Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 94)
Tétel Szabadon hozzáférhető A comparative study of recognition and enforcement of arbitral awards in international commercial arbitration in light of public policy exceptionNirwal, Gauri; Fézer, Tamás; Nirwal, Gauri; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarArbitration has gradually evolved as a preferred method to settle disputes outside traditional court systems. With the rise in business transactions on both national and international levels, arbitration is now among the most sought-after dispute resolution mechanisms and is legally binding upon parties. This dissertation aims to examine the concept of international commercial arbitration across different jurisdictions to understand its enforceability, applicability, and the role of public policy defense in the recognition and enforcement of arbitral awards. The primary objective of this research is to examine arbitration laws in key legal systems, i.e. Asia, Europe, and America, with a focus on the enforcement and recognition of arbitral awards, leading to a comparative analysis. It also focuses on the implications of public policy defense by examining various case studies and literature, as public policy defenses in arbitration remain an under-researched topic. The lack of enforcement of arbitral awards can lead to complex legal challenges, highlighting the need for preemptive strategies. This study ultimately seeks to promote consistency in international commercial arbitration decisions and propose suggestions for legal practitioners, businesses, and policymakers to create and adapt a narrow & precise framework for defining public policy. A választottbíráskodás fokozatosan egy preferált módszerré vált a hagyományos bírósági rendszeren kívüli viták rendezésére. Az üzleti tranzakciók növekedésével mind nemzeti, mind nemzetközi szinten a választottbíráskodás ma már az egyik legkeresettebb vitarendezési mechanizmus, és jogilag kötelező érvényű a felekre nézve. Ez a disszertáció célul tűzte ki, hogy megvizsgálja a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás fogalmát különböző jogrendszerekben annak érdekében, hogy megértsük a döntések érvényesíthetőségét, alkalmazhatóságát, valamint a közrendvédelem szerepét a választottbírósági döntések elismerésében és végrehajtásában. A kutatás elsődleges célja a választottbíráskodással foglalkozó jogszabályok vizsgálata a főbb jogrendszerekben, azaz Ázsiában, Európában és Amerikában, különös tekintettel a döntések végrehajtására és elismerésére, egy összehasonlító elemzés készítése érdekében. A dolgozat továbbá a közrendvédelmi kifogás hatásaira is összpontosít különböző esettanulmányok és irodalom elemzése révén, mivel a közrendvédelmi kifogások továbbra is kevéssé kutatott területet képviselnek. A választottbírósági döntések végrehajtásának hiánya összetett jogi kihívásokhoz vezethet, kiemelve az előzetes stratégiák szükségességét. Ez a tanulmány végső soron a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás körében születő döntések következetességének előmozdítására törekszik, és javaslatokat kíván tenni gyakorló jogászok, vállalkozások és döntéshozók számára, hogy szűk és pontos keretet hozzanak létre a közrend meghatározásához és alkalmazásához.Tétel Szabadon hozzáférhető Small and medium-sized investors’ access to investor-state dispute settlementKovács, Bálint; Fézer, Tamás; Kovács, Bálint; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarThe dissertation addresses the significant challenge that small and medium-sized investors (SMIs) face in accessing investor-state dispute settlement (ISDS) mechanisms, especially investor-state arbitration (ISA). While on the face of it they are accessible to claimants of any size, these dispute resolution mechanisms often impose barriers that are prohibitive for SMIs. The thesis explores the intricacies of these challenges and evaluates potential solutions and reforms aimed at making ISDS more accessible for SMIs, thus maintaining access to justice for this category of investors. The purpose of this research is to analyse the barriers SMIs face and to suggest practical reforms that could enhance their ability to resolve disputes through ISDS. The thesis argues that the current system of ISDS, which revolves principally around ISA, is one that is not inherently imbalanced in favour of the large claimant, but its specialised nature makes it fairly difficult to access in both a jurisdictional and a material sense. This results in a dispute resolution system, in which SMIs may find themselves locked out of this avenue of access to justice. The thesis critically analyses the reform process underway at the United Nations Conference on International Trade Law (UNCITRAL) Working Group III, in terms of the suitability of those proposals to resolve the issue of asymmetric access to justice. A disszertáció azzal a jelentős kihívással foglalkozik, amellyel a kis- és közepes méretű befektetők (kkb-k) szembesülnek a befektetők és államok közötti vitarendezési mechanizmusokhoz (ISDS), különösen a befektető-állami választottbírósági eljáráshoz (ISA) való hozzáférés terén. Bár látszólag a külföldi befektetők méretüktől függetlenül hozzáférhetnek, ezek a vitarendezési mechanizmusok gyakran olyan akadályokat támasztanak, amelyek a kkb-k általi igénybevételüket végképp ellehetetlenítik. Az értekezés feltárja e kihívások bonyodalmait és értékeli azokat, a lehetséges megoldások és a folyamatban lévő reform-munkálatok szempontjából. A rendszer reformjának egyik célja, hogy az ISDS-t hozzáférhetőbbé tegyék a kkb-k számára, és ezáltal a befektetők e kategóriája számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek ezt a formáját is fenntartsák. Az értekezés célja, hogy elemezze a kkb-k előtt álló akadályokat, és olyan gyakorlati megoldásokat javasoljon ezekre, amelyek javíthatják a jogviták ISDS-en keresztül történő rendezésének lehetőségét, hozzáférhetőségét. Az értekezés szerint az ISDS jelenlegi rendszere, amely elsősorban az ISA körül forog, nem úgy jött létre, hogy eleve a nagy felperesek részére legyen csak hozzáférhető, de specializált jellege miatt mind joghatósági, mind anyagi értelemben a kkb-k számára meglehetősen nehezen hozzáférhető. A dolgozat kritikusan elemzi az UNCITRAL III. munkacsoportjában folyamatban lévő a fenti témát érintő reformtörekvéseket is.Tétel Szabadon hozzáférhető A gyógyító tevékenység és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés párhuzamának fejlődése a magyar büntetőjogbanJuhász, György; Madai, Sándor; Juhász, György; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés célkitűzése az orvos gyógyító tevékenysége során, a szakmai szabályszegés következtében fennálló büntetőjogi felelősség hazai büntető-jogtörténeti előzményeinek elemzése, a fejlődés egyes állomásainak, valamint az azokkal kapcsolatos jogalkalmazási nehézségek bemutatása. E körben különösen a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásának megalkotásával, egyes módosításaival, valamint a hatályos normaszöveggel kapcsolatos kérdések feltárása, a vonatkozó elméleti és gyakorlati problémák összefoglaló vizsgálata kerül előtérbe. A témában való elmélyülés érdekében nélkülözhetetlen néhány kapcsolódó fogalom, úgymint a veszély, veszélyhelyzet, a kockázat, a foglalkozási szabályon meghatározásának, megszegésének problémáján túl akár az egyes elhatárolási kérdések vizsgálata is. A vonatkozó bírói gyakorlat alapos áttekintését követően az abból levonható következtetések alapján de lege ferenda következtetéseket is megfogalmaz a dolgozat. The thesis aims to analyze the history of the criminal liability of the doctor during his medical treatment, as a result of the violation of professional rules, and to present the individual stages of development and the difficulties in applying the law related to them. In this context, the creation of the facts of professional misconduct, some of its modifications, the exploration of questions related to the effective normative text, and a summary examination of the relevant theoretical and practical problems are emphasized. To delve deeper into the subject, it is essential to examine some related concepts, such as danger, emergency situations, risk, in addition to the problem of defining and violating occupational rules, as well as the examination of individual demarcation issues. After a thorough review of the relevant judicial practice, the thesis also formulates de lege ferenda conclusions based on the conclusions that can be drawn from it.Tétel Szabadon hozzáférhető A civil szervezetek szabadsága és egyenlősége: alkotmányjogi szabályozási modellekDeák, Izabella; Tóth, Gábor Attila; Deák, Izabella; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a civil szervezetek (CSO) alkotmányjogi szabályozási modelljeinek monografikus igényű feldolgozására törekszik. A CSO-k az alkotmányjogi szakirodalomban az egyesülési szabadság kapcsán kerülnek érintőlegesen szóba. Ugyanakkor a CSO-k a modern demokráciák lényeges szereplői. Mondhatni a demokrácia egyik fokmérője a CSO-k szabadsága és egyenlősége. A témaválasztás célja, hogy kiegészítse az új típusú autoriter rendszerek működéséről szóló kutatásokat a civil társadalom szempontjából, mivel