A tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálata a devizahitelek tekintetében

Abstract

A jelen munka célja az, hogy a speciális (devizaalapú) kölcsönszerződések vonatkozásában bemutassa és elemezze az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatát az elmúlt öt évet felölelő időszakban (2013–2018). Dolgozatom első felében a fogalmi tisztázás és a hatályos joganyag bemutatása után a 2004-től 2014-ig tartó időszakot vizsgálom. A kezdő dátum indoka az Európai Unióhoz történő csatlakozás, hiszen az EUB csupán azokat a devizaalapú kölcsönszerződéseket vizsgálhatja, amelyek a 2004. május 1-je után jöttek létre , a 2014-es dátum ugyanakkor azért jelentős, mert az árfolyamkockázat és az egyoldalú szerződésmódosítás mellett az árfolyamrés problémakörét érintő szabályozás ekkora ment végbe a Kúria joggyakorlatában, illetve az Országgyűlés által ekkorra született meg a devizahitelesek problémáit megszüntetni kívánó törvény. A dolgozat második felében a 2014 utáni joggyakorlatot ismertetem napjainkig, amely a dolgozat lezárásáig egy újabb üggyel bővült, amelyben jelenleg csupán egy főtanácsnoki indítvány született. A 2014. évvel történő elválasztás azért is indokolt, hiszen az Európai Parlament és a Tanács többéves fogyasztóvédelmi programját – amelyben prioritást élvez a fogyasztóvédelem – 2014 és 2020 közötti időszakra határozta meg . A fogyasztóvédelem a fogyasztók és gazdálkodók közötti egyensúlyhiányos helyzet orvoslására hivatott. Ez a védelem esetünkben az adós és a hitelező információs asszimetriájában érhető tetten, a hitelezők, bankok mint a bankszektor képzett szereplői és az átlagos fogyasztók között.