Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
Állandó link (URI) ehhez a gyűjteményhez
Állam- és Jogtudományi Kar
Marton Géza Állam- és Jogtudományok Doktori Iskola
(vezető: Dr. Szabadfalvi József)
Társadalomtudományi doktori tanács
D177
Doktori program:
- Az állam és a jog változásai Közép- és Kelet-Európában
(programvezető: Dr. Szabó Béla)
Böngészés
legfrissebb feltöltések
Megjelenítve 1 - 20 (Összesen 130)
Tétel Szabadon hozzáférhető The Evolution of EU Space Law: From Fragmentation to Unification(2026) Mefteh, Boudour; Bartha, Ildikó; Mefteh, Boudor; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció az európai űrpolitika széttagolt természetét, valamint az egységes uniós űrjog kialakítását övező jogi, politikai és stratégiai kihívásokat vizsgálja. A széttagoltság mind horizontális dimenzióban, a tagállamok eltérő nemzeti szintű űrjogi szabályozása tekintetében, mind pedig vertikális dimenzióban, a nemzeti és uniós intézmények, valamint az ESA-hoz hasonló ügynökségek közötti interakciót figyelembe véve az elemzés tárgyát képezi. Ennek keretében sor kerül egyes kiválasztott tagállamok szabályozási rendszerének összehasonlító vizsgálatára, melynek célja a nemzeti jogi tradíciók, ipari kapacitások és stratégiai prioritások hatásának bemutatása a különböző európai szabályozások kialakítására. Vizsgálja továbbá a dolgozat az Európai Unió jogalkotási hatáskörét az űrszektorral kapcsolatos jogszabályok terén, különös figyelmet fordítva az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 189., 114., 115. és 352. cikkére, a tagállamok szuverenitásával összefüggésben. Ezen túlmenően a disszertáció az összehasonlítás keretében olyan „külső” modelleket is vizsgál, mint az Egyesült Államok vagy Kína, az Unió sajátos helyzetének tágabb kontextusban történő megértése érdekében. Az Unió stratégiai autonómiájának megteremtése az egyik legfontosabb olyan érdek, amely megalapozta a jogszabályok egységesítésének szükségességét a jog és az ipar közötti kapcsolat, valamint a biztonság és a versenyképesség szempontjából. A disszertáció kiemelt figyelmet fordít az uniós űrjogszabály tervezetére, mint amely eszközként szolgálhat a széttagoltság problémáinak megoldására, a belső piac teljesítményének javítására, valamint az uniós szabályozás nemzetközi szintű hatásának növelésére. A kutatás eredményei rávilágítanak ugyanakkor az uniós űrjogszabály végrehajtásának főbb akadályaira, az intézmények közötti különbségekre, valamint az uniós jogalkotási folyamaton belüli politikai konszenzus törékenységére. Általánosságban a kutatási eredmények alapján levont következtetések azt mutatják, hogy bár a jelenlegi jogszabályok megteremtik az egységesítés lehetőségét, az űripar kereskedelmi, tudományos és nemzetbiztonsági szempontból egyedi jellemzői rendkívül megnehezítik ezt. A disszertáció végkövetkeztetése, hogy a sikeres európai űrpolitika nemcsak jogi koherenciát, hanem politikai kompromisszumot és stratégiai beruházásokat is igényel. This thesis examines the persistent fragmentation of space governance in Europe and the legal, political, and strategic challenges surrounding the development of a coherent EU space law. The concept of fragmentation is addressed both from a horizontal perspective, with regard to the divergent national space laws of the Member States, and from a vertical perspective, involving the interaction between national and EU institutions and agencies like the ESA. This is achieved by means of comparative analysis of selected Member States in order to highlight the impact of legal traditions, industrial capacities, and strategic priorities on the establishment of diverse regulations within Europe. At the same time, the legal competence of the European Union to legislate laws relating to the space sector is evaluated with special attention paid to articles 189, 114, 115, and 352 of the Treaty on Functioning of the European Union TFEU in conjunction with Member States sovereignty. In addition, the study explores external comparative models that include both the United States and China, in order to provide context to the particular situation of the European Union. The issue of strategic autonomy serves as one of the key drivers that have influenced the need for regulatory unification in the form of a connection between law and industry, as well as security and competitiveness from a geopolitical point of view. In particular, the main focus is on the EU Space Act project as an instrument that could be implemented to solve problems of fragmentation, improve the performance of the internal market, and increase the impact of the EU regulation on the international level through means such as the Brussels Effect. However, the research highlights major obstacles to implementing the EU Space Act, differences between institutions, and the fragility of political consensus within the EU legislative process. In general, the findings show that, while the potential for unification exists under current legislation, unique features of the space industry in terms of commercialization, science, and national security make unification extremely difficult. In the end, the thesis argues that successful European space governance requires not only legal coherence but also political compromise and strategic investment.Tétel Szabadon hozzáférhető The Problems of Effective Forgetting in Blockchain Wallet Providers: A European Union Data Protection Perspective(2026) Pilishvili, Mariam; Bartha, Ildikó; Pilishvili, Mariam; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció a törléshez/elfeledtetéshez való jog (right to erasure /right to be forgotten) alkalmazásának kihívásait vizsgálja az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (General Data Protection Regulation, GDPR) keretében, blokklánc‑alapú környezetekben, különös tekintettel a blokklánc‑tárcaszolgáltatókra. A blokklánc‑technológiák a decentralizációra, a meg nem változtathatóságra és az elosztott validációs mechanizmusokra épülnek, amelyek jellemzői gyakran ütköznek az európai adatvédelmi jog hagyományos feltételezéseivel, különösen a személyes adatok GDPR 17.cikke szerinti törlésének technikai megvalósíthatósága tekintetében. A disszertáció elemzi, hogy a blokklánc‑tárcaszolgáltatók – beleértve a letétkezelő (custodial) és a nem letétkezelő (non‑custodial) modelleket – minősülhetnek‑e adatkezelőnek vagy adatfeldolgozónak a GDPR alapján, és hogyan kellene a felelősséget elosztani a decentralizált ökoszisztémákon belül. A kutatás dogmatikai jogi elemzésen alapul, támaszkodva a GDPR rendelkezéseire, az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára, az Európai Adatvédelmi Testület iránymutatásaira, valamint a jelenlegi blokklánc‑irányítási keretrendszerekre. A disszertáció azt az álláspontot képviseli, hogy a szigorúan vett, szó szerinti törlés a meg nem változtatható blokklánc‑infrastruktúrákban gyakran technikailag megvalósíthatatlan. Erre válaszul bevezeti a „hatékony felejtés” koncepcióját, mint a GDPR 17. cikkének az adott rendszer sajátosságaira érzékeny, gyakorlati operacionalizálását. A hatékony felejtés az azonosíthatóság, a hozzáférhetőség és az összekapcsolhatóság funkcionális csökkentésére fókuszál olyan intézkedésekkel, a blokkláncon kívüli (off-chain) törlés, a felhasználói felületen való elrejtés, a metaadat‑minimalizálás és az adatokhoz vezető linkek eltávolítását biztosító mechanizmusok. A kutatás továbbá egy, a blokklánc‑tárca‑ökoszisztémákra szabott funkcionális adatkezelői és elszámoltathatósági modellt dolgoz ki. A disszertáció arra a következtetésre jut, hogy a tárcaszolgáltatók fontos, operatív irányítási csomópontokat jelentenek, amelyeken keresztül a GDPR kötelezettségek ténylegesen teljesíthetők. A disszertáció végső soron ahhoz a szélesebb körű vitához járult hozzá, melynek tárgya, hogy az Európai Unió adatvédelmi joga miként alkalmazkodhat a decentralizált digitális infrastruktúrákhoz, miközben tiszteletben tartja az alapvető jogokat és támogatja a technológiai innovációt. This dissertation examines the challenges of applying the right to erasure/ right to be forgotten under the General Data Protection Regulation (GDPR) within blockchain-based environments, with a particular focus on blockchain wallet providers. Blockchain technologies are built upon decentralization, immutability, and distributed validation mechanisms, characteristics that frequently conflict with traditional assumptions of European data protection law, especially regarding the technical feasibility of deleting personal data under Article 17 GDPR. The dissertation analyses whether blockchain wallet providers, including custodial and non-custodial models, may qualify as data controllers or processors under the GDPR and how responsibility should be allocated within decentralized ecosystems. The research is grounded in doctrinal legal analysis, relying on GDPR provisions, Court of Justice of the European Union jurisprudence, European Data Protection Board