Miért hallgatunk/olvasunk meséket? Erre kínál válaszokat a sajátos mesei világlátás jellemzőinek bemutatásával a könyv. A szerző külön fejezetben foglalkozik a gyermekirodalom és a mese érintkezésével, a mesék antropológiai és metafizikai megalapozottságával, a mesék gonoszával. A legjellemzőbb jelenkori meseregényeket (így Csukás István Süsüjét, Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnikáját, Szabó Magda Tündér Laláját, Török Sándor Kököjszi és Bobojszáját) abból a szempontból értelmezi, hogy azok mennyire őrzik meg, vagy éppen mennyire tagadják a mesei hagyományokat, hogyan módosul bennük a mesei szerkezet, jellemző-e rájuk a csodán alapuló mesei világlátás, hogyan valósítják meg mese és valóság kapcsolatát. A meseregény, mint a mese új formája - különösen J. K. Rowling Harry Pottere óta - napjaink magyar irodalmában is kihívás. A Jelen idejű holnemvolt meseszemináriuma Szijj Ferenc, Darvasi László és Böszörményi Gyula meseregényeinek részletes és kritikus elemzésével mutat rá a mese történetének végtelenségére.