egyre több országban fogadnak el olyan diszkriminatív, rugalmatlan és költséges jogszabályokat, amelyek korlátozó módon kihatással vannak a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-k létrehozására, működésére és tevékenységeire. Az értekezés az új típusú autoriter rendszerek korlátozó mechanizmusait egy elméleti keretben, a 4K modellben (kooptálás, kiszorítás, kényszerítés, kreálás) helyezi el, mely értelmezési keretet nyújt a Magyarországon beazonosítható CSO-kat ért korlátozások elemzésének is. Ezt követően a nemzetközi trendek vizsgálata során az összehasonlító alkotmányjog módszerét alkalmazva veszi górcső alá a társadalmi kontrollfunkciót ellátó CSO-kat korlátozó jogszabályokat és azok alkalmazását. Az elemzéshez az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogában kimunkált minimum normák jelentik a viszonyítási pontot. The thesis aims to provide a comprehensive analysis of constitutional regulatory models for civil society organisations (CSOs). CSOs are only marginally discussed in the constitutional law literature, usually in the context of the right to freedom of association. CSOs play an important role in modern democracies, where their freedom and equality serve as key indicators of a functioning democratic system. The thesis aims to add to the research on the functioning of new types of authoritarian regimes from the perspective of civil society, as more and more countries enact discriminatory, rigid, and costly laws that restrict the establishment, operation, and activities of CSOs fulfilling a social control function. The paper places the restrictive mechanisms of new types of authoritarian regimes within the 4C theoretical framework (cooperation, co-optation, complementarity, confrontation), which also serves as an interpretative aid for the analysis of the restrictions imposed on CSOs in Hungary. It then expands the focus to international trends, using the comparative constitutional law method to assess the legal restrictions on CSOs performing social control functions and the implementation of these laws. The analysis is benchmarked against the minimum standards established by the case law of the European Court of Human Rights.Tétel Szabadon hozzáférhető A házasság büntetőjogi védelmének színeváltozásai, különös tekintettel a kapcsolati erőszak és a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményeireKanyuk, Petra Ágnes; Pápai-Tarr, Ágnes; Kanyuk, Petra Ágnes; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA házasság társadalmunk alapját és egyben „saját létének végokát” képző intézménye, olyan vitathatatlanul szövevényes jelensége, amely természetéből adódóan sokoldalú vizsgálódásnak biztosít terepet. Meglepetésre ad okot tehát, hogy annak ellenére, hogy a házasság köré a társadalmi öntudat ébredésének első jeleivel már formálódni kezdő védelmi erődrendszerben elsőként épült fel a büntetőjog bástyája, a büntetőjogi értékelés pedig még az intézmény idővel megszilárduló magánjogi jellege mellett is domináns maradt, a házasság büntetőjogi védelmének a külföldi irodalomban éppoly kevéssé akadt kutatója, mint a magyarban. Jelen értekezés célja ennek okán annak feltárása, hogy egy ilyen gazdag és kivételesen színes történeti múlttal, valamint számtalan téren értelmezhető beágyazottsággal rendelkező, mi több, európai uniós és nemzetközi jogi kihívásokkal is szembesülő intézményhez, amely ennyire érzékeny a társadalmi és kulturális változásokra, az emberi kapcsolatok átalakulására, hogyan képes viszonyulni a büntetőjog, amely „saját maga” is nagy horderejű változásokon ment – ahogyan megy jelenleg is – keresztül. Ennek vizsgálatában esszenciálisnak bizonyult a történeti fejlődés feldolgozása, ezen perspektívából vált ugyanis lehetővé, hogy azonosítsuk azon elemeket, amelyekre tekintettel meghatározható a büntetőjogi védelem dinamikája. Az értekezés Általános Részében felvázolt fejlődési ív feltárása eredményeképp vált világossá, hogy jelenkorunkat illetően a házasság büntetőjogi védelme lenyomatának felfestése érdekében a büntetőjognak az egyes határokkal való, aktuális viszonyát leginkább megtestesítő deliktumokat érdemes behatóbb vizsgálat alá vonnunk a Különös Rész keretében, választásunk pedig a kapcsolati erőszak, valamint a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés bűncselekményekre esett. Tettük ezt egyrészt annak szem előtt tartásával, hogy a büntetőjogot illetően más jogágak viszonylatában jóval erőteljesebb igényt azonosíthatunk a határok, korlátok megállapítása kérdésében, mi több, az ilyen értelemben saját magát is az egyes – mint a szankciókat, a kriminalizációt, illetve egyenesen a jogot magát is illető – határokkal való foglalatoskodás történetével jelöli ki jogágként. Miközben figyelemmel voltunk arra is, hogy egy fragmentált, mozaikokból álló és ebből következően, a felszínen maradó kép felfestése elkerülésének érdekében a vizsgált tényállások köre erős korlátozást igényel. A választott deliktumok kétségkívül merőben eltérő karakterrel bírnak, a kapcsolati erőszak törvényi tényállása a családon belüli erőszak jelenségének kezelésére hivatott, míg a családi kapcsolatok létesítésével visszaélés deliktuma a migrációs vonatkozással bíró érdekkapcsolatok egyre újabb színekkel gyarapodó trendjére törekszik választ adni. Mégis összeköti őket, hogy rámutatnak a büntetőjog elé a házasság védelme tekintetében gördülő, új kihívásokra és egyben nem egy fejlődési folyamat végét, csupán annak egy újabb fejezetét képezik, ilyen módon a házasság büntetőjogi védelmének az újabb színeváltozásait testesítik meg. Marriage is the foundation of our society and the "final cause of its existence", an indisputably complex phenomenon which, by its very nature, lends itself to multi-faceted research. It is surprising, therefore, that even though the bastion of criminal law was the first to be built around marriage in the system of fortifications of protection that was already beginning to take shape with the first signs of the awakening of social self-consciousness and that the criminal law assessment remained dominant even with the private law nature of the institution consolidating over time, the protection of marriage in criminal law has been examined only by a few researchers in foreign and Hungarian legal literature as well. Hence, the purpose of the present dissertation is to explore how criminal law, which itself also has undergone and is still undergoing far-reaching changes, is capable of approaching an institution with such a rich and exceptionally diverse historical past, as well as with embeddedness in innumerable fields, and which institution is also facing European Union and international legal challenges, moreover, which is so sensitive to social and cultural changes and to the transformation of human relations. Historical development has proved to be essential to this analysis since it is from this perspective that it has been possible to identify the elements that determine the dynamics of criminal law protection. As a result of the exploration of the dynamics outlined in the General Part of the dissertation, it became clear that, in the Specific Part, in order to paint a picture of the criminal law protection of marriage in our time, it is worthwhile to examine in more detail the criminal offences that best embody the current relationship of criminal law with the certain boundaries and the choice fell on the criminal acts of intimate partner violence and abuse by establishing family relationships. By doing this, bear in mind that, criminal law has a much stronger claim to be identified with establishing limits and boundaries in relation to other branches of law. Moreover, it identifies itself as a branch of law in this sense by the history of dealing with certain boundaries, such as sanctions, criminalisation and even the law itself. While also bearing in mind that, in order to avoid painting a fragmented picture made up of mosaics and, consequently, a picture that remains on the surface, the range of facts examined needs to be severely restricted. The chosen criminal offences are undoubtedly of a very different nature: intimate partner violence is intended to address the phenomenon of domestic violence, while abuse by establishing family relationships is intended to respond to the increasingly diverse trend of relationships of convenience with a migratory dimension. What they have in common, however, is that they highlight the new challenges that criminal law faces in protecting marriage and do not represent the end of a development process but merely a new chapter in it, thus embodying the changing colours of criminal law protection of marriage.Tétel Szabadon hozzáférhető Corporate Sustainability and Responsible Business ConductBakerijan, Leen Artin Anton; Fézer, Tamás; Bakerijan, Leen Artin Anton; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA vállalati társadalmi felelősségvállalás (CSR) átfogó vizsgálata a 21. században, különösen európai kontextusban, mélyrehatóan vizsgálja annak sokrétű természetét és változó definícióit. