Szakdolgozatom témája a bioetikai dilemmák az alkotmányjogban, amelyben különös figyelmet szentelek magának az eutanázia kérdéskörének végig járására. Az etika társadalmunk egészét átfedi, melynek különböző részeivel találkozhatunk életünk során. Beszélhetünk olyan normákról, amelyek csupán, mint illem jelennek meg, de ennek másik véglete a törvény ereje által részletesen szabályozott jogszabályok köre, amelyben a bioetika sajátosságai is fellelhetőek. Abban az esetben, amikor meghalljuk azt a szót, hogy bioetika talán nem is tudjuk egyből, merre is induljunk el. Egy másik kifejezéssel élve, talán egyből közelebb kerülhetünk megoldáshoz, ha azt mondjuk, hogy orvosi etika, amely az etika egy külön ágának tekinthető, azonban manapság egyre gyakrabban élnek a bioetika kifejezés használatával e helyett. Ezen a vonalon elindulva elmondhatjuk, hogy a bioetika tehát az orvoslással, az orvostudománnyal foglalkozik. Az alkalmazott etika azon része, amely olyan erkölcsi kérdésekkel teremt szoros kapcsolatot, mint a modern orvoslás. Az orvostudomány és az orvosi technológiák folyamatosan változnak és rohamtempóban fejlődnek. Ennek következtében bioetikai jogaink folyamatos veszélybe kerülhetnek, ha nem áll rendelkezésünkre olyan megfelelő jogszabályi háttér és korlátozottság, amely nem enged teljes mértékben szabad teret annak, hogy emberi jogaink „áldozattá” váljanak. Ennek ellenkezője pedig éppen az lehet, hogy ez a szorosan előírt korlátozottság szab gátat a teljes önrendelkezésnek, amely szintén komoly problémák forrása lehet. A bioetikával kapcsolatos dilemmák az orvoslás számos területén megjelennek, melyekre főként a hatályos egészségügyi törvény vonatkozó rendelkezései nyújtanak megfelelő jogszabályi hátteret, de ezen kívül alkotmányjogi vonatkozásokkal is találkozhatunk, amelyek emberi jogaink, különösen az emberi méltósághoz való jog és az élethez való jog területén lehetnek fontosak. Dolgozatomban szó lesz a bioetika általános megközelítéséról, melyet a bioetika alapelveinek bemutatásával folytatok majd. A bioetika és az Alkotmányjog kapcsolatát a bioetikai jogokon és annak főbb szabályozási területein keresztül vizsgálom majd, amelyben komoly figyelmet fordítok a betegek jogainak és kötelezettségeinek rendszerére. A dolgozat második felében pedig az eutanázia kérdéskörét járom majd körül, amellyel kapcsolatban először tisztázom az eutanázia fogalmak rendszerét, ezt követően pedig próbálok majd szélesebb körű értékeléssel élni az eutanázia jogintézményéről és annak problémaköréről, s végül a hazai viszonylatok után rövidebb külföldi kitekintést is teszek. A dolgozatot több alkotmánybírósági határozat és különböző esetjogokon keresztül kívánom még szakmaibbá tenni és ezzel együtt színesíteni.