guidance, and contemporary blockchain governance frameworks.The dissertation argues that strict literal erasure is often technically unrealistic in immutable blockchain infrastructures. In response, it proposes the concept of “effective forgetting” as an architecture-sensitive operationalization of Article 17 GDPR. Effective forgetting focuses on the functional reduction of identifiability, accessibility, and linkability through measures such as off-chain deletion, interface suppression, metadata minimization, and delinking mechanisms.The research further develops a functional model of controllership and accountability tailored to blockchain wallet ecosystems. It concludes that wallet providers represent important operational governance points through which GDPR obligations may realistically be implemented. The dissertation ultimately contributes to the broader discussion concerning how European Union data protection law may adapt to decentralized digital infrastructures while preserving fundamental rights and technological innovation.Tétel Szabadon hozzáférhető Az ügyleti képviselet formáinak és szabályainak összehasonlító elemzése a magyar és román polgári jogban(2026) Bartis, Előd; Veress, Emőd; Bartis, Előd; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés tárgya az ügyleti képviselet jogfejlődési tendenciáinak átfogó vizsgálata a magyar és román polgári jogban, a jogösszehasonlítás és az összehasonlító jogtörténet módszereinek alkalmazásával. A kutatás a középkori magyar és román jogforrásoktól indulva követi nyomon az ügyleti képviselet intézményének fejlődését egészen a hatályos szabályozásig. Az értekezés az egyes történeti korszakokban különösen az alábbi szempontok mentén elemzi az ügyleti képviselet szabályozását: a szabályozás a közvetlen vagy közvetett képviseletet valósítja-e meg, a képviselő által végezhető cselekmények köre, a képviselt és a képviselő cselekvőképessége, a szerződési akarat hibái és a jóhiszeműség megítélése, a képviselt és a képviselő közötti érdekellentét kérdése, alakszerűségi követelmények, a képviseleti jogot bizonyító okirat és a jogügylet viszonya, a képviselet alapját szolgáló jogügylet joghatásai (felek jogai és kötelezettségei), a képviseleti jog nélkül eljáró vagy annak határait túllépő képviselő által megkötött jogügylet hatásai, a képviselet megszűnése. Az értekezés kiemelt figyelmet fordít az ügyleti képviseletet megvalósító szerződéstípusok elemzésére és összehasonlítására a vizsgált jogrendszerekben. Az összehasonlító elemzés eredményeként rámutat a magyar és a román polgári jog eltérő jogfejlődési hagyományaira, azok hatására az ügyleti képviselet rendszerszintű szabályozására, a képviselet a belső és külső vetületének szétválasztásának jogelméleti és jogalkalmazási jelentőségére és a feltárt hasonlóságok alapján következtetéseket fogalmaz meg a jogharmonizáció lehetséges irányaira vonatkozóan. The subject of the dissertation is a comprehensive examination of the legal development trends of conventional representation in Hungarian and Romanian civil law, using the methods of comparative law and comparative legal history. The research traces the evolution of the institution of conventional representation from medieval Hungarian and Romanian legal sources through to the current legal framework. In the various historical periods, the dissertation analyses the regulation of conventional representation with particular regard to the following aspects: whether the regulation provides for direct or indirect representation, the acts that may be performed by the representative, the legal capacity of the represented and the representative, defects in the contractual intention and the evaluation of good faith, conflicts of interest between the represented and the representative, requirements of formality, the relationship between the act proving the right of representation and the legal transaction, the legal effects of the convention serving as the basis for the representation (rights and obligations of the parties), the effects of a legal transaction concluded by a representative acting without the right of representation or exceeding its limits, and the termination of representation. The dissertation places particular emphasis on the analysis and comparison of the types of contracts implementing conventional representation in the examined legal systems. As a result of the comparative analysis, it highlights the different legal historical traditions of Hungarian and Romanian civil law and their impact on the systemic regulation of conventional representation, the doctrinal and practical significance of distinguishing between the internal and external aspects of representation, and, based on the identified similarities, draws conclusions regarding possible directions of legal harmonisation.Tétel Szabadon hozzáférhető A munkajogviszony kontraktuális alapjai és azok dogmatikai összefüggései(2026) Herdon, István; Zaccaria, Márton Leó; Herdon, István; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA doktori értekezés a munkajog fundamentális dilemmáját vizsgálja: miként tartható fenn a jogág önállósága és védelmi rendeltetése anélkül, hogy az véglegesen elszakadna magánjogi gyökereitől. A kutatás központi tézise a funkcionális korrekció elmélete, amely szerint a munkajog nem tagadja a polgári jogi dogmatikát, hanem annak intézményeit a felek közötti tényleges alárendeltségi viszonyokhoz igazítva, az alapelveken keresztül finomhangolja. A dolgozat egy nagyobb ívű szemléletváltást sürget a hazai jogalkalmazásban: az évtizedek óta rögzült érvénytelenség-fókuszú „mentő logika” helyett a szerződés létrejöttének (létezésének) dogmatikai elsődlegességét hangsúlyozza. A szerző érvelése szerint a munkajogi státusz nem egy autonóm módon „rátelepülő” minőség, hanem egy tudatos magánjogi aktus, a szerződés útján megnyíló jogi helyzet; a kontraktus tehát a státusz „kapuőre”. A kutatás rámutat az Európai Unió funkcionális-dinamikus jogértelmezése és a nemzeti magánjogi dogmatika közötti strukturális feszültségre, bizonyítva, hogy a munkajog fenntarthatósága és kiszámíthatósága csak a dogmatikai minimumok megőrzésével biztosítható. A disszertáció végső konklúziója, hogy a munkavállaló valódi védelmét nem a fogalmi keretek felpuhítása, hanem a szerződéses alapok funkcionális alkalmazása jelenti. The doctoral dissertation examines a fundamental dilemma of labour law: how the autonomy and protective function of this field of law can be preserved without it becoming entirely detached from its private law foundations. The central thesis of the research is the theory of functional correction, according to which labour law does not reject the dogmatics of civil law; rather, it refines its institutions through underlying principles by adapting them to the actual relations of subordination between the parties. The dissertation advocates for a broader paradigm shift in Hungarian legal practice. Instead of the long-established “rescue logic” focused on invalidity, it emphasizes the dogmatic primacy of the existence (formation) of the contract. The author argues that labour law status is not an autonomous quality that “attaches itself” externally, but a legal position consciously created through a private law act—namely, the contract; the contract thus serves as the “gatekeeper” of status. The research highlights the structural tension between the functional-dynamic interpretation of law within the European Union and the national dogmatics of private law. It demonstrates that the sustainability and predictability of labour law can only be ensured by preserving certain minimum dogmatic foundations. The dissertation ultimately concludes that genuine protection of employees is not achieved by diluting conceptual frameworks, but by the functional application of contractual foundations.Tétel Szabadon hozzáférhető A korkép mutatta kórkép – Az életkori alapú hátrányos megkülönböztetés tilalma a foglalkoztatásban(2026) Takács, Dóra; Zaccaria, Márton Leó; Takács, Dóra; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA doktori disszertáció a foglalkoztatási egyenlő bánásmód egy sajátos dimenzióját vizsgálja: az életkor mint védett tulajdonság alapján megvalósuló hátrányos megkülönböztetést. Bár a téma jelentősége és gyakorlati relevanciája – a jelenlegi demográfiai folyamatokra és munkaerőpiaci tendenciákra tekintettel – nő, a hazai jogirodalomban mindeddig viszonylag korlátozott figyelmet kapott. Az értekezés célja annak bemutatása, hogy az életkor mint védett tulajdonság milyen sajátos jellemzőkkel bír, és ezek mennyiben indokolnak eltérő dogmatikai, szabályozási és jogértelmezési megközelítéseket a foglalkoztatási diszkrimináció területén. A dolgozat elemzi a releváns dogmatikai kérdéseket, a vonatkozó magyar, uniós és nemzetközi jogi aktusokat, valamint a kapcsolódó esetjogot. Emellett olyan problémakörökre is rávilágít, mint a közvetett hátrányos megkülönböztetést övező deficit, illetve a