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása eredetileg a vállalatok környezeti és társadalmi felelősségvállalásának előmozdításában gyökerezett, mára azonban átváltott egy folyamatorientált megközelítésre, amely az érdekelt felek bevonására és az önkéntes fellépésekre helyezi a hangsúlyt. A disszertáció megvizsgálja a politikai tényezők hatását a CSR fejlődésére, megkérdőjelezi az üzletközpontúság hatékonyságát, és a felelős vállalati magatartást biztosító szabályozási keretek mellett érvel. Kiemeli a CSR etikai dimenzióját, hangsúlyozva a társadalmi jóléthez és a környezeti fenntarthatósághoz való hozzájárulást. A kutatás ezen túlmenően a COVID-19 világjárványnak a vállalati társadalmi felelősségvállalásra, az etikus fogyasztói magatartásra és az üzleti válaszokra gyakorolt hatásait is vizsgálja, hangsúlyozva, hogy a vállalatoknak fenntartható helyreállítási stratégiákat kell alkalmazniuk. A tanulmány mindvégig hangsúlyozza az oktatás, az empátia és a globális tudatosság fontosságát a felelős gyakorlatok előmozdításában és a sürgető globális problémák kezelésében. Összefoglalva, a kutatás cselekvésre való felhívásként szolgál a fenntarthatóságot, a társadalmi felelősségvállalást és az érdekelt felek bevonását előtérbe helyező vállalati társadalmi felelősségvállalási kezdeményezések előmozdítására irányuló közös erőfeszítésekhez, amelyek célja, hogy hozzájáruljanak egy mindenki számára felelősségteljesebb és fenntarthatóbb jövő megteremtése. The comprehensive exploration of Corporate Social Responsibility (CSR) in the 21st century, particularly within the European context, delves into its multifaceted nature and evolving definitions. Initially rooted in promoting environmental and social responsibility among corporations, CSR has transitioned to a process-oriented approach, emphasizing stakeholder engagement and voluntary actions. The study scrutinizes the influence of political factors on CSR's trajectory, questioning the efficacy of a business-centric focus and advocating for regulatory frameworks to ensure responsible corporate behavior. It highlights the ethical dimension of CSR, emphasizing contributions to societal well-being and environmental sustainability. Moreover, the research delves into the implications of the COVID-19 pandemic on CSR practices, ethical consumerism, and business responses, stressing the need for companies to embrace sustainable recovery strategies. Throughout, the study underscores the importance of education, empathy, and global consciousness in fostering responsible practices and addressing pressing global issues. In conclusion, the research serves as a call to action for a collective effort to promote CSR initiatives that prioritize sustainability, social responsibility, and stakeholder engagement, aiming to contribute to a more responsible and sustainable future for all.Tétel Szabadon hozzáférhető Az Országgyűlés Nemzetközi KapcsolataiGondola, Csaba; Varju, Márton; Gondola, Csaba; Állam- és jogtudományok doktori iskolaA magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatainak bemutatása.Tétel Szabadon hozzáférhető Privacy Regulatory Concerns Presented by Evolving TechnologiesSimó, Ferenc Zoltán; Fézer, Tamás; Simó, Ferenc Zoltán; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarEvolving and innovative technologies have brought forth a countless of privacy regulatory concerns and issues that challenge the protection of privacy. With the proliferation and rise of IoT devices, concerns about data protection and privacy have intensified as these devices are able to collect and transmit user information. Artificial intelligence and machine learning algorithms have also raised concerns regarding the ethical use of data and the potential for bias in decision-making processes. The rise of facial recognition technology has sparked and induced debates over the invasion of privacy and the potential for misuse by both governments and private entities. Location tracking through smartphones and wearables has led to concerns about the surveillance and tracking of individuals without their consent. The widespread adoption of social media platforms has amplified concerns about the collection and sharing of personal data for targeted advertising and other purposes. The use of biometric data, such as fingerprints and iris scans, in various applications has raised concerns about the security and privacy of such sensitive information. Data breaches and cyberattacks on organizations have highlighted the vulnerability of personal information and the need for robust data protection measures. Privacy concerns and issues related to genetic testing and biobanks have started to come up as individuals share their DNA data for research and medical (and related) purposes. The integration of voice assistants and smart speakers in homes has also raised concerns about audio data privacy and the potential for eavesdropping and surveillance. Also, wearable health and fitness trackers have led to privacy concerns as they collect sensitive health data that could be exploited if not adequately protected. The development of autonomous vehicles has raised questions about the privacy of location and behavioural data generated by these vehicles, such as drones. Most recently virtual reality and augmented reality technologies have privacy concerns linked to and associated with the collection of user interactions and environments. Lastly, the emergence of quantum computing poses new challenges for data encryption and security, potentially impacting privacy. Listing all these concerns and issues may lead one to assume that the evolving landscape of privacy regulations, such as GDPR in Europe and CCPA in California, and the novel regulatory trends are able to reflect on the growing importance of addressing privacy concerns and issues in the digital age. A fejlődő, innovatív technológiák számos adatvédelmi/személyiségvédelmi (data/privacy protection) szabályozási aggályt vetnek fel, így több terület is érintetté vált, az IoT eszközök terjedése miatt nőttek az adatvédelemmel/ személyiségvédelemmel kapcsolatos aggodalmak, mivel ezek az eszközök folyamatosan gyűjtik és továbbítják a felhasználók adatait, illetve a mesterséges intelligencia és gépi tanulási algoritmusok etikai adat felhasználási és döntéshozatali folyamatok kérdésköre került előtérbe. Az arcfelismerésére képes technológiák terjedése szintén vitákat váltott ki az adatvédelmi/személyiségvédelmi (data/privacy protection) szempontból, különösen tekintettel a kormányok és magánszervezetek által történő visszaélések lehetősége miatt. Ehhez a körhöz tartozik a okostelefonok (smartphones) és egyéb eszközök problémája is, melyek képesek helymeghatározásra/nyomkövetésre, mivel ezek az eszközök a felhasználók engedélye nélkül is folyamatosan nyomon követik őket. A közösségi média platformok széleskörű elterjedése fokozta az aggodalmakat a személyes adatok gyűjtése és megosztása miatt, különféle célzott hirdetések és egyéb célokra. A biometrikus adatok, például ujjlenyomatok és írisz szkennerek használata különböző alkalmazásokban is vitákat generáltak, mivel ilyen érzékeny/kényes információkat is kezelhetnek. Továbbá a szaporodó kibertámadások rávilágítottak a személyes adatok sebezhetőségére és a hatékony adatvédelmi intézkedések szükségességére, melyhez kapcsolható a virtuális valóság és a kiterjesztett valóság technológiák adatvédelmi aggodalmai, illetve kvantumszámítógépek megjelenésével járó új kihívások (lásd titkosítása) Egyéb érintett területek, például, a genetikai tesztelés és biobankok, az otthonokban elterjedt „okos eszközök” (smartdevices), illetve az egészségügyi és fitneszkövető eszközök. Az önvezető járművek fejlesztése (lásd drónok) szintén kényes kérdéseket vetnek fel szabályozási kérdéseket illetően. Az említett területek növekvő adatvédelmi/személyiségvédelmi aggodalmaira reagálva változik a szabályozások környezete és trendjei, mint, például az európai GDPR és a kaliforniai CCPA, mely változások tükrözik az adatvédelmi/személyiségvédelmi aggodalmak való reagálás fontosságát a digitális korban.Tétel Szabadon hozzáférhető A gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége a román és a magyar társasági jogbanPál, Előd; Veress, Emőd; Pál, Előd; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarÉrtekezésem középpontjában a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének polgári jogi felelőssége áll. A vezető tisztségviselő polgári jogi felelősségét elsősorban a hatályos román és magyar társasági jogi szabályozás fényében vizsgálom. Ezen keretek között lényegében két egymástól jól elhatárolható, egymástól függetlenül is funkcionáló jogintézmény keresztmetszete köré összpontosuló sui generis problémakört törekedtem feltárni és párhuzamba állítani: míg a polgári jogi felelősség tárgyalására hagyományosan a kötelmi jog keretében kerül sor, addig a gazdaság működésében kitüntetett szerephez jutó társasági vezető tisztségviselő intézménye a társasági jogi szabályozás szűrőin keresztül kerül reflektorfénybe. Ekként a polgári jogi felelősség a vezető tisztségviselő esetében főként a társasági jogi szabályozások által kijelölt keretek között érvényesül, ami miatt a polgári jogi felelősségre vonatkozó tisztán magánjogi szabályok és alapelvek – legalább látszólagos, ha nem tényleges – konfliktusba kerülhetnek a társasági jog többnyire önálló szabályaival. A vezető tisztségviselői felelősség kérdését