation and the application of law.Tétel Szabadon hozzáférhető A comparative study of recognition and enforcement of arbitral awards in international commercial arbitration in light of public policy exception(2024) Nirwal, Gauri; Fézer, Tamás; Nirwal, Gauri; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarArbitration has gradually evolved as a preferred method to settle disputes outside traditional court systems. With the rise in business transactions on both national and international levels, arbitration is now among the most sought-after dispute resolution mechanisms and is legally binding upon parties. This dissertation aims to examine the concept of international commercial arbitration across different jurisdictions to understand its enforceability, applicability, and the role of public policy defense in the recognition and enforcement of arbitral awards. The primary objective of this research is to examine arbitration laws in key legal systems, i.e. Asia, Europe, and America, with a focus on the enforcement and recognition of arbitral awards, leading to a comparative analysis. It also focuses on the implications of public policy defense by examining various case studies and literature, as public policy defenses in arbitration remain an under-researched topic. The lack of enforcement of arbitral awards can lead to complex legal challenges, highlighting the need for preemptive strategies. This study ultimately seeks to promote consistency in international commercial arbitration decisions and propose suggestions for legal practitioners, businesses, and policymakers to create and adapt a narrow & precise framework for defining public policy. A választottbíráskodás fokozatosan egy preferált módszerré vált a hagyományos bírósági rendszeren kívüli viták rendezésére. Az üzleti tranzakciók növekedésével mind nemzeti, mind nemzetközi szinten a választottbíráskodás ma már az egyik legkeresettebb vitarendezési mechanizmus, és jogilag kötelező érvényű a felekre nézve. Ez a disszertáció célul tűzte ki, hogy megvizsgálja a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás fogalmát különböző jogrendszerekben annak érdekében, hogy megértsük a döntések érvényesíthetőségét, alkalmazhatóságát, valamint a közrendvédelem szerepét a választottbírósági döntések elismerésében és végrehajtásában. A kutatás elsődleges célja a választottbíráskodással foglalkozó jogszabályok vizsgálata a főbb jogrendszerekben, azaz Ázsiában, Európában és Amerikában, különös tekintettel a döntések végrehajtására és elismerésére, egy összehasonlító elemzés készítése érdekében. A dolgozat továbbá a közrendvédelmi kifogás hatásaira is összpontosít különböző esettanulmányok és irodalom elemzése révén, mivel a közrendvédelmi kifogások továbbra is kevéssé kutatott területet képviselnek. A választottbírósági döntések végrehajtásának hiánya összetett jogi kihívásokhoz vezethet, kiemelve az előzetes stratégiák szükségességét. Ez a tanulmány végső soron a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás körében születő döntések következetességének előmozdítására törekszik, és javaslatokat kíván tenni gyakorló jogászok, vállalkozások és döntéshozók számára, hogy szűk és pontos keretet hozzanak létre a közrend meghatározásához és alkalmazásához.Tétel Szabadon hozzáférhető Small and medium-sized investors’ access to investor-state dispute settlement(2024) Kovács, Bálint; Fézer, Tamás; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarThe dissertation addresses the significant challenge that small and medium-sized investors (SMIs) face in accessing investor-state dispute settlement (ISDS) mechanisms, especially investor-state arbitration (ISA). While on the face of it they are accessible to claimants of any size, these dispute resolution mechanisms often impose barriers that are prohibitive for SMIs. The thesis explores the intricacies of these challenges and evaluates potential solutions and reforms aimed at making ISDS more accessible for SMIs, thus maintaining access to justice for this category of investors. The purpose of this research is to analyse the barriers SMIs face and to suggest practical reforms that could enhance their ability to resolve disputes through ISDS. The thesis argues that the current system of ISDS, which revolves principally around ISA, is one that is not inherently imbalanced in favour of the large