védett tulajdonságok összefonódásának, azaz a többszörös diszkrimináció és az interszekcionalitás nóvuma. Az elméleti keretek, szabályozási alapkérdések és a joggyakorlati analízis együttese teszi teljessé a vizsgált jelenség komplex rendszerét, a dolgozat címében megjelenített korkép mutatta kórképet. The doctoral dissertation examines a specific dimension of equal treatment in employment: discrimination based on age as a protected characteristic. Although the topic’s significance and practical relevance – given current demographic trends and labor market developments – are growing, it has received relatively limited attention in the Hungarian legal literature until now. The aim of this dissertation is to demonstrate the specific nature of age as a protected characteristic and to what extent these factors give rise to distinct dogmatic, regulatory and interpretive approaches in the field of employment discrimination. The thesis analyzes the relevant doctrinal issues, the applicable Hungarian, EU and international legal acts, as well as the related case law. In addition, it highlights issues such as the deficit surrounding indirect discrimination, as well as the novelty of the overlapping of protected characteristics, namely multiple discrimination and intersectionality. The combination of theoretical frameworks, fundamental regulatory issues, and the analysis of related legal practice completes the complex system of the phenomenon under examination, the age portrait and the diagnosis of discrimination, depicted in the thesis’s title.Tétel Szabadon hozzáférhető A vád törvényességének kontrollja. Reflexiók a megalapozott ítélkezés és a tisztességes eljárás követelményének biztosításához(2026) Czédli-Deák, Andrea; Szabó, Krisztián; Ördög-Deák, Andrea; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA vád törvényessége a vádelvű büntetőeljárás olyan sajátos ismérve, amelynek nem alakult ki dogmatikai szempontból általánosan elfogadott jelentéstartalma. Doktori értekezésemben ezért részben arra vállalkoztam, hogy kidolgozzam a törvényes vád – vádirat tartalmi elemein túlmutató – absztrakt definícióját. A konceptualizáláshoz szükséges kutatást a jogtörténeti előzmények feltárásával kezdtem, majd materiális megközelítést alkalmazva törekedtem meghatározni, hogy mely tartalmi elemek vonhatók e fogalmi körbe. Alapjogi szempontból azt elemeztem, hogy a vád törvényes jellegének milyen szerepe van a vádelv és a tisztességes eljárás egyes releváns részjogosítványainak érvényesülése terén: a vádnak milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a bizonyítási eljárás kereteinek kijelöléséhez, valamint a megalapozott bírói döntéshozatalhoz és a hatékony védelemhez való jog biztosításához. A fogalomalkotást követően bemutattam a vád törvényességének vizsgálati szempontjait, kidolgozva egy olyan ellenőrzési szisztémát (checklist), amelynek használatával már a tárgyaláselőkészítés keretében kiszűrhetőek az érdemi elbírálásra nem alkalmas vádiratok. Vizsgáltam továbbá, hogy milyen sajátos eljárási kérdésekre kell figyelemmel lenni a magánvádas és pótmagánvádas eljárásokban, illetve, hogy mik lehetnek a törvényességi kontroll elmulasztásának következményei a jogorvoslati eljárásokban. Egy országos kérdőíves kutatás eredményei alapján vontam le következtetés arra, hogy a vád törvényeségének vizsgálata mennyiben érvényesül a joggyakorlatban, illetve a feltárt jelenségek mögött milyen okok húzódhatnak meg. Végezetül kitértem arra, hogy a vizsgálat rutinszerű lefolytatása milyen összefüggésben áll az ítélkezés megalapozottságával és a védelemhez való jog gyakorlásával. The sufficiency (lawfulness) of the charge is a distinctive feature of accusatorial criminal proceedings, the generally accepted concept of which has not been created from a dogmatic perspective. Thus, partly I have undertaken in my doctoral dissertation to develop an abstract definition of a sufficient charge, namely one that goes beyond the substantive elements of the indictment. I began the research necessary for conceptualization by exploring its legal historical background, and then, using a substantive approach, I sought to determine which substantive elements fall within this conceptual framework. From a fundamental rights perspective, I analyzed the impact of a sufficient charge on the prevalence of the accusatory principle and certain relevant sub-rights of the right to a fair trial: what characteristics the charge must possess to define the framework of the evidentiary proceedings, as well as to ensure well-founded judicial decision-making and effective exercise of the right to defense. After defining the concept, I outlined the criteria for assessing the sufficiency of the charge and developed a checklist that can be used during the preparation of the trial to filter indictments out that are not suitable for adjudication. I also examined which specific procedural questions must be considered in private prosecution and supplementary private prosecution cases, as well as the potential consequences of failing to conduct sufficiency control, affecting appellate proceedings. Based on the results of a nationwide questionnaire survey, I concluded to what extent the examination of sufficiency is enforced in legal practice, and what reasons lie behind the phenomena identified. Finally, I discussed how the routine conduct of such a control mechanism relates to the soundness of judicial decisions and the exercise of the right to defense.Tétel Szabadon hozzáférhető A bitorlás jogintézményének elméleti és gyakorlati megítélése az iparjogvédelem körében(2026) Szilágyi, Gábor; Szikora, Veronika; Szilágyi, Gábor; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés az iparjogvédelmi bitorlás jogintézményét polgári jogi nézőpontból, a Ptk. dogmatikai keretrendszerébe ágyazva vizsgálja. A kutatás kiindulópontja, hogy az iparjogvédelem – jóllehet a jogalkotó az egyes oltalmi formákat külön ágazati törvényekben (Szt., Vt., Fmtv., Hmtv.) szabályozza – a magyar magánjog szerves részét képezi, a Ptk. 2:55. §-a pedig mögöttes szabályként biztosítja a polgári jog általános rendelkezéseinek alkalmazását. Ebben a koherens rendszerben a bitorlás dogmatikai magja az oltalom által létesített abszolút szerkezetű, negatív tartalmú jogviszony megsértése, amelyhez a hasznosítási láncolatban relatív szerkezetű, kontraktuális (tipikusan licencia) jogviszonyok kapcsolódnak. Az értekezés rendszertanilag elemzi a 2004/48/EK irányelven és a Szt. 35. §-án alapuló polgári jogi igényérvényesítést, megkülönböztetve a felróhatóságtól független objektív szankciókat (a bitorlás bírói megállapítása, abbahagyásra és eltiltásra kötelezés, adatszolgáltatás, elégtételadás, gazdagodás visszatérítése, lefoglalás és megsemmisítés) és a Ptk. felelősségi szabályaira épülő szubjektív kárigényt, kiemelt figyelmet szentelve az ideiglenes intézkedés feltételrendszerének és az ekvivalencia-elv polgári perbeli érvényesülésének. A három felállított hipotézis mentén bizonyítja, hogy a tagállami szabályozás heterogenitása a határokon átnyúló jogsértések körében polgári jogi szempontból is jogvédelmi deficitet eredményez, hogy a digitális technológiák (mesterséges intelligencia, online platformok) a hagyományos polgári jogi tényállások és bizonyítási rend újragondolását követelik meg, és hogy az eljárások strukturális komplexitása a kis- és középvállalkozások számára aránytalan terhet jelent. Az értekezés – jogtörténeti, dogmatikai és jog-összehasonlító módszerrel, a hazai és uniós (EUB, UPC) bírói gyakorlat feldolgozásával – konkrét de lege ferenda javaslatokat fogalmaz meg a polgári jogi jogérvényesítés hatékonyságának növelésére, a peren kívüli vitarendezés és a mediáció szerepének erősítésére, valamint a jogosulti pozíció és a szerződéses (licencia) viszonyok stabilitásának egyidejű biztosítására. This dissertation examines the legal institution of industrial property infringement from a civil-law perspective, embedded in the dogmatic framework of the Hungarian Civil Code (Ptk.). The starting point of the research is that industrial property law – although the legislator regulates the individual forms of protection in separate sectoral statutes (the Patent Act, the Trademark Act, the Design Act and the Utility Model Act) – constitutes an organic part of Hungarian private law, while Section 2:55 of the Civil Code ensures, as background legislation, the application of the general rules of civil law. Within this coherent system, the dogmatic core of infringement is the violation of the absolute-structured, negative-content legal relationship created by the protection, to which contractual (typically licence-based) relative-structured legal relationships are attached along the exploitation chain. The dissertation systematically analyses civil-law enforcement based on Directive 2004/48/EC and Section 35 of the Patent Act, distinguishing between objective sanctions independent of culpability (judicial declaration