A kutatás a közösségi média és a közművelődési intézmények kapcsolatát vizsgálja a Csongrádi járás példáján keresztül, arra keresve a választ, miként használják a helyi kulturális szervezetek a digitális felületeket a kommunikáció és a közösségépítés szolgálatában. Az elméleti háttérben a közösségi média kommunikációs és közösségépítő szerepét, valamint a közművelődés társadalmi funkcióit vizsgálom, különös tekintettel arra, miként kapcsolódnak ezek a digitális környezetben megvalósuló kulturális folyamatokhoz. Az empirikus kutatás két aktív intézményre, a Csongrádi Művelődési Központ és Városi Galériára, valamint a Csanyteleki Faluház – Integrált Közösségi és Szolgáltató Térre összpontosított. A vizsgálat kettős módszertanra épült: egyrészt a Facebook-oldalak tartalomelemzésére, másrészt félig strukturált interjúkra, amelyek betekintést nyújtottak az intézményi kommunikáció gyakorlatába, céljaiba és nehézségeibe. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, milyen módon képes a közösségi média hozzájárulni a közművelődési feladatok megvalósításához, és milyen tényezők határozzák meg ennek eredményességét. Az elemzés rávilágít arra, hogy a közösségi média a vizsgált intézményekben elsősorban információközlő eszközként működik, a tudatos kommunikációs stratégia ritkán jelenik meg, ugyanakkor a személyes elkötelezettség és a helyi közösségekhez való közvetlen kapcsolódás képes ellensúlyozni a szakmai és technikai hiányosságokat. A kutatás hozzájárul a közművelődési kommunikáció digitális átalakulásának megértéséhez, és javaslatokat fogalmaz meg a tudatosabb, stratégiai szemléletű közösségimédia-használat kialakítására a helyi kulturális intézményekben.