More than 1000 public educational institutions maintained by the church work in Hungary currently, therefore recently the denominational public education has turned into a current question again. The expansion can be originated for several reasons, to which as a starting point the law of 1990 may be considered which takes action on the freedom of conscience and religion. As a result of this since the change of the regime, the church has become a school maintainer, too, which means new challenges and continuously sets new expectations for it. Denominational schools as publicly financed institutions have to meet their educational mission with the states and the school selectors’expectations. Several researchers have examined the determinants of school selection on both international and national levels (Bell 2009, Denig et al . 2009, Dronkers 1995, Ferenc-Séra 2001, Kertesi 2014, Korzenszky 1997). We may presuppose that the school - as the device of social mobility - shows the opportunity for the child's prosperity in the parents' eye. The determinants of selecting a school may be changing in each country and age, yet there are factors that can be considered relatively constant like the residential area, the parents’ social status and educational level, their piety and cultural capital, their faith in the school as the device of social mobility, their image of the future and their knowledge on the opportunities of selecting a school. Furthermore, the content and coherence of the family may also be determined. We may assume that the motivation of the school users selecting either a denominational or a state or a foundation school can be different. Also, it can be probable that the school level –primary or secondary– influences the attitudes of school selectors.   The aim of the present study is both to show the results of a questionnaire empirical research conducted among students choosing schools maintained by the church, and by putting the results in an extended conceptional framework to find such social correlations that may help to recognise the expectations and scruples drawn to the churches as school maintainers.

Több mint 1000 egyházi fenntartású köznevelési intézmény működik jelenleg Magyarországon, így a felekezeti oktatásügy napjainkban újra igen aktuális kérdéssé vált. Az expanzió számos okra vezethető vissza, amelyhez kiindulópontként azt az 1990-es törvényt tekinthetjük, amely a lelkiismereti és vallásszabadságról rendelkezik. Ennek eredményeképpen a rendszerváltás óta az egyház iskolafenntartó is lett, ami új kihívásokat jelent, illetve folyamatosan új elvárásokat is támaszt vele szemben. A felekezeti iskoláknak közfinanszírozású intézményként egyeztetni kell saját oktatási/nevelési küldetését az állam és az iskolaválasztók elvárásaival. Az iskolaválasztás determinánsait számos kutató vizsgálta nemzetközi és hazai szinten is (Bell 2009, Dronkers 1995, Ferenc-Séra 2001, Kertesi 2005, Korzenszky 1997). Feltételezhetjük, hogy az iskola a társadalmi mobilitás eszközeként a szülők szemében gyermekük boldogulásának lehetőségét villantja fel. Az iskolaválasztás determinánsai országonként és koronként változóak lehetnek, mégis vannak viszonylag állandónak tekinthető faktorok. Ilyenek lehetnek a lakókörnyezet, a szülők társadalmi státusza, iskolai végzettsége, vallásossága, kulturális tőkéje, hite az iskolában, mint a társadalmi mobilitás eszközében, jövőképe, illetve tájékozottságuk az iskolaválasztási lehetőségekről. Meghatározó determináns lehet továbbá a család összetétele és koherenciája.  Feltételezhetjük, hogy a felekezeti-, az állami-, alapítványi iskolákat választó iskola felhasználók motivációi eltérők lehetnek. Az is valószínűsíthető, hogy az iskola szintje – alap vagy középfok – is befolyásolja az iskolaválasztók attitüdjeit. Jelen tanulmány célja, hogy a görögkatolikus egyház által fenntartott iskolák választói körében végzett kérdőíves empirikus kutatás eredményeit ismertessem, illetve azokat tágabb értelmezési keretbe helyezve olyan társadalmi szintű összefüggéseket keressek, amelyek segíthetnek megismerni az egyházakkal, mint iskolafenntartókkal szemben megfogalmazott elvárásokat, illetve aggályokat.