of infringement, orders to cease and desist, disclosure of information, satisfaction, restitution of enrichment, seizure and destruction) and the subjective claim for damages founded on the liability rules of the Civil Code, paying particular attention to the conditions of preliminary injunctions and to the application of the doctrine of equivalents in civil proceedings. Along the three hypotheses set out, the author demonstrates that the heterogeneity of Member State regulation generates a civil-law protection deficit in cross-border infringements as well, that digital technologies (artificial intelligence, online platforms) require a rethinking of traditional civil-law fact patterns and of the rules of evidence, and that the structural complexity of the proceedings imposes a disproportionate burden on small and medium-sized enterprises. Drawing on legal-historical, dogmatic and comparative-law methods and on the analysis of Hungarian and EU (CJEU, UPC) case law, the dissertation formulates concrete de lege ferenda proposals to enhance the effectiveness of civil-law enforcement, to strengthen the role of out-of-court dispute resolution and mediation, and to secure, at the same time, the position of the rightholder and the stability of contractual (licence) relationships.Tétel Szabadon hozzáférhető The Level of Compliance of Vietnamese Labour Law in the light of the EVFTA(2026) Nguyen, Tien Dung; Nádasné Rab, Henriett; Nguyen, Tien Dung; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarEz az értekezés átfogóan vizsgálja az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodásainak elterjedése mögött álló elméleti és szakpolitikai alapokat, a kereskedelem liberalizációjának elméletétől kezdve egészen a szabadkereskedelmi megállapodások kialakulásáig. Emellett részletesen elemzi a nemzetközi megállapodásoknak való megfelelés elméleti kereteit, valamint az Európai Unió és Vietnám közötti szabadkereskedelmi megállapodás munkajogi kötelezettségvállalási modelljét, amely eltér az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodásban és más megállapodásokban alkalmazott általános modellalkotási megközelítéstől. A vizsgálat célja annak feltárása, hogy milyen természetűek ezek a munkajogi kötelezettségek, valamint milyen szakpolitikai következményekkel járnak az Európai Unió részéről, amelyeknek Vietnám köteles megfelelni az EVFTA keretében. A vietnámi munkajog megfelelési szintjének értékelése az EVFTA tükrében két fő dimenzió mentén történik, nevezetesen a jogi szabályozás és a gyakorlati megvalósítás szintjén. Egyrészt az értekezés a vietnámi jogszabályok, különösen a munkajogi szabályozás módosításaira és kiegészítéseire összpontosít, a folyamatkövetés (process tracing) módszerének alkalmazásával kiemelve az Európai Unió és az EVFTA szerepét a hazai jogrendszer átalakításában. Ezen túlmenően feltárja a vietnámi munkajog hiányosságait és korlátait jogi szempontból, és javaslatokat tesz e hiányosságok mérséklésére. Másrészt az értekezés a munkajogi kötelezettségek gyakorlati végrehajtását is vizsgálja az EVFTA keretében, rámutatva a fennálló hiányosságokra, valamint ajánlásokat fogalmaz meg a megfelelési szint hosszú távú erősítése érdekében. This dissertation delves deeply into theories and policies behind the proliferation of European Union (EU) Free Trade Agreement (FTAs), ranging from the trade liberalisation theory to the beginning of FTAs. In addition, the theory regarding compliance with international agreements, and the European Union - Vietnam FTA (EVFTA) labour commitments model exempted from the general modelling approach in the EU-Korea FTA and other FTAs are also clarified to shed light on the nature of labour commitments and policy implications from the EU that Vietnam has to comply with in the context of the EVFTA labour commitments. The level of compliance of Vietnamese labour law in the light of the EVFTA is assessed through two main spheres, in law and in practice; therefore, on the one hand, the dissertation focuses on amendments and supplements to the Vietnamese legislation, especially labour law in Vietnam, by way of the process tracing method to highlight the importance of the EU and the EVFTA in revolutionising the domestic legal system. It also illustrates the limitations of Vietnamese labour law from the legal perspective and then suggests the solutions to restrict them. On the other hand, the dissertation also focuses on the practical perspective of implementing labour commitments in the EVFTA, pointing out the limitations, and further solutions would be highly recommended to enhance the level of compliance of Vietnamese labour law regarding these labour commitments in the EVFTA in the long run.Tétel Szabadon hozzáférhető Kenya’s Asylum Governance: A Critical Inquiry into Policy - Practice Continuum(2026) Yatani, Vincent Godana; Szűcs Lászlóné Siska, Katalin; Yatani, Vincent Godana; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA "Kenya’s Asylum Governance: A Critical Inquiry into Policy-Practice Continuum," címet viselő doktori értekezés Kenya menekültügyi rendszerét a nemzetközi menekültvédelem tágabb keretébe helyezi, és arra a problémára fókuszál, hogy a jogi vállalások és a tényleges megvalósulás között jelentős eltérések tapasztalhatók. A kutatás rámutat arra, hogy bár a jogi és intézményi háttér alapvetően kiépített, a gyakorlatban annak működését számos politikai, gazdasági és intézményi tényező nehezíti. A dolgozat végigköveti a menekültügyi eljárásokat a befogadástól a tartós letelepedésig és feltárja a rendszer főbb problémáit, például az eljárások elhúzódását, a bürokratikus akadályokat és az intézmények közötti együttműködés hiányosságait. Külön kiemeli, hogy bár a menekültstátuszt meghatározó eljárások (Refugee Status Determination – RSD) formálisan jogszabályban rögzített határidők alá tartoznak, a gyakorlatban gyakran indokolatlanul elhúzódnak, ezáltal a menedékkérőket tartós jogi bizonytalanságnak és kiszolgáltatott helyzetnek teszik ki. Mindazok mellett, hogy a tranzitzónákra vonatkozó szabályok formálisan ugyan reformon mentek keresztül, a gyakorlatban továbbra is fennmaradnak alternatív szabályozási formák keretében. Módszertanát tekintve a kutatás jogi elemzést és empirikus adatgyűjtést egyaránt alkalmaz. Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a jogszabályokban rögzített garanciák gyakran nem jelennek meg a menekültek mindennapi tapasztalataiban. A dolgozat ezért egy átfogóbb, több szempontot figyelembe vevő megközelítést javasol a jog és a gyakorlat közötti különbségek csökkentésére. The PhD dissertation, "Kenya’s Asylum Governance: A Critical Inquiry into Policy-Practice Continuum," situates Kenya’s asylum system within the broader global refugee protection framework and brings out the tension between normative commitments and operational realities. The study finds that, despite robust legal and institutional frameworks, implementation is undermined by political, economic, legal, and social constraints. It traces asylum processes from reception to durable solutions, identifying systemic delays, bureaucratic inefficiencies, and institutional fragmentation. Refugee Status Determination procedures, though legally time-bound, are significantly delayed, leaving asylum seekers in prolonged uncertainty. Encampment policies, though formally reformed, persist in practice under alternative terminology. Access to work, documentation, and essential services remains restricted due to administrative barriers and weak inter-agency coordination. The study reveals that securitization narratives and resource limitations further erode rights-based approaches. Methodologically, the study adopts a mixed-methods case study approach, combining doctrinal legal analysis with empirical field data. It demonstrates that formal legal guarantees often fail to translate into lived realities for refugees. It calls for a multidimensional approach to bridge the gap between law and practice.Tétel Szabadon hozzáférhető Egyes digitális ügyintézési megoldások eljárásjogi és jogvédelmi következményei a magyar elektronikus adóigazgatási eljárásokban(2025) Szalóki, István; Árva, Zsuzsanna; Szalóki, István; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertációban a magyar elektronikus adóigazgatási eljárások során érvényesülő adózói jogvédelmi eszközöket, valamint adózói jogok gyakorlását és adókötelezettségek teljesítését vizsgáltam a digitális adóigazgatási térben és ezzel összefüggésben alakítottam ki hipotéziseimet. Kutatásomat a megfelelő ügyintézéshez való jog elméleti keretéből építettem fel, valamint konkretizáltam az adójogviszonyra és e körben érvényesülő eljárásjogi alapelvekre és jogokra, továbbá digitális eljárásjogi modellekre. A digitális adóigazgatásra közösségi jog szempontjából az eIDAS rendelet (interoperabilitás, elektronikus azonosítás, személyes adatok védelem stb.), a nemzetközi szakmai szervezet (BRITACOM, ICC, OECD) által meghatározott