a jelenlegi (világ)gazdasági és geopolitikai feszültségek újból aktuálissá tették, ugyanis olyan okfolyamatok megindulását helyezik kilátásba, amelyek, az ellátási láncok megszakadása vagy akár a szankciós politikák bevezetése miatt új üzletágak megjelenéséhez vagy a korábban háttérbe szorult üzletágak újra feléledéséhez vezethetnek. Ezen új üzletágak a pénz- és egyéb eszközök (vagyontárgyak) dinamikusabb mobilizálását teszik szükségessé, azonban a gazdasági célok elérésére való dinamikus törekvés gyakorta vakmerő vezetői döntések meghozatalát feltételezi. The focus of my thesis is on the civil liability of the managing director of a company. I examine the civil liability of the managing director mainly in light of the current Romanian and Hungarian company law. Within this framework, I have sought to explore and to examine in parallel a sui generis set of problems centred around the intersection of two distinct and independent legal institutions: while civil liability is traditionally dealt with in the context of contract law, the institution of the managing director, who plays a prominent role in the function of the economy, is brought into the spotlight through the filters of company law. Thus, the civil liability of the managing director is mainly determined by the framework of company law rules, which may bring the purely private law rules and principles of civil liability into conflict, at least apparently if not in fact, with the mostly autonomous rules of company law. The issue of managing directors’ liability has become more relevant again due to current (global) economic and geopolitical tensions, as they anticipate the initiation of processes that may lead to the emergence of new business sectors or the revival of previously marginalized sectors, caused by disruptions in supply chains or the introduction of sanction policies. These new business sectors necessitate a more dynamic mobilization of financial and other assets, yet the dynamic pursuit of economic goals often presupposes the making of bold leadership/management decisions.Tétel Szabadon hozzáférhető The Law of Sales Transactions - A Comparative Analysis from International, European and Turkish PerspectivesSahin, Caglar; Fézer, Tamás; Sahin, Caglar; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarA szerződések jogának és más üzleti jogi problémának a kezelése globális dimenzióban meglehetősen nehéz feladat, tekintettel a releváns jogszabályok sokaságára. Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen elemezni az EU és Törökország kereskedelmi kapcsolatait, alapvető fontosságú a terület komplexitásának megértése. A kölcsönösen előnyös üzleti kapcsolatok érdekében ezt a tapasztalatot vitális megszerezni. Az európai, a nemzetközi, illetve a török szerződési jog vállalkozások közötti kontraktusokra alkalmazandó szabályainak komplex elemzését végzi el a disszertáció. A kutatás célja, hogy hasznos iránymutatással szolgáljon a vállalkozások számára olyan alapelvek mélyreható elemzésével, mint a jóhiszeműség vagy a pacta sunt servanda elve, miközben a szerződési szabadság alapelvének érvényesülését biztosítja. A kutatás során az esetjog és releváns európai, nemzetközi és török jogi dokumentumok alapos elemzését végzi el a disszertáció annak érdekében, hogy a hasonlóságokat, az eltéréseket és a potenciális vitákat azonosítani tudja. A disszertáció következtetései és javaslatai a tisztességes és egyenlő üzleti kapcsolatokat részesítik előnyben, integrálva a jelenleg hatályos normák értelmezési lehetőségeit. Egyértelmű, hogy az európai szerződési jog nagy hatást gyakorolt a török jog fejlődésére, alátámasztva, mekkora szükség is van a török szerződési jog európai értékekhez igazítására. Handling legal matters and contracts on a global scale can be quite daunting, given the myriad of laws and regulations that must be considered. To effectively navigate the robust trade relationship between the EU and Turkey, it is imperative to possess a thorough understanding of these complexities. Acquiring such expertise is crucial for fostering dependable and mutually advantageous business collaborations. Extensive research has been conducted on B2B contracts in European, International, and Turkish contract law. The objective of this research is to offer valuable guidance to companies regarding crucial principles such as good faith and pacta sunt servanda, while also safeguarding their contractual freedom. Case law and significant legal documents related to International, European, and Turkish contract law have been thoroughly evaluated to identify any similarities, discrepancies, or potential disputes. The recommendations prioritize fairness and equitable outcomes for all business parties, integrating the most current interpretations of established norms and relevant legal precedents. It’s clear that European contract law has had a significant impact on Turkey's legal system, underscoring the importance of aligning Turkish laws with EU standards.Tétel Szabadon hozzáférhető A perkoncentráció követelményének megnyilvánulása az alapelvek és az osztott perszerkezet útjánKiss, Attila; Pribula, László; Kiss , Attila; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a perkoncentráció mint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) által a magyar perjogba bevezetett követelményrendszer vizsgálatára irányul. A perkoncentráció fogalma az elmúlt években lezajlott perjogi reform egyik központi eleme volt, annak értelmezése, felfogása számos kérdést és problémát felvetett mind a kodifikáció időszakában, mind a törvény hatálybalépését követően, így a téma aktualitásához nem férhet kétség. Jelen értekezésnek az az elsődleges célja, hogy a perkoncentrációról, illetve a hozzá közvetlenül kapcsolódó elvekről, jogintézményekről egy átfogó képet nyújtson a jogtudomány, illetve a jogalkalmazás számára. A dolgozat első fejezete a perkoncentrációra való igényt megteremtő alapjogi követelménnyel, a tisztességes eljáráshoz fűződő joggal foglalkozik. Az értekezés második egységében az képezi a kutatás tárgyát, hogy a perkoncentráció mennyiben tekinthető a per céljának, továbbá a perkoncentrációnak és a polgári per rendeltetésének egymáshoz való viszonya is vizsgálandó terület. A harmadik fejezet az alapelvek fejlődéstörténeti ívét vázolja fel, valamint itt kaptak helyet a perkoncentráció elvével, és az ahhoz szorosan kötődő vezérlő elvekkel kapcsolatos vizsgálódások is. A perkoncentráció elvének, illetve a perkoncentráció mibenlétének elemzésén kívül hangsúlyos szerepe van a felek fokozott felelősségét kimondó eljárástámogatási kötelezettség, illetve az aktív bírói szerepfelfogást megtestesítő közrehatási tevékenységének elve is. Tehát az értekezés célja az is, hogy megvizsgálja, hogy a megújított alapelvi rendszer milyen alapelvekkel, és azok milyen tartalommal hogyan és miként képesek biztosítani a perkoncentráció megvalósítását. Az alapelveken túl a perkoncentráció leginkább az osztott perstruktúrában, és azon belül is elsősorban a perfelvétel szabályaiban manifesztálódik. Ennélfogva a negyedik fejezet a per szerkezetének széleskörű elemzésére fókuszál. A perkoncentráció ugyanis az elsőfokú eljárás egészének működését biztosító jogintézmény, és ez a hatás kölcsönösen is érvényesül, hiszen a perkoncentráció követelménye indikálta a főtárgyalási modell alkalmazását lehetővé tévő osztott perszerkezet bevezetését. A tárgyalási rendszerek hazai előzményeinek feltárásán túl egyes, a főtárgyalási vagy koncentrációs modellt alkalmazó külföldi perrendtartásokban megnyilvánuló perszerkezeti megoldásokat vizsgálja az értekezés. Továbbá a hatályos magyar perstruktúra, különös tekintettel a perfelvétel, illetve perelőkészítést érintő szabályozás is elemzésre kerül, illetve az ezekkel kapcsolatos tudományos álláspontokat rendszerezése sem marad el. Az ötödik fejezetben a gyorsított per, valamint a koronavírusos világjárvány miatt szükségessé váló veszélyhelyzeti perrend szabályozási technikáit elemzi az értekezés olyan szempontból, hogy azok miként kísérelték meg a per koncentrált eljárásának lehetőségét megteremteni elsődlegesen az általánostól eltérő perszerkezeti megoldásokkal. Így a közelmúltban és a jelenben megvalósuló alternatív megoldások vizsgálódásának fő célja annak kiderítése, hogy e perrendek tartalmaznak-e olyan előremutató megoldási lehetőségeket, amelyek a későbbiekben is alkalmazhatók volnának a perkoncentráció megfelelőbb megvalósítása érdekében, igenlő esetben a jövőre vonatkozó javaslatok megtétele is indokolt. The dissertation aims at examining the concentration of the proceeding that was introduced into Hungarian procedural law by Act CXXX of 2016 on the Code of Civil Procedure (hereinafter: CCP). It was a central element of the procedural law reform in recent years, its interpretation and understanding raised several questions and problems both during the codification period and after the entry into force of the CCP, so there can be no doubt about the topicality of the subject. The primary aim of this thesis is to provide a comprehensive overview of concentration of proceedings and the principles and legal institutions directly related to it for the jurisprudence and the application of law. The first chapter deals with the right to