A hazai tejhasznosítású szarvasmarhatenyésztésben jellemző a nagy telepi egyedlétszám, aminek következtében nincs lehetőség az állatok egyedi gondozására. A precíziós állattartás - melynek része a fejőrobot is - azonban forradalmasította a hagyományos állattartást, mivel lehetőséget teremt az egyedek és az állomány igényeinek nyomon követésére, valamint az adatgyűjtésre. A robotfejés alkalmazásához azonban megfelelő küllemmel és vérmérséklettel rendelkező állományra van szükség. Hazánkban az egyedek külleme és a fejőrobotok által gyűjtött fejési paraméterek közötti kapcsolatról ezidáig még nem készültek felmérések. Ezért célom volt a tőgy, valamint a lábszerkezet hatásának vizsgálata az egyedek termelésére, valamint fejési paramétereire. A robotfejés szempontjából kiemelten fontos küllemi tulajdonságok, a láb/lábvég és a tőgy sajátos rendszer szerint kerültek értékelésre, míg a fejési és termelési adatokat két holstein-fríz és egy jersey szarvasmarha telep bocsátotta rendelkezésemre, ami által összesen 269 holstein-fríz és 42 jersey egyed adatait értékeltem. Elemeztem a tőgy és a lábszerkezet, illetve ezek kombinációjának, valamint néhány termelési és fejési adat közötti kapcsolatot. Vizsgálataim során megállapítottam hogy a tőgy befolyásolta a csatlakozási időt, a napi termelést és a fejési sebességet, a láb/lábvég a napi átlagos fejésszámot, míg a láb-tőgy kombináció a csatlakozási időt.