keretek, melyek elemzési és viszonyítási alapot biztosítottak (maturity modell, CTC-k, vállalati szabványok, stb.). Továbbá a magyar digitális ügyintézés fejlődése (Ket., Eüsztv., Dáp. tv.) és adóigazgatási eljárásjog (Air.) is „kéz a kézben” a digitális transzformáció útjába tolta adóhatóságokat és adózókat, így kiemelt jelentősége van a jogvédelemnek. Gyakorlati példán, azaz az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazás rendszerén keresztül az elektronikus azonosítás (Ügyfélkapu+, DÁP-mobil azonosítás), a képviselő választás szabadsága jogintézményeinek, valamint az adózói jogok és kötelezettségek teljesítése során biztosított elektronikus szolgáltatások ismertetésével mutattam be a jogvédelmi eszközök érvényesülését. A digitális adóigazgatás nem pusztán kommunikációs mód, hanem az eljárásjogi garanciák érvényesülésének tere, ahol a jogvédelem hozzáférhetősége és tényleges gyakorlása dől el. Az adóhatóság digitális szolgáltatásai minőségének, szintjének növekedése lehetőséget teremt a magasabb minőségű adózói jogok gyakorlására és adókötelezettségek teljesítésére, ha erre az adóhatóság lehetőséget biztosít. In my dissertation, I examined the taxpayer legal protection instruments operating in Hungarian electronic tax administration procedures, as well as the exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of tax obligations within the digital tax administrative space. In this context, I formulated my hypotheses. I built my research on the theoretical framework of the right to good administration and specified its relevance to the tax legal relationship, including the procedural principles and rights prevailing in that relationship, as well as digital procedural models. From an EU-law perspective, the eIDAS Regulation provides a key legal framework for digital tax administration. It covers, among other matters, interoperability, electronic identification and the protection of personal data. In addition, the frameworks defined by international professional organisations (BRITACOM, ICC, OECD) provided a basis for analysis and comparison, including, for example, the maturity model, CTCs and corporate standards. Moreover, the development of Hungarian digital administration (Ket., Eüsztv., Dáp. Act) and tax administration procedural law (Air.) has, hand in hand, placed both the tax authority and taxpayers on the path of digital transformation. For this reason, legal protection has particular significance. Through a practical example, namely the Online Form-Completion Application (ONYA), I demonstrated the practical operation of legal protection instruments by presenting electronic identification (Ügyfélkapu+ and DÁP mobile identification), the legal institution of the free choice of representation, and the electronic services provided in connection with the exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of their obligations. Digital tax administration is not merely a mode of communication. It is the procedural space in which procedural guarantees operate and where the accessibility and effective exercise of legal protection are determined. Improving the quality and level of the tax authority’s digital services can enable a higher-quality exercise of taxpayers’ rights and the fulfilment of tax obligations, provided, if the tax authority makes this possible.Tétel Szabadon hozzáférhető A közigazgatási hatósági eljárás sajátosságai a magyar adóigazgatásban(2025) Bobonka, Miklós Kornél; Árva, Zsuzsanna; Bobonka, Miklós Kornél; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció kiindulópontját az jelenti, hogy Magyarországon 2017-ig az adóigazgatási eljárás - meglehetősen gazdag - szabályanyaga lex specialisnak minősült az általános közigazgatási hatósági eljárás lex generalis szabályaihoz képest. A jogalkotó a német mintavétel nyomán 2017-ben megszüntette a két eljárás közötti kapcsolatot és immár kivett eljárásként kezeli az adó- és vámigazgatási eljárásokat. A dolgozat ennek a változásnak az indokoltságára kérdez rá több szempontból. Az egyik hipotézis általános értelemben szemléli az adóigazgatási eljárás kivett jellegét és a változás dogmatikai értelemben vett indokaira kérdez rá, amely a lex generalis – lex specialis jelleget kivett eljárássá fordította. Önmagában az általánosságok szintjén azonban nehezen értékelhető az a változás, amely 2017-ben bekövetkezett. A kutatás másik előfeltevése, hogy az adóigazgatási eljárás különlegessége már olyan mértéket öltött, amely miatt az általános közigazgatási hatósági eljárás mögöttes jellege már nem is lenne megőrzendő a továbbiakban. A harmadik hipotézis pedig arra kérdésre keresi a választ, hogy tekinthetjük-e általánosnak azt a jogszabályt, amely hatálya alá nem tartoznak az évente intézett összes hatósági ügyben született elsőfokú döntés számát már meghaladó adó- és vámhatósági elsőfokú döntések avagy mennyiben dominálnak a mennyiségi szempontok a kivett jelleg kapcsán? The dissertation begins with the premise that, until 2017, the extensive set of rules governing tax administration procedures in Hungary was considered 'lex specialis' in relation to the 'lex generalis' rules governing general administrative procedures. Following the German model, in 2017 the legislator abolished the link between the two procedures and began treating tax and customs administration procedures separately. This thesis examines the justification for this change from several perspectives. One hypothesis considers the exclusion of tax administration procedures in general and questions the dogmatic reasons for the change that turned the general rules into special rules. However, it is difficult to assess the change that took place in 2017 at the level of generalities alone. Another assumption of the research is that tax administration procedures have become so specialised that the underlying nature of general administrative authority procedures should no longer be preserved. A third hypothesis seeks to answer the question of whether legislation that does not cover the number of first-instance decisions made by tax and customs authorities, which already exceeds the number of first-instance administrative decisions made each year, can be considered general. It also considers to what extent quantitative considerations dominate in relation to the nature of the case.Tétel Szabadon hozzáférhető Easternisation of international law: Fragmentation and regime complex of cyberspace governance(2025) Al Asyari, Haekal; Fézer, Tamás; Al Asyari, Haekal; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció azt vizsgálja, hogy Délkelet-Ázsia kibertér-irányítási keretrendszereinek fejlődése milyen mértékben járul hozzá a nemzetközi jog keletiesedéséhez. Míg a nemzetközi jogot történetileg a nyugati intézményi és normatív dominancia formálta, az ázsiai–csendes-óceáni térség megerősödése az autoritás átrendeződésének kérdését veti fel. A kibertér fragmentált és gyorsan változó jellege miatt különösen alkalmas e folyamat vizsgálatára. A kutatás 148 nemzetközi és nemzeti szintű kibertérrel kapcsolatos instrumentumot térképez fel az ENSZ, az Európai Unió, az ASEAN és az ASEAN tagállamai vonatkozásában. Lessig regulációs elméletére és a rezsimkomplexum-elméletre támaszkodva a vizsgálat négy modalitás – jog, normák, piac és architektúra – mentén elemzi a kormányzást, és a keletiesedést négy indikátor segítségével méri: normateremtési arány, kötelező és nem kötelező eszközök aránya, hivatkozási gyakorlatok és intézményi centralitás. Az eredmények szerint a kibertér-kormányzás fragmentált és túlnyomórészt soft law jellegű. Az Európai Unió elsősorban kötelező erejű szabályozásra épít, az ENSZ globális normateremtő fórumként működik, míg az ASEAN konszenzuson alapuló, többnyire nem kötelező eszközöket alkalmaz. Az ASEAN tagállamok bevonásával Délkelet-Ázsia összességében több instrumentumot hozott létre, mint az ENSZ és az EU együttvéve, ami erősödő regionális normatív jelenlétre utal. A keletiesedés így nem a nyugati modellek elutasítását, hanem regionálisan sajátos kormányzási gyakorlatok megerősödését jelenti a nemzetközi jogon belül. This dissertation examines whether Southeast Asia’s evolving cyberspace governance frameworks contribute to the easternisation of international law. While international law has historically reflected Western institutional and normative dominance, the rise of Asia-Pacific actors raises questions about shifting authority in global governance. Cyberspace, as a fragmented and rapidly evolving domain, provides a critical testing ground for this transformation. The study maps 148 international and domestic cyber-related instruments across the United Nations, the European Union, ASEAN, and ASEAN Member States. Drawing on Lessig’s Regulatability Theory and regime complex theory, it analyses governance through four modalities—law, norms, market, and architecture—and operationalises easternisation through four indicators: norm-setting share, binding versus non-binding