a fair trial as a fundamental right that made the concentration of proceedings necessary. In the second chapter, it is examined whether the concentration of proceedings can be regarded as the purpose of the litigation and to review the relationship between concentration of the litigation and the purpose of the civil litigation. The third chapter outlines the historical development of the principles, and includes an examination of the principle of concentration of proceedings and the guiding principles closely linked to it. In addition to the analysis of the concentration of proceedings, the principle of the parties' obligation to facilitate the proceedings, which establishes the parties' increased responsibility, and the principle of the court’s duty to manage the case, which embodies the active role of the judge, also play an important role. The goal of the dissertation is therefore also to examine how and by what means the renewed system of principles, and their content, can ensure the concentration. In addition to the principles, the concentration of proceedings is manifested mainly in the divided structure of litigation, and within it, primarily in the rules of the preparation. Hence, the fourth chapter focuses on a broad analysis of the structure of the litigation. Indeed, the concentration of proceedings is the legal institution that ensures the functioning of the whole first instance procedure, and this effect is reciprocal, since the requirement of concentration was the reason for the introduction of the divided structure of litigation that allowed the use of the main hearing model. In addition to exploring the domestic antecedents of trial systems, the thesis examines some of the solutions to the structure manifested in foreign procedural systems that apply the main hearing model. Furthermore, the dissertation analyses the current Hungarian structure of litigation, with particular reference to the rules governing the preparation, and also systematises the academic positions on these issues and take a position in favour of one or the other. Finally, in the fifth chapter, the thesis also scrutinizes the regulatory techniques of the expedited procedure and the special temporary procedural regulation necessitated by the coronavirus pandemic in terms of how they attempted to create the possibility of a concentrated procedure by means of primarily non-standard procedural solutions. Thus, the main purpose of examining alternative solutions implemented in the recent past and in the present is to see whether these systems of procedure contain forward-looking solutions that could be applied in the future to achieve a better concentration, and if so, to make proposals for the future.Tétel Szabadon hozzáférhető Az Európai Unió jogfejlesztő tevékenysége az uniós polgárság számára biztosított konzuli védelem szemszögébőlKovácsné Becánics, Adrienn; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; Becánics, Adrienn; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz uniós polgárság létrejöttével, az Európai Unió égisze alatt a tagállamok állampolgárainak külföldön megvalósuló védelme egy merőben új szinten érvényesül. Az Unió fejlődéstörténete mentén tanúi lehetünk a tagállami állampolgárok jogainak nemcsak a nemzetközi szervezet határain belüli, de azon kívül megvalósuló fejlesztésének is. Mindez az uniós polgárság számára a konzuli védelem biztosításával valósul meg, mely jogosultság számos ponton szorul vizsgálatra mind a szabályozását, mind a gyakorlati megvalósítását illetően. A dolgozat legfőbb célkitűzése, hogy ezen jogintézmény behatóbb vizsgálatával alátámassza az Unió kiemelkedő szerepét a tagállami állampolgárok konzuli védelme síkján. Ennek érdekében vizsgálja a jogintézmény fejlődéstörténetét, szabályozási mechanizmusainak változásait, a jogérvényesülés hatékonyságát. Ez utóbbi kapcsán kiemelt szerepet szán a válsághelyzetekben felmerülő konzuli segítségnyújtás, valamint a szabadságuktól másik uniós tagállamban megfosztott uniós polgár konzuli kapcsolattartáshoz való jogának szabályozására, illetőleg hatékony gyakorlati érvényesülésére. A disszertáció legfőbb célja az uniós polgárok számára biztosított konzuli védelem önálló egyéni jogosultságkénti létezésének alátámasztása. Az integráció fejlődése nyomán pedig további jogalkotási aktusok indokoltságát kívánja szemléltetni egy, nemcsak a tagállami konzuli védelem támogatási szintjén, de az EKSZ és az EU delegációi által biztosított konzuli védelem szintjén egyaránt. With the emergence of EU citizenship, under the aegis of the European Union, the protection of Member States' citizens is ensured at a far higher level. Throughout the history of the development of the Union, we have witnessed the development of the rights of Member States' citizens not only within the borders of the international organisation, but also beyond. This is achieved by granting consular protection to EU citizens, a right that needs to be examined on a number of points, both in terms of its regulation and its practical implementation. The main objective of this thesis is to provide a more in-depth analysis of this legal instrument in order to underline the prominent role of the Union in the field of consular protection of Member State citizens. To this end, this thesis examines the history of its development, the changes in its regulatory mechanisms and the effectiveness of its enforcement, whereby the EU limits the exercise of State sovereignty over consular protection in the Member States by imposing specific requirements on them. This thesis further argues, that as integration develops, the need for further legislative action will be illustrated not only at the level of cooperation and support for consular protection in the Member States, but also at the level of consular protection in its own right, provided by the EEAS and the EU delegations In the latter context, this thesis focuses on the regulation and effective implementation in practice of the right to consular assistance in crisis situations, and the right of EU citizens deprived of their liberty in another EU Member State to consular contact.Tétel Szabadon hozzáférhető Domain Name vs. Trademark and Problematic Issues in CyberspaceWahdani, Fahdani; Bartha, Ildikó; Wahdani, Fahed; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarA szellemi tulajdonjogok a kibertérben egyértelműen sérülékenyebbek a biztonsági fenyegetésekkel és konfliktusokkal szemben, mint a hagyományos földrajzi környezetben. Ezért a szellemi tulajdon és a kibertér közötti kapcsolat olyan jogi környezet megteremtése iránti igényből fakad, amely követni tudja a technológiai fejlődést és az innovációt a piaci szereplők és a fogyasztók szükséges jogi védelemének biztosítása érdekében. A szellemi tulajdon és a kibertér jelenlegi kapcsolata a védjegyek és a domainnevek tulajdonosai közötti versenyhelyzetben mutatkozik meg, ami jelenleg leginkább instabilnak nevezhető. A disszertáció első része a „domainnevek kontra védjegy” kérdésére összpontosít, megvizsgálva a domainnevek jogi természetét, a keresőmotorok és a védjegyek közötti kapcsolatot, valamint a COVID-19 válság nemzetközi szinten érzékelhető hatását a domainnév-iparra és annak jogi védettségére. A dolgozat második részében a szerző a domainnevek és a védjegyek közötti konfliktus mechanizmusát tárgyalja, különös tekintettel a konfliktus okaira a regisztrációs ügynökségek/szervek szerepére visszavezethetően, valamint a cybersquatting és a fordított domainnév eltérítés jelenségére. A disszertáció harmadik része a domainnév- és a védjegyjogosultak közötti konfliktus feloldásának mechanizmusát elemzi az UDRP-szabályok segítségével. A negyedik részben a szerző a releváns aktorok közötti konfliktusok bírósági eszközökkel történő megoldásának lehetőségeit vizsgálja. A kutatás eredményei alapján levonható a fő következtetés, hogy a domainnevek legjobb, átfogó védelmet biztosító jogi adaptációja az, hogy a domainneveket a szellemi tulajdon részeként digitális védjegyként kezeljük, azt a sajátosságot figyelembe véve, hogy csak a kibertérben használatosak. A domainnévvel kapcsolatos jogok védelmére vonatkozó igény egyes szegmenseinek elemzése azt mutatja, hogy az UDRP-szabályok és a bírósági eszközök kettős rendszerét javítani kell a releváns aktorok érdekeinek megfelelő védelme érdekében. Intellectual property rights in cyberspace are evidently more vulnerable to security threats and conflicts than in the traditional geographical environment. Therefore, the relationship between intellectual property and cyberspace stems from the need to find a legislative development that goes hand in hand with technical development to ensure the ongoing necessary protection in a rapidly innovative, fluid environment. The current relationship between intellectual property and cyberspace can be incarnated in the competitive situations between trademark holders and domain name owners, which are described chiefly as unstable. The first part of the dissertation focuses on the issue of domain names versus trademark by examining the legal nature of domain names, the relationship between search engines and trademarks and the impact of the international epidemic crisis on the domain name industry and its