claimant, but its specialised nature makes it fairly difficult to access in both a jurisdictional and a material sense. This results in a dispute resolution system, in which SMIs may find themselves locked out of this avenue of access to justice. The thesis critically analyses the reform process underway at the United Nations Conference on International Trade Law (UNCITRAL) Working Group III, in terms of the suitability of those proposals to resolve the issue of asymmetric access to justice. A disszertáció azzal a jelentős kihívással foglalkozik, amellyel a kis- és közepes méretű befektetők (kkb-k) szembesülnek a befektetők és államok közötti vitarendezési mechanizmusokhoz (ISDS), különösen a befektető-állami választottbírósági eljáráshoz (ISA) való hozzáférés terén. Bár látszólag a külföldi befektetők méretüktől függetlenül hozzáférhetnek, ezek a vitarendezési mechanizmusok gyakran olyan akadályokat támasztanak, amelyek a kkb-k általi igénybevételüket végképp ellehetetlenítik. Az értekezés feltárja e kihívások bonyodalmait és értékeli azokat, a lehetséges megoldások és a folyamatban lévő reform-munkálatok szempontjából. A rendszer reformjának egyik célja, hogy az ISDS-t hozzáférhetőbbé tegyék a kkb-k számára, és ezáltal a befektetők e kategóriája számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek ezt a formáját is fenntartsák. Az értekezés célja, hogy elemezze a kkb-k előtt álló akadályokat, és olyan gyakorlati megoldásokat javasoljon ezekre, amelyek javíthatják a jogviták ISDS-en keresztül történő rendezésének lehetőségét, hozzáférhetőségét. Az értekezés szerint az ISDS jelenlegi rendszere, amely elsősorban az ISA körül forog, nem úgy jött létre, hogy eleve a nagy felperesek részére legyen csak hozzáférhető, de specializált jellege miatt mind joghatósági, mind anyagi értelemben a kkb-k számára meglehetősen nehezen hozzáférhető. A dolgozat kritikusan elemzi az UNCITRAL III. munkacsoportjában folyamatban lévő a fenti témát érintő reformtörekvéseket is.Tétel Szabadon hozzáférhető A gyógyító tevékenység és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés párhuzamának fejlődése a magyar büntetőjogban(2024) Juhász, György; Madai, Sándor; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés célkitűzése az orvos gyógyító tevékenysége során, a szakmai szabályszegés következtében fennálló büntetőjogi felelősség hazai büntető-jogtörténeti előzményeinek elemzése, a fejlődés egyes állomásainak, valamint az azokkal kapcsolatos jogalkalmazási nehézségek bemutatása. E körben különösen a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásának megalkotásával, egyes módosításaival, valamint a hatályos normaszöveggel kapcsolatos kérdések feltárása, a vonatkozó elméleti és gyakorlati problémák összefoglaló vizsgálata kerül előtérbe. A témában való elmélyülés érdekében nélkülözhetetlen néhány kapcsolódó fogalom, úgymint a veszély, veszélyhelyzet, a kockázat, a foglalkozási szabályon meghatározásának, megszegésének problémáján túl akár az egyes elhatárolási kérdések vizsgálata is. A vonatkozó bírói gyakorlat alapos áttekintését követően az abból levonható következtetések alapján de lege ferenda következtetéseket is megfogalmaz a dolgozat. The thesis aims to analyze the history of the criminal liability of the doctor during his medical treatment, as a result of the violation of professional rules, and to present the individual stages of development and the difficulties in applying the law related to them. In this context, the creation of the facts of professional misconduct, some of its modifications, the exploration of questions related to the effective normative text, and a summary examination of the relevant theoretical and practical problems are emphasized. To delve deeper into the subject, it is essential to examine some related concepts, such as danger, emergency situations, risk, in addition to the problem of defining and violating occupational rules, as well as the examination of individual demarcation issues. After a thorough review of the relevant judicial practice, the thesis also formulates de lege ferenda conclusions based on the conclusions that can be drawn from it.Tétel Szabadon hozzáférhető A civil szervezetek szabadsága és egyenlősége: alkotmányjogi szabályozási modellek(2024) Deák, Izabella; Tóth, Gábor Attila; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a civil szervezetek (CSO) alkotmányjogi szabályozási modelljeinek monografikus igényű feldolgozására törekszik. A CSO-k az alkotmányjogi szakirodalomban az egyesülési szabadság kapcsán kerülnek érintőlegesen szóba. Ugyanakkor a CSO-k a modern demokráciák lényeges szereplői. Mondhatni a demokrácia egyik fokmérője a CSO-k szabadsága és egyenlősége. A témaválasztás célja, hogy kiegészítse az új típusú autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából, mivel egyre több országban fogadnak el olyan diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályokat, amelyek korlátozó módon kihatással vannak a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k létrehozására, működésére és tevékenységeire. Az értekezés az új típusú autoriter rendszerek korlátozó mechanizmusait egy elméleti keretben, a 4K modellben (kooptálás, kiszorítás, kényszerítés, kreálás) helyezi el, mely értelmezési keretet nyújt a Magyarországon beazonosítható CSO-kat ért korlátozások elemzésének is. Ezt követően a nemzetközi trendek vizsgálata során az összehasonlító alkotmányjog módszerét alkalmazva veszi górcső alá a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kat korlátozó jogszabályokat és azok alkalmazását. Az elemzéshez az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában kimunkált minimum normák jelentik a viszonyítási pontot. The thesis aims to provide a comprehensive analysis of constitutional regulatory models for civil society organisations (CSOs). CSOs are only marginally discussed in the constitutional law literature, usually in the context of the right to freedom of association. CSOs play an important role in modern democracies, where their freedom and equality serve as key indicators of a functioning democratic system. The thesis aims to add to the research on the functioning of new types of authoritarian regimes from the perspective of civil society, as more and more countries enact discriminatory, rigid, and costly laws that restrict the establishment, operation, and activities of CSOs fulfilling a social control function. The paper places the restrictive mechanisms of new types of authoritarian regimes within the 4C theoretical framework (cooperation, co-optation, complementarity, confrontation), which also serves as an interpretative aid for the analysis of the restrictions imposed on CSOs in Hungary. It then expands the focus to international trends, using the comparative constitutional law method to assess the legal restrictions on CSOs performing social control functions and the implementation of these laws. The analysis is benchmarked against the minimum standards established by the case law of the European Court of Human Rights.Tétel Szabadon hozzáférhető A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeire(2023) Kanyuk, Petra Ágnes; Pápai-Tarr, Ágnes; Kanyuk, Petra Ágnes; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA házasság társadalmunk alapját és egyben „saját létének végokát” képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelensége, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot tehát, hogy annak ellenére, hogy a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel már formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a büntetőjogi értékelés pedig még az intézmény idővel megszilárduló magánjogi jellege mellett is domináns maradt, a házasság büntetőjogi védelmének a külföldi irodalomban éppoly kevéssé akadt kutatója, mint a magyarban. Jelen értekezés célja ennek okán annak feltárása, hogy egy ilyen gazdag és kivételesen színes történeti múlttal, valamint számtalan téren értelmezhető beágyazottsággal rendelkező, mi több, európai uniós és nemzetközi jogi kihívásokkal is szembesülő intézményhez, amely ennyire érzékeny a társadalmi és kulturális változásokra, az emberi kapcsolatok átalakulására, hogyan képes viszonyulni a büntetőjog, amely „saját maga” is nagy horderejű változásokon ment – ahogyan megy jelenleg is – keresztül. Ennek vizsgálatában esszenciálisnak bizonyult a történeti fejlődés feldolgozása, ezen perspektívából vált ugyanis lehetővé, hogy azonosítsuk azon elemeket, amelyekre tekintettel meghatározható a büntetőjogi védelem dinamikája. Az értekezés Általános Részében felvázolt fejlődési ív feltárása eredményeképp vált világossá, hogy jelenkorunkat illetően a házasság büntetőjogi védelme lenyomatának felfestése érdekében a büntetőjognak az egyes határokkal