Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
- TételSzabadon hozzáférhetőThe Law of Sales Transactions - A Comparative Analysis from International, European and Turkish PerspectivesA szerződések jogának és más üzleti jogi problémának a kezelése globális dimenzióban meglehetősen nehéz feladat, tekintettel a releváns jogszabályok sokaságára. Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen elemezni az EU és Törökország kereskedelmi kapcsolatait, alapvető fontosságú a terület komplexitásának megértése. A kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok érdekében ezt a tapasztalatot vitális megszerezni. Az európai, a nemzetközi, illetve a török szerződési jog vállalkozások közötti kontraktusokra alkalmazandó szabályainak komplex elemzését végzi el a disszertáció. A kutatás célja, hogy hasznos iránymutatással szolgáljon a vállalkozások számára olyan alapelvek mélyreható elemzésével, mint a jóhiszeműség vagy a pacta sunt servanda elve, miközben a szerződési szabadság alapelvének érvényesülését biztosítja. A kutatás során az esetjog és releváns európai, nemzetközi és török jogi dokumentumok alapos elemzését végzi el a disszertáció annak érdekében, hogy a hasonlóságokat, az eltéréseket és a potenciális vitákat azonosítani tudja. A disszertáció következtetései és javaslatai a tisztességes és egyenlő üzleti kapcsolatokat részesítik előnyben, integrálva a jelenleg hatályos normák értelmezési lehetőségeit. Egyértelmű, hogy az európai szerződési jog nagy hatást gyakorolt a török jog fejlődésére, alátámasztva, mekkora szükség is van a török szerződési jog európai értékekhez igazítására. Handling legal matters and contracts on a global scale can be quite daunting, given the myriad of laws and regulations that must be considered. To effectively navigate the robust trade relationship between the EU and Turkey, it is imperative to possess a thorough understanding of these complexities. Acquiring such expertise is crucial for fostering dependable and mutually advantageous business collaborations. Extensive research has been conducted on B2B contracts in European, International, and Turkish contract law. The objective of this research is to offer valuable guidance to companies regarding crucial principles such as good faith and pacta sunt servanda, while also safeguarding their contractual freedom. Case law and significant legal documents related to International, European, and Turkish contract law have been thoroughly evaluated to identify any similarities, discrepancies, or potential disputes. The recommendations prioritize fairness and equitable outcomes for all business parties, integrating the most current interpretations of established norms and relevant legal precedents. It’s clear that European contract law has had a significant impact on Turkey's legal system, underscoring the importance of aligning Turkish laws with EU standards.
- TételSzabadon hozzáférhetőA perkoncentráció követelményének megnyilvánulása az alapelvek és az osztott perszerkezet útjánAz értekezés a perkoncentráció mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által a magyar perjogba bevezetett követelményrendszer vizsgálatára irányul. A perkoncentráció fogalma az elmúlt években lezajlott perjogi reform egyik központi eleme volt, annak értelmezése, felfogása számos kérdést és problémát felvetett mind a kodifikáció időszakában, mind a törvény hatálybalépését követően, így a téma aktualitásához nem férhet kétség. Jelen értekezésnek az az elsődleges célja, hogy a perkoncentrációról, illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó elvekről, jogintézményekről egy átfogó képet nyújtson a jogtudomány, illetve a jogalkalmazás számára. A dolgozat első fejezete a perkoncentrációra való igényt megteremtő alapjogi követelménnyel, a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal foglalkozik. Az értekezés második egységében az képezi a kutatás tárgyát, hogy a perkoncentráció mennyiben tekinthető a per céljának, továbbá a perkoncentrációnak és a polgári per rendeltetésének egymáshoz való viszonya is vizsgálandó terület. A harmadik fejezet az alapelvek fejlődéstörténeti ívét vázolja fel, valamint itt kaptak helyet a perkoncentráció elvével, és az ahhoz szorosan kötődő vezérlő elvekkel kapcsolatos vizsgálódások is. A perkoncentráció elvének, illetve a perkoncentráció mibenlétének elemzésén kívül hangsúlyos szerepe van a felek fokozott felelősségét kimondó eljárástámogatási kötelezettség, illetve az aktív bírói szerepfelfogást megtestesítő közrehatási tevékenységének elve is. Tehát az értekezés célja az is, hogy megvizsgálja, hogy a megújított alapelvi rendszer milyen alapelvekkel, és azok milyen tartalommal hogyan és miként képesek biztosítani a perkoncentráció megvalósítását. Az alapelveken túl a perkoncentráció leginkább az osztott perstruktúrában, és azon belül is elsősorban a perfelvétel szabályaiban manifesztálódik. Ennélfogva a