Szakítás, mint lehetőség a fejlődésre: Párkapcsolat lezárását követő krízisindukált személyiségnövekedés a fiatal felnőttek körében

Abstract

Jelen kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy a párkapcsolat egyes jellemzői, valamint a szakítás körülményei milyen módon befolyásolják a szakítást követően megjelenő krízisindukált személyiségnövekedés mértékét. A vizsgálatban 9683 fő vett részt, és a növekedés mérésére a Poszttraumás Növekedésérzés Kérdőívet (PTGI) alkalmaztam. Az eredmények alapján több vizsgált tényező (például a párkapcsolat hossza) szignifikáns, de gyenge kapcsolatot mutatott a személyiségnövekedéssel. Egyes hipotézisek nem nyertek alátámasztást, sőt bizonyos hipotéziseknél ellentétes irányú kapcsolatot mutattak az eredmények, az előzetes várakozásokhoz képest. A szakítás okai mentén különbségek mutatkoztak, azonban egyik szakítási ok sem bizonyult egyértelműen kimagaslónak a személyiségnövekedés tekintetében. Az új párkapcsolat kialakítása a várttal ellentétben magasabb személyiségnövekedéssel járt együtt. Összességében az eredmények arra utalnak, hogy a szakítást követő személyiségnövekedés komplex, többtényezős jelenség, amelyet a vizsgált változók csak korlátozott mértékben magyaráztak.