való, aktuális viszonyát leginkább megtestesítő deliktumokat érdemes behatóbb vizsgálat alá vonnunk a Különös Rész keretében, választásunk pedig a kapcsolati erőszak, valamint a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményekre esett. Tettük ezt egyrészt annak szem előtt tartásával, hogy a büntetőjogot illetően más jogágak viszonylatában jóval erőteljesebb igényt azonosíthatunk a határok, korlátok megállapítása kérdésében, mi több, az ilyen értelemben saját magát is az egyes – mint a szankciókat, a kriminalizációt, illetve egyenesen a jogot magát is illető – határokkal való foglalatoskodás történetével jelöli ki jogágként. Miközben figyelemmel voltunk arra is, hogy egy fragmentált, mozaikokból álló és ebből következően, a felszínen maradó kép felfestése elkerülésének érdekében a vizsgált tényállások köre erős korlátozást igényel. A választott deliktumok kétségkívül merőben eltérő karakterrel bírnak, a kapcsolati erőszak törvényi tényállása a családon belüli erőszak jelenségének kezelésére hivatott, míg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés deliktuma a migrációs vonatkozással bíró érdekkapcsolatok egyre újabb színekkel gyarapodó trendjére törekszik választ adni. Mégis összeköti őket, hogy rámutatnak a büntetőjog elé a házasság védelme tekintetében gördülő, új kihívásokra és egyben nem egy fejlődési folyamat végét, csupán annak egy újabb fejezetét képezik, ilyen módon a házasság büntetőjogi védelmének az újabb színeváltozásait testesítik meg. Marriage is the foundation of our society and the "final cause of its existence", an indisputably complex phenomenon which, by its very nature, lends itself to multi-faceted research. It is surprising, therefore, that even though the bastion of criminal law was the first to be built around marriage in the system of fortifications of protection that was already beginning to take shape with the first signs of the awakening of social self-consciousness and that the criminal law assessment remained dominant even with the private law nature of the institution consolidating over time, the protection of marriage in criminal law has been examined only by a few researchers in foreign and Hungarian legal literature as well. Hence, the purpose of the present dissertation is to explore how criminal law, which itself also has undergone and is still undergoing far-reaching changes, is capable of approaching an institution with such a rich and exceptionally diverse historical past, as well as with embeddedness in innumerable fields, and which institution is also facing European Union and international legal challenges, moreover, which is so sensitive to social and cultural changes and to the transformation of human relations. Historical development has proved to be essential to this analysis since it is from this perspective that it has been possible to identify the elements that determine the dynamics of criminal law protection. As a result of the exploration of the dynamics outlined in the General Part of the dissertation, it became clear that, in the Specific Part, in order to paint a picture of the criminal law protection of marriage in our time, it is worthwhile to examine in more detail the criminal offences that best embody the current relationship of criminal law with the certain boundaries and the choice fell on the criminal acts of intimate partner violence and abuse by establishing family relationships. By doing this, bear in mind that, criminal law has a much stronger claim to be identified with establishing limits and boundaries in relation to other branches of law. Moreover, it identifies itself as a branch of law in this sense by the history of dealing with certain boundaries, such as sanctions, criminalisation and even the law itself. While also bearing in mind that, in order to avoid painting a fragmented picture made up of mosaics and, consequently, a picture that remains on the surface, the range of facts examined needs to be severely restricted. The chosen criminal offences are undoubtedly of a very different nature: intimate partner violence is intended to address the phenomenon of domestic violence, while abuse by establishing family relationships is intended to respond to the increasingly diverse trend of relationships of convenience with a migratory dimension. What they have in common, however, is that they highlight the new challenges that criminal law faces in protecting marriage and do not represent the end of a development process but merely a new chapter in it, thus embodying the changing colours of criminal law protection of marriage.Tétel Szabadon hozzáférhető Corporate Sustainability and Responsible Business Conduct(2023) Bakerijan, Leen Artin Anton; Fézer, Tamás; Bakerijan, Leen Artin Anton; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) átfogó vizsgálata a 21. században, különösen európai kontextusban, mélyrehatóan vizsgálja annak sokrétű természetét és változó definícióit. