Az Alice Csodaországban a világirodalom egyik legnépszerűbb remekműve. Mindenekelőtt gyermeknek szóló mesekönyv: egy kislány beleesik egy egérlyukba, lezuhan a föld alá, és a legkülönbözőbb kalandok közepette beutazza a csodalények és furcsa alakok világát. Ízig-vérig mese tehát, mely minden bizonnyal annak is köszönhette a gyerekek körében aratott sikerét, hogy nincsen benne dörgedelmes erkölcsi tanulság. Ugyanakkor egyáltalán nem gyermeki: a nyelvfilozófustól az atomfizikusig mindenki felfedezett (és felfedezhet) a szinte rakoncátlanul szárnyaló képzelet mélyén valami különös, megkapó rendet. Így aztán tartották az emberi sors hatalmas parabolájának, jelképek és allegóriák szövevényének, az emberi tapasztalatok summájának, az igazságkereső ember útjának, a Biblia és a homéroszi eposzok méltó párjának. Kosztolányi Dezső klasszikus fordítása mestermunka: a nyelvi játékokban tobzódó szikár diakónus és oxfordi matematikatanár művét a szó legjobb értelmében magyarítja.