negyedik fejezet a per szerkezetének széleskörű elemzésére fókuszál. A perkoncentráció ugyanis az elsőfokú eljárás egészének működését biztosító jogintézmény, és ez a hatás kölcsönösen is érvényesül, hiszen a perkoncentráció követelménye indikálta a főtárgyalási modell alkalmazását lehetővé tévő osztott perszerkezet bevezetését. A tárgyalási rendszerek hazai előzményeinek feltárásán túl egyes, a főtárgyalási vagy koncentrációs modellt alkalmazó külföldi perrendtartásokban megnyilvánuló perszerkezeti megoldásokat vizsgálja az értekezés. Továbbá a hatályos magyar perstruktúra, különös tekintettel a perfelvétel, illetve perelőkészítést érintő szabályozás is elemzésre kerül, illetve az ezekkel kapcsolatos tudományos álláspontokat rendszerezése sem marad el. Az ötödik fejezetben a gyorsított per, valamint a koronavírusos világjárvány miatt szükségessé váló veszélyhelyzeti perrend szabályozási technikáit elemzi az értekezés olyan szempontból, hogy azok miként kísérelték meg a per koncentrált eljárásának lehetőségét megteremteni elsődlegesen az általánostól eltérő perszerkezeti megoldásokkal. Így a közelmúltban és a jelenben megvalósuló alternatív megoldások vizsgálódásának fő célja annak kiderítése, hogy e perrendek tartalmaznak-e olyan előremutató megoldási lehetőségeket, amelyek a későbbiekben is alkalmazhatók volnának a perkoncentráció megfelelőbb megvalósítása érdekében, igenlő esetben a jövőre vonatkozó javaslatok megtétele is indokolt. The dissertation aims at examining the concentration of the proceeding that was introduced into Hungarian procedural law by Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: CCP). It was a central element of the procedural law reform in recent years, its interpretation and understanding raised several questions and problems both during the codification period and after the entry into force of the CCP, so there can be no doubt about the topicality of the subject. The primary aim of this thesis is to provide a comprehensive overview of concentration of proceedings and the principles and legal institutions directly related to it for the jurisprudence and the application of law. The first chapter deals with the right to a fair trial as a fundamental right that made the concentration of proceedings necessary. In the second chapter, it is examined whether the concentration of proceedings can be regarded as the purpose of the litigation and to review the relationship between concentration of the litigation and the purpose of the civil litigation. The third chapter outlines the historical development of the principles, and includes an examination of the principle of concentration of proceedings and the guiding principles closely linked to it. In addition to the analysis of the concentration of proceedings, the principle of the parties' obligation to facilitate the proceedings, which establishes the parties' increased responsibility, and the principle of the court’s duty to manage the case, which embodies the active role of the judge, also play an important role. The goal of the dissertation is therefore also to examine how and by what means the renewed system of principles, and their content, can ensure the concentration. In addition to the principles, the concentration of proceedings is manifested mainly in the divided structure of litigation, and within it, primarily in the rules of the preparation. Hence, the fourth chapter focuses on a broad analysis of the structure of the litigation. Indeed, the concentration of proceedings is the legal institution that ensures the functioning of the whole first instance procedure, and this effect is reciprocal, since the requirement of concentration was the reason for the introduction of the divided structure of litigation that allowed the use of the main hearing model. In addition to exploring the domestic antecedents of trial systems, the thesis examines some of the solutions to the structure manifested in foreign procedural systems that apply the main hearing model. Furthermore, the dissertation analyses the current Hungarian structure of litigation, with particular reference to the rules governing the preparation, and also systematises the academic positions on these issues and take a position in favour of one or the other. Finally, in the fifth chapter, the thesis also scrutinizes the regulatory techniques of the expedited procedure and the special temporary procedural regulation necessitated by the coronavirus pandemic in terms of how they attempted to create the possibility of a concentrated procedure by means of primarily non-standard procedural solutions. Thus, the main purpose of examining alternative solutions implemented in the recent past and in the present is to see whether these systems of procedure contain forward-looking solutions that could be applied in the future to achieve a better concentration, and if so, to make proposals for the future.
