„A környezeti nevelés olyan folyamat, melynek célja, hogy a világ népessége környezettudatosan gondolkodjék, figyeljen oda a környezetre és minden azzal kapcsolatos problémára. Rendelkezzen az ehhez szükséges tudással, beállítódással, képességekkel, motivációval, valamint mind egyéni, mind közösségi téren eltökélten törekedjék a jelenlegi problémák megoldására és az újabbak megelőzésére.” – hangzott el 1977-ben Tbilisziben. Ma is ezt tekintjük a környezeti nevelés alap definíciójának, hiszen a 2003-ban megjelent Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia is ezt veszi alapul. A környezeti nevelés ma már nem csak megfogalmazott cél, hanem bekerült az érettségi követelményrendszerbe, számos vizsgatétel tartalmaz környezetvédelmi kérdéseket. Ehhez alkalmazkodva a tankönyvek is kiegészültek a környezeti neveléshez fűződő ismeretekkel, fejezetekkel. Dolgozatomban arra a kérdésre keresem a választ, hogy a jelenlegi érettségi követelményrendszer mely pontjai tartalmaznak környezeti vonatkozásokat, miért, és hol tapasztalhatók hiányosságok. A következő fejezetben áttekintem a jelenlegi gimnáziumi biológia tankönyveket (Gál Béla: Biológia 10, 11, 12; MOZAIK Kiadó) környezeti és környezetvédelmi valamint természetvédelmi oktatás szempontjából. Azt tekintem át, hogy hogyan jelennek meg az egyes fejezetekben, leckékben környezetismereti tartalmak. Végül azt vizsgálom meg, hogy a követelményrendszerben megjelenő kérdésekre szerepelnek-e a válaszok a tankönyvekben.