mix, cross-referencing practices, and institutional centrality. The methodology combines computational classification with qualitative legal analysis to produce a systematic ontology of international cyberspace governance. The findings show that cyberspace governance is fragmented, soft-law heavy, and regionally pluralised. The EU relies on binding supranational regulation, the UN functions primarily as a global norm diffuser, and ASEAN advances consensus-based, predominantly non-binding frameworks. Easternisation thus manifests not as a rejection of Western models, but as the institutionalisation of regionally distinctive governance practices that redistribute normative authority within an increasingly decentralised regime complex.Tétel Szabadon hozzáférhető EU Migration Laws and Policies and Protection of Migrant Workers from Developing Countries Perspective: Lessons and Recommendation for Vietnam(2025) Nguyen, Nguyen; Sipka, Péter; Thuy Anh, Thuy Anh; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarJelen disszertáció az Európai Unió (továbbiakban: EU) és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (továbbiakban: ASEAN) migrációs jogot és politikai vonatkozásait elemzi a bevándorló munkavállalók védelme tekintetében, különös tekintettel a munkaerő-küldő országként működő Vietnám számára levonható tanulságokra. Az eredmények jelentős ellentéteket tárnak fel az EU és az ASEAN bevándorló munkaerő-gazdálkodási modelljei között. Az EU-ban egy kötelező erejű és végrehajtható jogi keret, amelyet szupranacionális intézmények és igazságszolgáltatási mechanizmusok támogatnak, biztosítja a bevándorló munkavállalók jogainak következetes védelmét, beleértve a társadalombiztosításhoz való hozzáférést és a szakszervezeti tagságot, még a harmadik országbeli állampolgárok számára is. Ezzel szemben az ASEAN főként soft law jellegű eszközökre és konszenzuson alapuló együttműködésre támaszkodik, regionális végrehajtási és ellenőrzési mechanizmusok híján, és a bevándorló munkavállalók védelmének felelősségét a nemzeti jogszabályokra és nemzetközi kétoldalú megállapodásokra ruházza, ami tagállamonként eltérő és töredezett eredményeket hoz. Az elemzés azt mutatja, hogy a regionális migrációkezelés hatékonysága nemcsak a jogi normáktól, hanem az átlátható ellenőrzési, elszámoltathatósági és végrehajtási rendszerektől is függ. Az EU tapasztalataira támaszkodva a tanulmány kiemeli a Vietnám számára legfontosabb tanulságokat: a bevándorló munkavállalók hazai jogi védelmének biztosítása, az ASEAN-on belüli regionális és kétoldalú együttműködés fokozása, valamint a hazai jogszabályok nemzetközi munkajogi normákhoz való szorosabb felzárkóztatása. Ezen eredmények hozzájárulnak a migrációs jog tudományos kutatásához azáltal, hogy egy fejlődő ország perspektíváját mutatják be a regionális kormányzásról, és bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmaznak meg a bevándorló munkavállalók jogi védelmének elősegítése érdekében. This dissertation analyzes EU and ASEAN migration laws and policies on the protection of migrant workers, with a focus on drawing lessons for Vietnam as a labor-sending country. The results reveal significant contrasts between the EU and ASEAN models of migrant labour governance. In the EU, a binding and enforceable legal framework, supported by supranational institutions and judicial mechanisms, ensures consistent protection of migrant workers’ rights, including access to social security and trade union participation, even for third-country nationals. ASEAN, in contrast, relies mainly on soft law instruments and consensus-based cooperation, lacks regional enforcement and monitoring mechanisms, and delegates responsibility for migrant worker protection to national laws and bilateral agreements, producing fragmented and uneven outcomes across member states. The analysis shows that the effectiveness of regional migration governance depends not only on legal standards but also on transparent monitoring, accountability, and enforcement systems. Drawing on the EU experience, the study highlights key lessons for Vietnam: strengthening domestic legal protections for migrant workers, enhancing regional and bilateral cooperation within ASEAN, and aligning domestic law more closely with international labour standards. These findings contribute to migration law scholarship by providing a developing-country perspective on regional governance and offering evidence-based recommendations to improve the protection of migrant workers.Tétel Szabadon hozzáférhető Challenge of Transgender Involvement in Labor Force: A Comparative Analysis between Hungary and Bangladesh(2025) Sony, M. M. Abdulla Al Mamun; Sipka, Péter; Sony, M. M. Abdulla Al Mamun; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció a transznemű személyek munkaerőpiaci részvételének kihívásait vizsgálja Magyarország és Banglades összehasonlító szocio-jogi elemzésén keresztül. Bár mindkét ország tett lépéseket a nemi sokszínűség jogi elismerése irányába, a munkaerőpiaci integráció hatékony megvalósítása továbbra is jelentős akadályokba ütközik. A kutatás interdiszciplináris megközelítést alkalmaz, amely ötvözi a jogi-intézményi elemzést a két országban élő transznemű személyekkel készített mélyinterjúk empirikus eredményeivel. A tanulmány azt vizsgálja, miként hatnak egymásra a nemzeti jogi keretek, a nemzetközi kötelezettségek és a társadalmi attitűdök a foglalkoztatási lehetőségekre és a munkahelyi tapasztalatokra. Elemzi a formális jogi védelem és a megélt társadalmi valóság közötti szakadékot, különös tekintettel a felvételi diszkriminációra, a munkahelyi zaklatásra, a korlátozott karrierlehetőségekre és a formális foglalkoztatásból való kirekesztésre. Magyarország az Európai Unió diszkriminációellenes keretrendszerében működik, azonban a közelmúltbeli jogszabályi változások gyengítették a transznemű személyek jogi elismerését. Banglades esetében a „harmadik nem” hivatalos elismerése ellenére a végrehajtási hiányosságok és az erős társadalmi-kulturális stigma akadályozza az érdemi gazdasági részvételt. A makro-, mikro-, mezo- és nanoszintű összehasonlító keret alkalmazásával a disszertáció rámutat arra, hogy a jogi elismerés önmagában nem garantálja a munkaerőpiaci inklúziót. Az eredmények strukturális, kulturális és intézményi akadályokat tárnak fel, amelyek túlmutatnak a gazdasági fejlettség különbségein. A kutatás hozzájárul a szocio-jogi szakirodalomhoz azáltal, hogy hidat képez a jogszabályok és a társadalmi valóság között, valamint szakpolitikai javaslatokat fogalmaz meg a befogadó munkaerőpiaci politikák megerősítésére és a transznemű személyek társadalmi-gazdasági integrációjának előmozdítására mindkét országban. This dissertation examines the challenges of transgender individuals’ involvement in the labor force through a comparative socio-legal analysis of Hungary and Bangladesh. Although both countries have taken steps toward legal recognition of gender diversity, significant barriers remain in ensuring effective labor market inclusion. The research adopts an interdisciplinary approach combining legal-institutional analysis with qualitative empirical data derived from in-depth interviews with transgender individuals in both countries. The study investigates how national legal frameworks, international obligations, and public perceptions interact to shape employment opportunities and workplace experiences. It explores the gap between formal legal protections and lived realities, highlighting discrimination in hiring, workplace harassment, limited career mobility, and exclusion from formal employment sectors. While Hungary operates within the European Union’s anti-discrimination framework, recent legislative changes have weakened transgender legal recognition. In Bangladesh, despite official recognition of the “third gender,” implementation gaps and strong socio-cultural stigma hinder meaningful economic participation. By applying a multi-level comparative framework (macro, micro, meso, and nano levels), the dissertation demonstrates that legal recognition alone does not guarantee labor inclusion. The findings reveal structural, cultural, and institutional obstacles that transcend economic development differences. The research contributes to socio-legal scholarship by bridging the gap between legal texts and social reality and offers policy recommendations aimed at strengthening inclusive labor policies and improving the socio-economic integration of transgender individuals in both countries.Tétel Szabadon hozzáférhető Legal Aspects of Privatization of State-owned Enterprises: A Comparative Study of Vietnam and Hungary(2026) An, Chu Thi Thanh; Veress, Emőd; An, Chu Thi Thanh; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA disszertáció az állami tulajdonú vállalatok privatizációjának jogi vonatkozásait vizsgálja Vietnam és Magyarország összehasonlító elemzésén keresztül, mint két olyan átmeneti gazdaság esetében, amelyek