immunity. In the second part of the work, the author discusses the mechanism of the conflict between domain names and trademarks, focusing in particular on the reasons behind the conflict based on the role of registration agencies and the phenomena of cybersquatting and reverse domain name hijacking. The third part of this thesis provides an analysis of the mechanism for resolving the conflict between the domain name holders and the trademark holder through the UDRP rules. In the fourth part, the author envisages the resolution of conflicts between the main stakeholders through judicial instruments. Based on the results of the research, the main conclusion can be drawn that the best legal adaptation of domain names, which provides comprehensive protection, is that domain names are considered a digital trademark as part of intellectual property, with the special characteristic that they are used only in cyberspace. The analysis of the specific segments of the need for protection of domain name related rights shows that the dual system of UDRP rules and judicial instruments needs to be improved to satisfy the main stakeholders' interests.Tétel Szabadon hozzáférhető Az eljárás gyorsításának lehetőségei a személyi állapotot érintő perekbenHegedűs, Ákos; Pribula, László; Hegedűs, Ákos; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarAz igazságszolgáltatás kezdeti formáinak megjelenésével egyidős a polémia az eljárások időtartamát illetően. Az emberi természet ugyanis különösen érzékeny arra, hogy az időbeliséget hangsúlyozza és valamely eszköz hasznosságát megítélje akár pusztán az eszköz igénybevételének idővonzata alapján. Fontos hangsúlyozni, hogy jelen értekezés a polgári eljárás hatékonyságával vagy idődimenziójával kapcsolatos átfogó tanulmánynak nem tekinthető. Elsődlegesen a személyi állapotot érintő perek sajátosságain keresztül foglalkozik a polgári per időtényezőinek fontosabb kérdéseivel. A Pp. a nemzetközi trendeknek megfelelően a vagyonjogi perekre lett kodifikálva, de a legjelentősebb változásokkal érintett területe a személyi állapotot érintő perek fejezete, és a leggyorsabban változó eljárási szabályok is itt lelhetők fel. A vagyonjogi perek és a személyi állapotot érintő perek különbségeire történő figyelemfelhívás ezért nem mellőzhető. A Pp. hatálybalépésekor egyik legfontosabb céljaként tűzte ki az eljárások gyorsítását, mivel az EJEB által kialakított észszerű idő követelménye a perhatékonyságot és a perkoncentrációt csak eszköznek tekinti, elvárása azonban, hogy aki a bírósághoz fordul jogvitájának elbírálása végett, ne legyen kitéve annak a bizonytalanságnak, hogy belátható időn belül nem juthat a végső döntés birtokába. Az értekezés eredményei elsősorban a joggyakorlat alakításában használhatók, de a későbbi jogalkotás számára is megfontolás tárgyát képezhetik. The polemics of the duration of the proceedings is at the same age as the appearance of the initial forms of jurisdiction. The human nature is extremely sensitive of emphasizing temporality and judge the usefulness of a legal instrument even just based on the time involved in the use of it. It is important to emphasise that this essay cannot be considered as a comprehensive study of the efficiency or time dimension of civil procedure. Primarily, it deals with the more important issues of time factors in civil proceedings through the specifics of lawsuits affecting personal status. The Civil Procedure Code in accordance with the international trends was codified for property lawsuits, but the area affected by the most significant changes is the chapter on lawsuits affecting personal status and the most rapidly changing procedural rules can also be found here. Therefore drawing attention to the differences between property law lawsuits and lawsuits affecting personal status cannot be ignored. When the Civil Procedure Code entered into force, it set the speeding up of proceedings as one of its most important goals, since the requirement of reasonable time established by the ECHR regards litigation efficiency and litigation concentration only as a means, but it expects that those who turn to the court for the adjudication of their legal disputes should not be exposed to the uncertainty that within a foreseeable time cannot have the final decision. The results of the thesis can primarily be used in shaping legal practice, but they can also be considered for future legislation.Tétel Szabadon hozzáférhető Fraud rules in the letter-of-credit law: an analysis of international regulations and national laws with proposed amendments for VietnamBui, Le Thuc Linh; Pribula, László; Bui, Le Thuc Linh; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarJelen dolgozat röviden bemutatja a hitellevél egyedi hasznosságát, különös tekintettel a kereskedelmi hitellevélre, és felhívja a figyelmet a hitellevél rendszerében tapasztalható hiányosságokra, így a csalásra és az ilyen területek szabályozásának igazságtalanságára Vietnámban. A dolgozat leírja a kereskedelmi hitellevéllel való tranzakciók során a felek jogait és kötelezettségeit, valamint a hitellevél alapvető szabályait. Az értekezés bemutatja az erkölcstelen felek által okozott, dokumentumokkal történő félrevezető gyakorlatokat, amelyek kifizetéseket tesznek lehetővé kötelezettségeik teljesítése nélkül. Ezek a csalárd tevékenységek olyan körülményeket tükröznek, amelyek veszélyeztetik a dokumentumokon alapuló hitelrendszer stabilitását. Ezenkívül a disszertáció elemzi az ilyen csalárd tevékenységekkel foglalkozó hivatalos szabályozásokat néhány konkrét országban, valamint adott államok bíróságainak álláspontját. A dolgozat megvizsgálja a csalás szabályozásának hatását és integrálását a hozzáadott érték láncokba. Nemzetközi szabályozások mellett a szerző a nemzeti egységesítő rendszerekre is fókuszál, amelyek a csalás szabályozását tartalmazzák. Például az Egyesült Államokban érvényes, csalásra vonatkozó szabályokat, mint a Közös Kereskedelmi Kódex, szintén bemutatja a dolgozat. Emellett megvizsgálja a Kínai Népköztársaság csalást érintő szabályozását és a vonatkozó jogeseteket. Ezután a disszertáció ismerteti Vietnam mostani gazdasági helyzetét a kereskedelmi hitellevél alkalmazása tekintetében, ideértve a jelenlegi szabályozásokat és legutóbbi jogi döntéseket. Az írás rámutat ezen jogterület hiányosságaira Vietnam-ban, a legújabb döntések és a vietnami jogesetek bemutatásán keresztül. Ezek a jogesetek a vietnami bíróságok álláspontját fogják tükrözni a hitellevéllel történő csalásokkal, valamint a felek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatban. Ezután a szerző megkísérel ajánlásokat tenni a jelenlegi helyzet alapján Vietnámban. This thesis intends to briefly introduce the unique utility of letters of credit, which specifically focus on commercial letters of credit, and introduce the inadequacies in the system of letters of credit concentrating on fraudulent activities and presenting the shortage of justice in regulating such areas in Vietnam. The rights and obligations of parties in the transactions of commercial letters of credit will be described in this thesis as well as the cornerstone rules of letters of credit. The thesis will exhibit the exercise of unscrupulous parties misleading documents and obtaining payments without performing duties. Such fraudulent activities illustrate circumstances that jeopardize the stability of the documentary credit system. This dissertation also emphasizes the official regulations dealing with such fraudulent activities in some specific countries as well as the opinions of their courts. The thesis will explore the impact of fraud rules and their integration into value chains. Besides international regulations, the author shall focus on the national uniforms regulating fraud rules. For example, the United States regulations regarding fraud rules which is the Uniform Commerce Code will be embodied in this thesis. Furthermore, this thesis also illustrates and examines the regulations and case law of the People’s Republic of China relating to fraud rules. The dissertation then shall further mention the recent economic situation of Vietnam regarding the application of commercial letters of credit, including the current regulations and the recent legal judgments. The lack of law in this field in Vietnam is also expressed through this study by presenting the recent decisions and the Vietnam case law. This case law shall perform the point of view of the Vietnam People’s Courts toward fraud in letters of credit as well as the right and duties of parties. Then, the author shall try to give recommendations based on the current situation in Vietnam.Tétel Szabadon hozzáférhető Analysis of the Main Legal Challenges of Labour Migration in the European Union and in the ASEANMoe, Thazin Khaing; Zaccaria, Márton Leó; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarLabour migration plays an important role in the developed countries around the world. This phenomenon demands the foreign workers from the developing countries for the productivities to be quick and fast as confronting the labour shortage in the developed countries. Labour shortage is the biggest risk regarding economic progress, if there are not enough national workers. The