- TételSzabadon hozzáférhetőAz Európai Unió jogfejlesztő tevékenysége az uniós polgárság számára biztosított konzuli védelem szemszögébőlAz uniós polgárság létrejöttével, az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Az Unió fejlődéstörténete mentén tanúi lehetünk a tagállami állampolgárok jogainak nemcsak a nemzetközi szervezet határain belüli, de azon kívül megvalósuló fejlesztésének is. Mindez az uniós polgárság számára a konzuli védelem biztosításával valósul meg, mely jogosultság számos ponton szorul vizsgálatra mind a szabályozását, mind a gyakorlati megvalósítását illetően. A dolgozat legfőbb célkitűzése, hogy ezen jogintézmény behatóbb vizsgálatával alátámassza az Unió kiemelkedő szerepét a tagállami állampolgárok konzuli védelme síkján. Ennek érdekében vizsgálja a jogintézmény fejlődéstörténetét, szabályozási mechanizmusainak változásait, a jogérvényesülés hatékonyságát. Ez utóbbi kapcsán kiemelt szerepet szán a válsághelyzetekben felmerülő konzuli segítségnyújtás, valamint a szabadságuktól másik uniós tagállamban megfosztott uniós polgár konzuli kapcsolattartáshoz való jogának szabályozására, illetőleg hatékony gyakorlati érvényesülésére. A disszertáció legfőbb célja az uniós polgárok számára biztosított konzuli védelem önálló egyéni jogosultságkénti létezésének alátámasztása. Az integráció fejlődése nyomán pedig további jogalkotási aktusok indokoltságát kívánja szemléltetni egy, nemcsak a tagállami konzuli védelem támogatási szintjén, de az EKSZ és az EU delegációi által biztosított konzuli védelem szintjén egyaránt. With the emergence of EU citizenship, under the aegis of the European Union, the protection of Member States' citizens is ensured at a far higher level. Throughout the history of the development of the Union, we have witnessed the development of the rights of Member States' citizens not only within the borders of the international organisation, but also beyond. This is achieved by granting consular protection to EU citizens, a right that needs to be examined on a number of points, both in terms of its regulation and its practical implementation. The main objective of this thesis is to provide a more in-depth analysis of this legal instrument in order to underline the prominent role of the Union in the field of consular protection of Member State citizens. To this end, this thesis examines the history of its development, the changes in its regulatory mechanisms and the effectiveness of its enforcement, whereby the EU limits the exercise of State sovereignty over consular protection in the Member States by imposing specific requirements on them. This thesis further argues, that as integration develops, the need for further legislative action will be illustrated not only at the level of cooperation and support for consular protection in the Member States, but also at the level of consular protection in its own right, provided by the EEAS and the EU delegations In the latter context, this thesis focuses on the regulation and effective implementation in practice of the right to consular assistance in crisis situations, and the right of EU citizens deprived of their liberty in another EU Member State to consular contact.
- TételSzabadon hozzáférhetőDomain Name vs. Trademark and Problematic Issues in CyberspaceA szellemi tulajdonjogok a kibertérben egyértelműen sérülékenyebbek a biztonsági fenyegetésekkel és konfliktusokkal szemben, mint a hagyományos földrajzi környezetben. Ezért a szellemi tulajdon és a kibertér közötti kapcsolat olyan jogi környezet megteremtése iránti igényből fakad, amely követni tudja a technológiai fejlődést és az innovációt a piaci szereplők és a fogyasztók szükséges jogi védelemének biztosítása érdekében. A szellemi tulajdon és a kibertér jelenlegi kapcsolata a védjegyek és a domainnevek tulajdonosai közötti versenyhelyzetben mutatkozik meg, ami jelenleg leginkább instabilnak nevezhető. A disszertáció első része a „domainnevek kontra védjegy” kérdésére összpontosít, megvizsgálva a domainnevek jogi természetét, a keresőmotorok és a védjegyek közötti kapcsolatot, valamint a COVID-19 válság nemzetközi szinten érzékelhető hatását a domainnév-iparra és annak jogi védettségére. A dolgozat második részében a szerző a domainnevek és a védjegyek közötti konfliktus mechanizmusát tárgyalja, különös tekintettel a konfliktus okaira a regisztrációs ügynökségek/szervek szerepére visszavezethetően, valamint a cybersquatting és a fordított domainnév eltérítés jelenségére. A disszertáció harmadik része a domainnév- és a védjegyjogosultak közötti konfliktus feloldásának mechanizmusát elemzi az UDRP-szabályok segítségével. A negyedik részben a szerző a releváns aktorok közötti konfliktusok bírósági eszközökkel történő megoldásának lehetőségeit vizsgálja. A kutatás eredményei alapján levonható a fő következtetés, hogy a domainnevek legjobb, átfogó védelmet biztosító jogi adaptációja az, hogy a domainneveket a szellemi tulajdon részeként digitális védjegyként kezeljük, azt a sajátosságot figyelembe véve, hogy csak a kibertérben használatosak. A domainnévvel kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó igény egyes szegmenseinek elemzése azt mutatja, hogy az UDRP-szabályok és a bírósági eszközök kettős rendszerét javítani kell a releváns aktorok érdekeinek megfelelő