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása eredetileg a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségvállalásának előmozdításában gyökerezett, mára azonban átváltott egy folyamatorientált megközelítésre, amely az érdekelt felek bevonására és az önkéntes fellépésekre helyezi a hangsúlyt. A disszertáció megvizsgálja a politikai tényezők hatását a CSR fejlődésére, megkérdőjelezi az üzletközpontúság hatékonyságát, és a felelős vállalati magatartást biztosító szabályozási keretek mellett érvel. Kiemeli a CSR etikai dimenzióját, hangsúlyozva a társadalmi jóléthez és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulást. A kutatás ezen túlmenően a COVID-19 világjárványnak a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, az etikus fogyasztói magatartásra és az üzleti válaszokra gyakorolt hatásait is vizsgálja, hangsúlyozva, hogy a vállalatoknak fenntartható helyreállítási stratégiákat kell alkalmazniuk. A tanulmány mindvégig hangsúlyozza az oktatás, az empátia és a globális tudatosság fontosságát a felelős gyakorlatok előmozdításában és a sürgető globális problémák kezelésében. Összefoglalva, a kutatás cselekvésre való felhívásként szolgál a fenntarthatóságot, a társadalmi felelősségvállalást és az érdekelt felek bevonását előtérbe helyező vállalati társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések előmozdítására irányuló közös erőfeszítésekhez, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak egy mindenki számára felelősségteljesebb és fenntarthatóbb jövő megteremtése. The comprehensive exploration of Corporate Social Responsibility (CSR) in the 21st century, particularly within the European context, delves into its multifaceted nature and evolving definitions. Initially rooted in promoting environmental and social responsibility among corporations, CSR has transitioned to a process-oriented approach, emphasizing stakeholder engagement and voluntary actions. The study scrutinizes the influence of political factors on CSR's trajectory, questioning the efficacy of a business-centric focus and advocating for regulatory frameworks to ensure responsible corporate behavior. It highlights the ethical dimension of CSR, emphasizing contributions to societal well-being and environmental sustainability. Moreover, the research delves into the implications of the COVID-19 pandemic on CSR practices, ethical consumerism, and business responses, stressing the need for companies to embrace sustainable recovery strategies. Throughout, the study underscores the importance of education, empathy, and global consciousness in fostering responsible practices and addressing pressing global issues. In conclusion, the research serves as a call to action for a collective effort to promote CSR initiatives that prioritize sustainability, social responsibility, and stakeholder engagement, aiming to contribute to a more responsible and sustainable future for all.Tétel Szabadon hozzáférhető Privacy Regulatory Concerns Presented by Evolving Technologies(2023) Simó, Ferenc Zoltán; Fézer, Tamás; Simó, Ferenc Zoltán; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarEvolving and innovative technologies have brought forth a countless of privacy regulatory concerns and issues that challenge the protection of privacy. With the proliferation and rise of IoT devices, concerns about data protection and privacy have intensified as these devices are able to collect and transmit user information. Artificial intelligence and machine learning algorithms have also raised concerns regarding the ethical use of data and the potential for bias in decision-making processes. The rise of facial recognition technology has sparked and induced debates over the invasion of privacy and the potential for misuse by both governments and