comparison of the labour migration regulations between the European Union and the ASEAN (Association of Southeast Asian Nations) have been analysed in four chapters including the regular migrant workers, irregular migrant workers, trade unions rights of the migrant workers, labour market regulations and collective bargaining. European Union has the regularisation system that is effective and supportive to the irregular migrant workers while there is no specific system for the regularisation system in ASEAN. Regarding the European Union, it can be seen that EU is always trying to be effective in the protection of the rights of migrant workers with the regulations, while ASEAN looks less protective with the regulations within the region. In case of picking a country from each region, Germany from EU and Thailand from ASEAN has been analysed relating to the regulations of the migrant workers. Finally, a clear evaluation can be seen that EU regulations and protections are more effective and literally better than ASEAN protections, as ASEAN always focuses on the consultation and discussion between the member states but without regulations. A munkaerő-migráció fontos szerepet játszik a világ fejlett országaiban, ami szükségessé teszi a fejlődő országokból érkező munkaerő és külföldi munkások gyors munkaerőpiaci alkalmazkodását. Alapvető problémát jelent ugyanis a világ fejlett országaiban a munkaerőhiány és az ebből adódó esetleges produktivitás-csökkenés; azaz alapvető és gyorsan érvényesítendő érdekké válik mindenütt a munkaerőhiány enyhítése, amennyiben nem áll rendelkezésre kellő mennyiségű hazai munkaerő. A disszertációban a munkaerő-migráció elemzése az Európai Unió és az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége) keretei között valósul meg, a vizsgálat négy nagyobb fejezetre oszlik. A négy központi témakör magában foglalja a legális és illegális munkaerő-migráció elemzését, a szakszervezet migráns munkavállalók jogi helyzetét érintő szerepét, a munkaerőpiaci szabályozásokat és a kollektív tárgyalásokat. Az Európai Unió szabályozási rendszere hatékony és támogató az illegális migráns munkavállalókkal szemben is, míg ilyen típusú szabályozásról nem számolhatunk be a délkelet-ázsiai országokban. Az EU szabályozása általában igyekszik tényleges jogi lehetőségeket biztosítani a migráns munkavállalóknak, támogatni őket, míg a délkelet-ázsiai régióban ez nem jellemzi. Az összehasonlító elemzés részletesebben Németországot és Thaiföldet veszi alapul mint a két régió gazdasági és munkaerő-migrációs szempontból meghatározó országát. Az összehasonlítás eredménye megerősíti a korábbiakban vázolt hipotézist, miszerint az EU vonatkozó jogi mechanizmusai hatékonyabbak, és az esetek többségében valódi védelmet nyújtanak a migráns munkavállalóknak, míg ez kevésbé jellemző a délkelet-ázsiai régióban, ahol a témában releváns, az egyes országok közötti konzultáció ellenére tényleges jogi eredmények ritkán születnek.Tétel Szabadon hozzáférhető Az uniós állami támogatási jog végrehajtásának újabb kihívásai, különös tekintettel az adóintézkedésekreSzéles, Krisztina; Bartha, Ildikó; Széles, Krisztina; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarKutatásom középpontjában az állami támogatási jog végrehajtásának 21. századi kihívásai, különösen az adóintézkedések formájában megnyilvánuló állami támogatási intézkedések állnak. A dolgozat célja, hogy bekapcsolódjon az Európai Bizottság állami támogatásokkal kapcsolatos vizsgálatai körül zajló disputába. Mivel a közvetlen adóztatás a hatáskörmegosztás klasszikus uniós modelljében a tagállamok kezében maradt, nagyon korlátozottak az uniós ellenőrzési lehetőségek. Az ítélkezési gyakorlat alapján azonban már világos, hogy adóintézkedések is kimeríthetik az állami támogatás fogalmát. Az elmúlt években a Bizottság az állami támogatási szabályok modernizációja révén igyekszik fellépni a belső piacra negatívan ható tagállami gyakorlatokkal szemben. Eközben napjainkban uniós szinten is fokozódnak a környezetvédelmi és energetikai kihívások, a koronavírus pedig újabb válsághelyzetet generált. Ezek a fejlemények összekapcsolódnak egymással az állami támogatások területén is. A dolgozat fejezetei e kihívások nyomvonalán haladva kapcsolódnak össze. Az értekezés mindezek fényében a tagállami szuverenitás és a Bizottság hatásköre közötti feszültségeket, valamint az egyre nagyobb számban jelenlévő puha jogi megoldások létjogosultságát is vizsgálja. My research focuses on the 21st century challenges of implementing State aid law, in particular State aid measures in the form of tax measures. The aim of the dissertation is to get involved in the debate surrounding the European Commission's investigations into State aid. Since direct taxation remained in the hands of the Member States in the classic EU model of division of powers, the possibilities of EU control are very limited. Based on case law, however, it is already clear that tax measures can also constitute State aid. In recent years, through the modernization of State aid rules, the Commission has been trying to take action against Member States’ practices that have a negative effect on the internal market. Meanwhile, environmental protection and energy challenges are also increasing at the EU level, and the coronavirus has generated another crisis situation. These developments are also connected to each other in the field of State aids. The chapters of the dissertation are connected by following the path of these challenges. In light of all this, the thesis examines the tensions between the sovereignty of the Member States and the powers of the Commission, as well as the raison d'être of the ever-increasing number of soft legal solutions.Tétel Szabadon hozzáférhető Concha Győző és a hagyományVasas, Tamás; Szabadfalvi, József; Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola; Debreceni Egyetem::Állam- és Jogtudományi KarPályamunkám témája Concha Győző (1846-1933) magyar jogtudós államelméleti, jog-és politikai filozófiai munkásságának bemutatása annak hazai tudományos hatástörténete szempontjából. Az elkészítendő tanulmány, mint a PHD disszertációm másik legjelentősebb tartalmi és szerkezeti egysége, Concha alkotmánytanának és közigazgatástanának elemzése után azt a recepciót tervezi prezentálni, amelyből megismerhetővé válik, hogy disszertációm kutatott alanya tudományos munkái révén milyen módon befolyásolta kora államtudományát, jog- és politikai filozófiáját, alkotmány- és közigazgatástanát. Ezt kiegészítendő, részletes vizsgálatot kívánok végezni levéltári kutatói munkálatokon keresztül arra irányulóan is, hogy Concha, mint korának aktív politikusa, milyen módon érvényesítette tudományos téziseit praktizáló parlamenti felsőházi képviselőként, így vizsgálni kívánom országgyűlési felszólalásait, a fellelhető források keretei között törvénytervezetekhez, jogszabályjavaslatokhoz írt kommentárjait, valamint a levelezéseit is. A recepció bemutatásának keretei között további fontos fejezetnek szánom azt a komparatív munkát is, amelyben a kortárs szakirodalom Conchára vonatkozó téziseit vetném össze saját kutatási munkám eredményeivel. A teljes recepció összeállítása érdekében átfogó célom bemutatni, hogy mind hazai, mind nemzetközi szinten milyen hatásmechanizmusokat generált Concha munkássága a jog- és állambölcselet területén, mely jelentős gondolkodók reflektáltak elméleteire érdemben, kiknek a munkásságára gyakorolt jelentős mértékű, figyelemre méltó hatást a gondolkodása. Ez kiegészítendő azzal is, hogy pontosan bemutassam és feltárjam azt, hogy mely államfilozófiai tendenciák hatottak a leginkább Concha gondolkodására, milyen forrásokból táplálkozik az a saját korában is különleges, anomália értékűnek tekinthető nyelvezet, diszciplináris szemlélet, egyedi gondolkodásmód, amely Concha Győző személyéhez és tevékenységéhez kötődik. Ezen recepció-kutatás végső tudományos konklúziója, véleményem szerint, hozzájárulhat ahhoz, hogy egy rendszerezett analitikus tanulmányt készíthessek Concha Győző és napjaink államtudományának viszonyáról, bemutatva azokat az aspektusokat, amelyekből átláthatóbbá, megérthetőbbé válik, hogy milyen téziseket vett át és őrzött meg a kortárs államtudomány és jogbölcselet Conchától, hatásrendszere szempontjából hogyan helyezhető el munkássága és annak jelentősége a legmodernebb állam- és jogelméleti diskurzusokban. The subject of my thesis is the presentation of the work of the Hungarian jurist Concha Győző (1846-1933) in terms of state theory, legal and political philosophy from the point of view of its domestic scientific impact history. The study to be prepared, as the other most significant content and structural unit of my PHD dissertation, after analyzing Concha's constitutional theory and public administration, plans to present the reception from which it becomes known how the research subject of my dissertation influenced the political science, legal and political philosophy of his time through his scientific works, constitutional and public administration theory. To complement this, I would like to carry out a detailed investigation through archival research, also aimed at the way in which Concha, as an active politician of his time, validated his scientific theses