védelme érdekében. Intellectual property rights in cyberspace are evidently more vulnerable to security threats and conflicts than in the traditional geographical environment. Therefore, the relationship between intellectual property and cyberspace stems from the need to find a legislative development that goes hand in hand with technical development to ensure the ongoing necessary protection in a rapidly innovative, fluid environment. The current relationship between intellectual property and cyberspace can be incarnated in the competitive situations between trademark holders and domain name owners, which are described chiefly as unstable. The first part of the dissertation focuses on the issue of domain names versus trademark by examining the legal nature of domain names, the relationship between search engines and trademarks and the impact of the international epidemic crisis on the domain name industry and its immunity. In the second part of the work, the author discusses the mechanism of the conflict between domain names and trademarks, focusing in particular on the reasons behind the conflict based on the role of registration agencies and the phenomena of cybersquatting and reverse domain name hijacking. The third part of this thesis provides an analysis of the mechanism for resolving the conflict between the domain name holders and the trademark holder through the UDRP rules. In the fourth part, the author envisages the resolution of conflicts between the main stakeholders through judicial instruments. Based on the results of the research, the main conclusion can be drawn that the best legal adaptation of domain names, which provides comprehensive protection, is that domain names are considered a digital trademark as part of intellectual property, with the special characteristic that they are used only in cyberspace. The analysis of the specific segments of the need for protection of domain name related rights shows that the dual system of UDRP rules and judicial instruments needs to be improved to satisfy the main stakeholders' interests.
- TételSzabadon hozzáférhetőAz eljárás gyorsításának lehetőségei a személyi állapotot érintő perekbenAz igazságszolgáltatás kezdeti formáinak megjelenésével egyidős a polémia az eljárások időtartamát illetően. Az emberi természet ugyanis különösen érzékeny arra, hogy az időbeliséget hangsúlyozza és valamely eszköz hasznosságát megítélje akár pusztán az eszköz igénybevételének idővonzata alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen értekezés a polgári eljárás hatékonyságával vagy idődimenziójával kapcsolatos átfogó tanulmánynak nem tekinthető. Elsődlegesen a személyi állapotot érintő perek sajátosságain keresztül foglalkozik a polgári per időtényezőinek fontosabb kérdéseivel. A Pp. a nemzetközi trendeknek megfelelően a vagyonjogi perekre lett kodifikálva, de a legjelentősebb változásokkal érintett területe a személyi állapotot érintő perek fejezete, és a leggyorsabban változó eljárási szabályok is itt lelhetők fel. A vagyonjogi perek és a személyi állapotot érintő perek különbségeire történő figyelemfelhívás ezért nem mellőzhető. A Pp. hatálybalépésekor egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az eljárások gyorsítását, mivel az EJEB által kialakított észszerű idő követelménye a perhatékonyságot és a perkoncentrációt csak eszköznek tekinti, elvárása azonban, hogy aki a bírósághoz fordul jogvitájának elbírálása végett, ne legyen kitéve annak a bizonytalanságnak, hogy belátható időn belül nem juthat a végső döntés birtokába. Az értekezés eredményei elsősorban a joggyakorlat alakításában használhatók, de a későbbi jogalkotás számára is megfontolás tárgyát képezhetik. The polemics of the duration of the proceedings is at the same age as the appearance of the initial forms of jurisdiction. The human nature is extremely sensitive of emphasizing temporality and judge the usefulness of a legal instrument even just based on the time involved in the use of it. It is important to emphasise that this essay cannot be considered as a comprehensive study of the efficiency or time dimension of civil procedure. Primarily, it deals with the more important issues of time factors in civil proceedings through the specifics of lawsuits affecting personal status. The Civil Procedure Code in accordance with the international trends was codified for property lawsuits, but the area affected by the most significant changes is the chapter on lawsuits affecting personal status and the most rapidly changing procedural rules can also be found here. Therefore drawing attention to the differences between property law lawsuits and lawsuits affecting personal status cannot be ignored. When the Civil Procedure Code entered into force, it set the speeding up of proceedings as one of its most important goals, since the requirement of reasonable time established by the ECHR regards litigation efficiency and litigation concentration only as a means, but it expects that those who turn to the court for the adjudication of their legal disputes should not be exposed to the uncertainty that within a foreseeable time cannot have the final decision. The results of the thesis can primarily be used in shaping legal practice, but they can also be considered for future legislation.