private entities. Location tracking through smartphones and wearables has led to concerns about the surveillance and tracking of individuals without their consent. The widespread adoption of social media platforms has amplified concerns about the collection and sharing of personal data for targeted advertising and other purposes. The use of biometric data, such as fingerprints and iris scans, in various applications has raised concerns about the security and privacy of such sensitive information. Data breaches and cyberattacks on organizations have highlighted the vulnerability of personal information and the need for robust data protection measures. Privacy concerns and issues related to genetic testing and biobanks have started to come up as individuals share their DNA data for research and medical (and related) purposes. The integration of voice assistants and smart speakers in homes has also raised concerns about audio data privacy and the potential for eavesdropping and surveillance. Also, wearable health and fitness trackers have led to privacy concerns as they collect sensitive health data that could be exploited if not adequately protected. The development of autonomous vehicles has raised questions about the privacy of location and behavioural data generated by these vehicles, such as drones. Most recently virtual reality and augmented reality technologies have privacy concerns linked to and associated with the collection of user interactions and environments. Lastly, the emergence of quantum computing poses new challenges for data encryption and security, potentially impacting privacy. Listing all these concerns and issues may lead one to assume that the evolving landscape of privacy regulations, such as GDPR in Europe and CCPA in California, and the novel regulatory trends are able to reflect on the growing importance of addressing privacy concerns and issues in the digital age. A fejlődő, innovatív technológiák számos adatvédelmi/személyiségvédelmi (data/privacy protection) szabályozási aggályt vetnek fel, így több terület is érintetté vált, az IoT eszközök terjedése miatt nőttek az adatvédelemmel/ személyiségvédelemmel kapcsolatos aggodalmak, mivel ezek az eszközök folyamatosan gyűjtik és továbbítják a felhasználók adatait, illetve a mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok etikai adat felhasználási és döntéshozatali folyamatok kérdésköre került előtérbe. Az arcfelismerésére képes technológiák terjedése szintén vitákat váltott ki az adatvédelmi/személyiségvédelmi (data/privacy protection) szempontból, különösen tekintettel a kormányok és magánszervezetek által történő visszaélések lehetősége miatt. Ehhez a körhöz tartozik a okostelefonok (smartphones) és egyéb eszközök problémája is, melyek képesek helymeghatározásra/nyomkövetésre, mivel ezek az eszközök a felhasználók engedélye nélkül is folyamatosan nyomon követik őket. A közösségi média platformok széleskörű elterjedése fokozta az aggodalmakat a személyes adatok gyűjtése és megosztása miatt, különféle célzott hirdetések és egyéb célokra. A biometrikus adatok, például ujjlenyomatok és írisz szkennerek használata különböző alkalmazásokban is vitákat generáltak, mivel ilyen érzékeny/kényes információkat is kezelhetnek. Továbbá a szaporodó kibertámadások rávilágítottak a személyes adatok sebezhetőségére és a hatékony adatvédelmi intézkedések szükségességére, melyhez kapcsolható a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság technológiák adatvédelmi aggodalmai, illetve kvantumszámítógépek megjelenésével járó új kihívások (lásd titkosítása) Egyéb érintett területek, például, a genetikai tesztelés és biobankok, az otthonokban elterjedt „okos eszközök” (smartdevices), illetve az egészségügyi és fitneszkövető eszközök. Az önvezető járművek fejlesztése (lásd drónok) szintén kényes kérdéseket vetnek fel szabályozási kérdéseket illetően. Az említett területek növekvő adatvédelmi/személyiségvédelmi aggodalmaira reagálva változik a szabályozások környezete és trendjei, mint, például az európai GDPR és a kaliforniai CCPA, mely változások tükrözik az adatvédelmi/személyiségvédelmi aggodalmak való reagálás fontosságát a digitális korban.Tétel Szabadon hozzáférhető Az Országgyűlés Nemzetközi Kapcsolatai(2018) Gondola, Csaba; Varju, Márton; Gondola, Csaba; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak bemutatása.