közös szocialista örökséggel rendelkeznek, ugyanakkor eltérő reformutakat jártak be. A kutatás feltárja az állami tulajdonú vállalatok privatizációjának fogalmi alapjait és indokait, valamint elemzi, hogy a jogi keretek miként befolyásolják a privatizációs folyamatok kimenetelét. Az elemzés kiterjed az alapvető jogi normákra (alkotmányjog és tulajdonjog), a privatizációs folyamatot szabályozó jogszabályokra, valamint a támogató jogterületekre (társasági jog és befektetési jog) mindkét jogrendszerben. A disszertáció azonosítja az állami tulajdonú vállalatok privatizációjának kezdeti feltételeiben és gyakorlatában, valamint a jogi tervezésben és végrehajtásban megmutatkozó főbb hasonlóságokat és eltéréseket. A jogi különbségek a két ország közötti tágabb ideológiai, gazdasági és intézményi eltéréseket tükrözik. Az eredmények rámutatnak arra, hogy az állami tulajdonú vállalatok privatizációjának jogszerűsége és hatékonysága szempontjából alapvető jelentőségű egy koherens és szilárd jogi keretrendszer megléte. Az összehasonlító szintézis alapján a disszertáció konkrét javaslatokat fogalmaz meg a vietnámi jogszabályok fejlesztésére az állami tulajdonú vállalatok privatizációja terén. The dissertation examines the legal aspects of privatizing state-owned enterprises through a comparative analysis of Vietnam and Hungary, two transitional economies with shared socialist legacies but divergent reform paths. It explores the conceptual foundations and rationales of state-owned enterprise privatization and assesses how legal frameworks influence the outcome of such privatization efforts. The analysis includes foundational legal norms (constitutional law and property law), laws governing the privatization process, and supporting laws (company law and investment law) in both jurisdictions. The dissertation identifies key convergences and divergences in the initial conditions and practice of state-owned enterprise privatization, alongside the legal design and implementation. The legal divergences reflect broader ideological, economic, and institutional distinctions between the two countries. The findings demonstrate the critical importance of a coherent and robust legal framework to support the legitimacy and effectiveness of state-owned enterprise privatization. Based on the comparative synthesis, the dissertation proposes concrete recommendations to improve Vietnamese laws regarding the privatization of state-owned enterprises.Tétel Szabadon hozzáférhető Alapelvek a Digitális Egységes Piacon(2025) Mazsu, Dániel; Szikora, Veronika; Mazsu, Dániel; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAhogy Jean Monnet, Európa atyja is mondta „Európa válsághelyzetek során jön létre és a válsághelyzetekre talált megoldásoknak az összege lesz”. Ez az idézet pedig kifejezetten aktuális egy olyan időszakban amikor nem is csak egy, hanem egyszerre párhuzamosan több válsághelyzet is tapasztalható Európában. Többek között az ukrajnai háború, abból eredően az európai társadalmakban tapasztalható biztonságérzet-csökkenés, a globális felmelegedés, vagy éppen a társadalmak elöregedése. De ezek közé tartozik, de egy szinten ki is emelkednek a legújabb technológiák – mint a drónok, a blokklánc, vagy éppen a „legfelkapottabb” mesterséges intelligencia – használatából származó gazdasági, társadalmi, politikai és jogi következmények. Ezek kezelését, szabályozási és azon túli szinteken is, az Unió már hosszabb ideje elkezdte, mégis több területen világelső, vagy világvezető rendelkezéseket alkot. A dolgozatomban bemutatom, hogy milyen alapokra épít az Unió, mint piacszabályozó, amikor a legújabb technológiákat szabályozza, hogyan is szabályoz ténylegesen a platformok és a mesterséges intelligencia kapcsán, valamint hogyan kapcsolódnak össze technológiaszabályozási rendelkezések, és milyen „veszélyek” nehezítik meg az emberközpontú szabályozás-alkotás fennmaradását. As Jean Monnet, the father of Europe, said, " Europe would be made in crises, and what would be the sum of the solutions we would bring to these crises". And this quote is particularly relevant at a time when Europe is experiencing not just one, but several crises at the same time. Among other things, the war in Ukraine, the resulting decline in the sense of security in European societies, global warming, or the aging of societies. But one of them, but also stands out, are the economic, social, political and legal consequences of the use of the latest technologies, such as drones, blockchain, or even the most "popular" artificial intelligence. The EU has started to address these provisions, both at the regulatory and beyond levels, for a long time, yet it is the first or the world leader in several areas. In my thesis, I present the foundations on which the EU as a market regulator builds when regulating the latest technologies, how it actually regulates in relation to platforms and artificial intelligence, as well as how technology regulatory provisions are interconnected, and what "dangers" make it difficult to continue with the human-centered regulation.Tétel Szabadon hozzáférhető A bíró kizárása a büntetőperben(2025) Csizmadiáné Pethő, Tímea Erzsébet; Elek, Balázs; Pethő, Tímea Erzsébet; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarDolgozatom a bíró kizárásának elméleti, dogmatikai hátterét dolgozza fel. Vizsgálatomat kiterjesztem azonban az ehhez szorosan kapcsolódó területekre is. Mindenekelőtt foglalkozom a bírói ideállal és annak az idők soráni változásával, a kizárás jogintézményének történeti fejlődésével a büntető perben. Foglalkozni kívánok a tisztességes eljárás kérdéskörével, a bírók megítélésével a társadalomban, mely szorosan kapcsolódik a nyilvánosság kérdésköréhez is. Olyan alapvetések sem megkerülhetőek, mint az igazság kérdésköre, a bizonyítási teher, a funkciómegosztás, az officialitás és a pártatlanság viszonya, a bíró szervezeten belüli függetlensége, a bíróság szervezeti függetlensége, illetve a bírói függetlenség személyi garanciái. A bíró kizárásának hatályos törvényi szabályozásán túl áttekintem az irányadó hazai gyakorlatot iratvizsgálaton keresztül is, mely kapcsán nem mellőzhető az Emberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) és az Európia Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) idevágó joggyakorlatának összehasonlító elemzése sem, annak permanens vizsgálata mellett, hogy vajon kell-e és ha igen, akkor lehet -e egységesebbé tenni a bírói gyakorlatot ezen a jogterületen. Végezetül pedig kutatásom eredményeként igyekszem választ adni a hipotézisekben felvetett kérdésekre, jogalkotási javaslatok megfogalmazása mellett. My thesis deals with the theoretical and dogmatic background of the exclusion of judges. However, I extend my investigation to areas closely related to this. First of all, I deal with the judicial ideal and its changes over time, the historical development of the legal institution of exclusion in criminal proceedings. I wish to deal with the issue of fair trial and the assessment of judges in society, which is also closely related to the issue of publicity. Fundamental principles such as the issue of truth, the burden of proof, the division of functions, the relationship between officialdom and impartiality, the independence of judges within the organization, the organizational independence of the court, and the personal guarantees of judicial independence cannot be avoided. In addition to the current legal regulation of the exclusion of judges, I also review the prevailing domestic practice through a document review, in which context a comparative analysis of the relevant case law of the European Court of Human Rights (hereinafter: ECHR) and the Court of Justice of the European Union (hereinafter: CJEU) cannot be omitted, in addition to the permanent examination of whether judicial practice in this area of law should be made more uniform and, if so, whether it is possible to make it more uniform. Finally, as a result of my research, I try to answer the questions raised in the hypotheses, while formulating legislative proposals.Tétel Szabadon hozzáférhető Az igazságszolgáltatás szerepe az egyezségkötés és a mediáció érvényre juttatása szempontjából(2025) Béldi-Turányi, Noémi Tímea; Pribula, László; Béldi-Turányi, Noémi Tímea; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarAz értekezés a polgári per során létrejövő egyezségkötés témakörét vizsgálja, külön kiemelve az igazságszolgáltatásban résztvevő, perben eljáró jogi képviselő, bíró, valamint bírósági közvetítő egyezségkötés előmozdítását szolgáló szerepét, és a rendelkezésükre álló eszközök alkalmazását. Az értekezés külön hangsúlyt kíván fektetni az igazságszolgáltatás rendszerébe beépített bírósági közvetítői eljárás jogintézményének vizsgálatára, mely kifejezetten a felek közötti egyezség létrehozását szolgáló, alternatív vitarendezési elemeket magába foglaló eljárás típus. Az értekezés középpontjában a gyermekek érintettségével összefüggő