A kutatás célja különböző borjúnevelési rendszerek összehasonlító vizsgálata volt magyar tarka üszőborjakon, családi gazdasági körülmények között. A kísérlet során nyolc borjút két csoportra osztottam: a kontrollcsoport széna, abrak és tejpótló ad libitum etetésben részesült, míg a kísérleti csoport takarmányozásából a széna hiányzott. A 10 hetes megfigyelési időszak alatt heti rendszerességgel mértem a testtömeget, farmagasságot és mellkaskörfogatot. Az adatok statisztikai elemzését R-program segítségével végeztem (F-próba, Welch-teszt, korrelációanalízis). Eredményeim alapján a két csoport között nem mutatkozott szignifikáns különbség sem a növekedési ütemben, sem a testméretekben (p > 0,05). A széna elhagyása rövid távon nem befolyásolta negatívan a növekedési teljesítményt, ugyanakkor szakirodalmi adatok alapján hosszabb távon a rostbevitel elengedhetetlen a bendőfejlődés és az emésztési stabilitás fenntartásához. A vizsgálat rávilágított arra, hogy a családi gazdaságokban alkalmazott takarmányozási rendszerek kisebb módosításokkal is javíthatók, ami hozzájárulhat a borjúnevelés hatékonyságának növeléséhez és a gazdasági eredményesség fokozásához.