as a practicing member of the upper house of parliament, so I would like to examine his speeches in the parliament, his comments on draft laws and legislative proposals within the framework of available sources, as well as his correspondence. Within the framework of the presentation of the reception, I also dedicate the comparative work as an additional important chapter, in which I would compare the theses of contemporary literature on Concha with the results of my own research work. In order to compile the entire reception, my overall goal is to present the mechanisms of influence generated by Concha's work in the field of law and state philosophy, both domestically and internationally, which important thinkers have meaningfully reflected on his theories, and whose thinking has had a significant and remarkable impact on his work. This should also be supplemented by precisely presenting and revealing which state philosophical tendencies had the most influence on Concha's thinking, from which sources the language, disciplinary approach, and unique way of thinking, which can be considered anomalous even in its own time, is nourished, which is connected to the person and activities of Győző Concha. The final scientific conclusion of this reception research, in my opinion, can contribute to the preparation of a systematic analytical study of the relationship between Győző Concha and contemporary political science, presenting the aspects that make it more transparent and understandable what theses have been adopted and preserved by contemporary political science and legal wisdom from Concha, from the point of view of its system of influence, how can its work be placed and its significance in the most modern state and legal theory discourses.Tétel Szabadon hozzáférhető A közérdekű igényérvényesítés a fogyasztóvédelmi magánjogbanJagusztin, Tamás; Hajnal, Zsolt; Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori IskolaA doktori értekezés a kollektív fogyasztói érdekek magánjogi védelmének eszközein belül a közérdekű keresetek egyik válfaját mutatja be, a jogsértések megszüntetésére irányuló eljárást. Az értekezés első része arra keresi a választ, hogy van-e a közérdeknek a jogtudományban elfogadott fogalma, meghatározható-e, hogy a magánjogi igények érvényesítésére érdekében létrejött jogintézmények közül melyek tekinthetők a közérdek védelmére szolgálónak, valamint ezzel összefüggésben meghatározható-e, hogy mitől közérdekű egy igényérvényesítési mechanizmus. Az értekezés összefoglalja a közérdekű igényérvényesítés nemzetközi és hazai történeti fejlődését. Bemutatja, hogy milyen specifikumok hozták létre és igazolják a közérdek érvényesítése érdekében a magánjog hagyományos magánautonómiára alapuló struktúráján azokat a változásokat, amelyek alapján láthatóvá vált, hogy a hagyományos egyenlőség-felfogás alapvető lényege a modern társadalmi és gazdasági fejlődés mellett a kollektív fogyasztói érdekek védelme terén nem tartható fenn. Az értekezés nagyító alá veszi a nemzetközi közérdeket védő magánjogi jogintézmények fejlődését, a hazai közérdekű igényérvényesítés egyes típusait, továbbá nyolc európai uniós tagállam fogyasztóvédelmi közérdekű igényérvényesítési rendszerét, és a kollektív fogyasztói érdekek védelme érdekében történő perindítások gyakorlati tapasztalatait is. A külföldi államok jogrendszerei mellett bemutatásra kerülnek a határon átnyúló jogsértések elleni fellépések problémái, valamint részletes elemzésre kerül a hazai szabályozás is. The doctoral dissertation presents one of the types of public interest lawsuits within the means of private law protection of collective consumer interests, the procedure aimed at ending legal violations. The first part of the thesis looks for the answer to whether there is an accepted concept of public interest in jurisprudence, whether it can be determined which of the legal institutions created to enforce private law claims can be considered to protect the public interest, and in this context, whether it can be determined what makes it public interest a claims enforcement mechanism. The thesis summarizes the international and domestic historical development of public interest claim enforcement. It presents the specifics that created and justify the changes in the structure of private law based on traditional private autonomy in order to enforce the public interest, on the basis of which it became visible that the basic essence of the traditional concept of equality, in addition to modern social and economic development, in the field of protecting collective consumer interests is not can be maintained. The thesis examines the development of private legal institutions protecting the international public interest, some types of domestic public interest enforcement, the consumer protection public interest enforcement system of eight European Union member states, and the practical experiences of lawsuits for the protection of collective consumer interests. In addition to the legal systems of foreign states, the problems of actions against cross-border violations are presented, and domestic regulations are also analyzed in detail.Tétel Szabadon hozzáférhető A személyiségi jogok védelme a családi jogbanSzendrői, Anna Mária; Varga, Nelli; Állam- és jogtudományok doktori iskolaMind a személyiségvédelem, mind pedig a családi jog örökérvényű, a társadalmi hatásoknak köszönhetően egyúttal folyamatosan változó terrénuma a jognak. Jelen disszertáció a két jogterület közötti közvetlen kapcsolódási pontok feltárására és bemutatására vállalkozik. A témaválasztás indokának alapja a kutatás tárgyának hiánypótló jellegében rejlik: habár a személyiségi jogok védelmének tárgyköre a tudományos életben már számos aspektusból feldolgozásra került, a családi jogi jogviszonyokban megvalósuló személyiségvédelem átfogó, komplex vizsgálatára még nem került sor. A kutatás célja annak feltárása, hogy van-e helye a személyiségi jogok védelmének a legintimebb magánjogunkhoz tartozó családi kapcsolatok rendszerében, azaz létjogosultsággal bírhat-e a családi jogi személyiségvédelem; amennyiben igen, úgy az a klasszikus személyiségvédelmi szabályokhoz képest milyen differentia specifica-k mentén realizálódik. A családi jogi jogalanyok között megvalósuló személyiségvédelem speciális jellegének feltárása mellett a kutatás a családi jogi jogviszonyokban érvényesülő személyiségvédelem klasszikus személyiségvédelemhez képest fennálló többletelemeinek vizsgálatát kíséreli meg. A disszertáció két fő tartalmi egységből áll: az első, általános rész a kutatási téma elméleti megalapozására fókuszál, melynek keretében kifejezetten családi jogi aspektusból kerül bemutatásra a személyiségvédelem dogmatikai és történeti fejlődése – különös hangsúlyt fektetve a relatív személyiségi jogok kategóriájára –, majd a személyiségi jogi és alapjogi védelem kapcsolódási pontjainak ismertetését követően a családi jogban megvalósuló személyiségvédelem sajátosságainak elemzésére kerül sor. A dolgozat második fő tartalmi egységének célja az általános részben tett megállapítások gyakorlatban történő érvényesülésének górcső alá vétele, a családi jogi jogviszonyokban – házastársi kapcsolatban, valamint szülő-gyermek relációban – tipikusan érvényesülő egyes személyiségi jogok elemzése útján. Both the protection of personality rights and family law are eternal areas of law, which are constantly changing due to social influences. This dissertation seeks to explore and illustrate the direct links between these two areas of law. The reason for the choice of the topic lies in the niche nature of the subject of the research: although the subject of the protection of personality rights has been dealt with from many aspects in academic life, a comprehensive, complex examination of the protection of personality rights in family law relationships has not been carried out yet. The aim of the research is to find out whether there is a place for the protection of personality rights in the system of family law relationships belonging to the „most intimate private law”; if the answer is affirmative, in which different way is it realized compared to the so-called classical rules of protection of personality rights. In addition to the exploration of the specific nature of the protection of the personality between the members of the family, the research attempts to examine the additional elements of the protection of personality rights in family law compared to the classical protection of personality rights. The dissertation consists of two main units: the first, general part focuses on the theoretical foundation of the research topic, within the framework of which the dogmatic and historical development of the protection of personality rights is presented from the aspect of family law – with a special emphasis on the category of relative personality rights –, followed by an analysis of the specificities of the protection of personality rights in family law. The second main unit of the dissertation aims the examination of the practical application of the statements of the general part by analyzing certain personality rights typically applicable in family law relationships, especially between spouses and in parent-child relationship.