családjogi – így különösen a házasság felbontása, a szülői felügyeleti jog gyakorlása, a gyermek különélő szülővel történő kapcsolattartása, valamint a gyermektartásdíjra vonatkozó – perek állnak. Ezekben az esetekben ugyanis különösen fontos a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben is rögzített, a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében történő szülők közötti együttműködési kötelezettség, melynek alapját az egymással szembe kerülő felek jogvitájának egyezséggel történő lezárása jelentheti. Az értekezés rendkívül összetett családjogi, szülők közti jogviták elemzésére, valamint azok a jogalkalmazói szempontból vizsgált egyezséggel történő rendezési lehetőségeinek feltárására törekszik. A kutatás célja annak igazolása, hogy a jogalkalmazók számára számos, egyezség előmozdítását szolgáló eszköz áll rendelkezésre, melyek tudatos alkalmazása segítségével a felek közötti békés vitarendezés előmozdítható. Álláspontom szerint az igazságszolgáltatás feladata rávilágítani arra, hogy a bírói út igénybevétele mellett számos egyéb lehetőség áll rendelkezésre a jogvita rendezése érdekében. Éppen ezért az igazságszolgáltatásban résztvevők szerepe kiemelten fontos az alternatív vitarendezési módszerek alkalmazásával kapcsolatos jogi kultúra fejlődése szempontjából. The dissertation examines the topic of settlement agreements in civil litigation, with a particular focus on the role of legal representatives, judges, and court mediators in promoting settlement agreements and the use of the tools at their disposal. The dissertation places particular emphasis on examining the legal institution of court mediation, which is built into the justice system and is a type of procedure that specifically involves alternative dispute resolution elements aimed at reaching a settlement between the parties. The dissertation focuses on family law cases involving children, in particular divorce, the exercise of parental custody rights, contact between children and separated parents, and child support. In these cases, it is particularly important to ensure cooperation between parents for the balanced development of the child, as stipulated in Act V of 2013 on the Civil Code, which can be achieved by settling the dispute between the parties by mutual agreement. The dissertation seeks to analyse extremely complex family law disputes between parents and to explore the possibilities for settling them by agreement from the perspective of law enforcement. In my opinion, it is the task of the judiciary to highlight that, in addition to resorting to the courts; there are many other options available for resolving legal disputes. For this reason, the role of those involved in the administration of justice is particularly important in terms of developing a legal culture that embraces the use of alternative dispute resolution methods.Tétel Szabadon hozzáférhető Szakértői predesztináció – A szakértő, mint bizonyítási eszköz és bizonyítékként való értékelésének törvényszerűségei(2025) Cséffai, Attila Csaba; Molnár, Judit; Cséffai, Attila Csaba; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarA szakértő szerepe és annak eljárásjogi helyzete lényegesen komplexebb, mint ahogy egyesek azt korábban feltételezték és a szakértő, ha jogilag nem is, de ténylegesen gyakran a bíró vagy a tanú szerepébe kerül, amely körülményeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az általános vélekedés szerint az alkalmazás módjától függetlenül ugyanakkor egyfajta szakértő létezik az eljárásjogtudományban, mégpedig maga a Janus-arcú szakértő. Ezzel az állásponttal szemben azonban komoly kételyek támaszthatók és leginkább két típusú szakértő megkülönböztetése javallott, úgymint az igazságügyi szakértő és a magánszakértő. E két szakértőtípus funkciójában ugyanis annyira különbözik egymástól, hogy azok elkülönítése észszerűnek tűnik, de az eljárásjogtól egyébként sem idegen az efféle bifurkáció. A tanulmány tehát alapvetően a szakértő perbeli szerepével foglalkozik, mégpedig olyan módon, hogy a szakértő szerepét azelőtt meghatározottnak tekinti, még mielőtt az bármilyen perbeli cselekményt végezne. Minderre tekintettel a dolgozat három kérdésre keresi a választ. The place of the expert and their status in procedural law is, significantly more complex than previously assumed by some, and the expert, if not legally, then in fact, often ends up in the role of either the judge or the witness, that is circumstances which cannot be ignored. According to general opinion, at the same time only one type of expert exists in procedural law, namely, the Janus-faced expert. However, serious doubts can be raised against this view, and it is advisable to distinguish between two types of experts, namely the judicial expert and the private expert. These two types of experts differ so fundamentally in function that their separation seems reasonable, and such bifurcation is not foreign to procedural law. The paper therefore primarily deals with the role of the expert in litigation, considering the expert's role as predefined even before any procedural action is taken. In this context, the paper seeks to answer three questions.Tétel Szabadon hozzáférhető The impact of trade mark use & registration in Jordanian, EU & international law(2025) Alfaouri, Mohammad Abdulmahdi; Hajnal, Zsolt; Alfaouri, Mohammad Abdulmahdi; Állam- és jogtudományok doktori iskola; Állam- és Jogtudományi KarEz a tanulmány rávilágít a védjegyekre vonatkozó rendelkezések fontosságára azáltal, hogy összehasonlítja az Európai Unió és a nemzetközi jog által választott indokokat és paramétereket a jordániai jogszabályokkal, és összehasonlítja a védjegyszabályok által előírt lajstromozási eljárásokat a jordániai jogszabályokkal, hogy megtalálja az EU és az Egyesült Államok által nyújtott legjobb jogi védelmet, és megvizsgálja, hogy az ilyen jogszabályok milyen mértékben megfelelőek a társadalmi kultúra számára. A védjegy fogalmát általában és a benne lévő jogot elsősorban tisztázni kell, különösen a jordániai jogban, a cikkek rugalmatlansága miatt. Ráadásul nincsenek olyan bírósági határozatok, amelyek csökkentenék ezt a rugalmatlanságot. Ezért javítanunk és tisztáznunk kell a védjegy fogalmát más jogszabályokkal, különösen a védjegy használatából eredő jogi rendelkezésekkel összehasonlítva. Ebben a tekintetben a jordániai védjegyjogot a kereskedelmi joggyakorlat bírálta amiatt, hogy a védjegyet a Királyságban kell lajstromozni a jogsértés miatti kártérítés követelése érdekében, mivel a kártérítés a kár bekövetkezéséhez és ellenőrzéséhez kapcsolódik, amelynek meghatározása az igazságszolgáltatásra van bízva. A kártérítés nem kapcsolódik a törvény által előírt védjegybejegyzési eljárásokhoz. a jordániai jogalkotó a védjegy jordániai lajstromozásának követelményét a jogsértés esetén kártérítési igény érvényesítésének lehetőségével indokolja a jogalkotó azon szándékával, hogy ösztönözze a védjegytulajdonosokat arra, hogy regisztrálják azokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál, hogy azonosítsák őket. Helyénvalóbb lett volna, ha a jordániai jogalkotó nem követeli meg a védjegy jordániai lajstromozásának feltételét a jogsértés miatti kártérítésre való jogosultsága miatt. This study highlights the importance of trademark provisions by comparing the grounds and parameters chosen by the European Union and international law with Jordanian legislation,and compares the registration procedures provided for by the trademark rules in their legislation with Jordanian legislation to find the best legal protection provided by the EU and US and see to what extent such legislation is appropriate for society's culture. The concept of the trademark generally and the right in it mainly needs to be clarified, especially in Jordanian law, due to the inflexibility of the articles. Moreover, there are no judicial decisions to reduce this inflexibility. Therefore, we needs to improve and clarify the concept of the trademark by comparing it with other legislation's, especially the legal provisions that result from using the trademark. In this regard, Jordanian trademark law was Criticized by commercial jurisprudence for its requirement to register a trademark in the Kingdom to claim compensation for infringement because compensation is linked to the occurrence and verification of damage, which is left to the judiciary to determine. The compensation is unrelated to the trademark registration procedures that the law requires. the Jordanian legislator’s justifies requirement to register the trademark in Jordan for the possibility of claiming compensation in case of infringement to the legislator’s desire to encourage trademark proprietors to register them with the Ministry of Industry and Trade to identify them. It would have been more appropriate for the Jordanian legislator not to require the condition of registering a trademark in Jordan due to its entitlement to compensation due to its infringement.