A biológiai növényvédelemben egyre nagyobb hangsúlyt kap a talajok biológiai állapotának javítása és a jó talajállapot fenntartása.Ennek a biológiai gazdálkodásban kiemelt jelentősége van, mivel nagyban hozzájárulnak a növények természetes védekezőképességének javításához. A szamóca (Fragaria x ananassa) a világon a legnagyobb mennyiségben és területen előállított bogyós gyümölcs, a világ számos országában termelik és fogyasztják. Kedvező élettani hatása és kiváló íze miatt egyre növekszik a termésterülete, viszont az előállítását az éghajlatváltozás sok régióban nehezíti meg. Mindezek mellett a kertészeti kártevők és a szamócát támadó gombabetegségekkel szembeni védekezés is egyre nagyobb kihívást jelent. Az egyik alternatíva a szamóca értékes tápanyagként, akár funkcionális élelmiszerként történő felhasználásához, a biológiai termesztés. Ezt leginkább zárt termesztő berendezésekben, de szabadföldön is megoldható a szamóca esetében. Az ilyen termesztés móddal, nem kell félnünk a szermaradványok felhalmozódásnak egészségügyi veszélyétől, és a kiegyenlítetlen tápoldatozás sem okoz ízromlást a termesztés során. Kísérleteimet 2 évben (2022, illetve 2023-ban) állítottam be. Az első évben tenyészedényben vizsgáltam 4 fajta (Clery, Joly, Giusy, Sybilla) reakcióját, hogy hogyan reagálnak a gyökerek visszametszésére és a Trianum készítménnyel történő beoltásra. Az eredmények alapján elmondható, hogy a fajták különbözőképpen reagáltak, a gyökérvisszavágás Trianummal kombinálva a Giusy esetében hozott pozitív eredményt a levélszám és a fotoszintetikus pigmenttartalom tekintetében egyaránt. A Trichoderma kezelés minden esetben javította a levelek képződését és növelte a pigmenttartalmat a kezeletlen növényekhez képest. A következő évben ugyanezen fajták frigo palántáit szabadföldi körülmények között állítottuk be, 4 ismétlésben minden kezelést fajtánként. Itt gyökérmetszést már nem alkalmaztunk.Az eredmények alapján elmondható, hogy a Trianumos kezelések minden esetben növelték a bogyók számát és az érett bogyók arányát a kontrolhoz képest. A generatív paraméterekben mért javulás egyértelmű volt a Clery és Giusy fajtáknál, de minden fajtánál elősegítette a bogyók érését, és növelte a bogyók számát. A levélszámot tekintve a Clery és Giusy fajták esetében nőtt leginkább a levélszám a kezelés hatására, de minden esetben megfigyeltünk kisebb nagyobb javulást. Ami a növényegészségügyi megfigyeléseinket illeti, itt is számottevő volt a pozitív hatás. Az első felvételezést követően, a Sybilla fajta Trichodermás kezelése kártevő áldozata lett, de ettől eltekintve is megállapítható a kezelés pozitív hatása. Tőpusztulás szempontjából, arányaiban a legjobb eredményt a Clery-nél érte el a készítmény, mivel ennél a fajtánál volt a legnagyobb mértékű a tőpusztulás a kontrolban. A legkisebb tőpusztulási számmal pedig a Giusy fajta büszkélkedhet és ezen felül arányaiban hasonló mértékű javulást okozott a készítmény, mint a Clery-nél, tehát a Giusy is az egyik legjobb teljesítményt mutatta a kezelés hatására. Ezen eredményekből kiindulva megállapítható, hogy a Giusy a legellenállóbb a tőpusztulással szemben és az egyik legjobban reagáló fajta a készítmény alkalmazására.