A kényszervállalkozások felszámolásának jogi háttere és hatásai

Abstract

Igyekeztem tényszerűen lejegyezni minden lényeges fordulatát a kényszervállalkozások kiiktatása körüli jogi és politikai vitáknak, illetve intézkedéseknek. Feltártam egy jelenséget, amely a rendszerváltozástól indult, és amely a határtalan magyar találékonyságnak hála igencsak szétburjánzott az ezredfordulóra. A jelenség oka elsősorban a magas munkát terhelő adók között volt keresendő. Az alaphelyzet, hogy tehát magasak a munkát terhelő adók, nem változott az idők folyamán, csak a kényszervállalkozások mozgástere szűkült le a szabályok kijátszására a jelenség megszüntetéséért folytatott küzdelem során. Az adójogszabályok idővel a munkajogszabályok támogatását is igényelték. Úgy látom, ezért volt elsősorban szükség a dolgozatomban sokat elemzett Mt. módosításra. Sarokba kellett szorítani a kényszervállalkozásokat, felszámolni őket minden szóba jöhető jogterület mozgósításával. Nagy küzdelmek árán, úgy tűnik sikerült a kényszervállalkozásokat elintézni. Látszólag minimális játéktér maradt annak az egy-két ügyeskedőnek, aki nem hagyta magát, és fittyet hányt az akár húsz milliós bírságra vagy a nyolc év szabadságelvonásra. Kétségbeesett csatározások, módosítgatás árán, hosszú évek után lezáródhatott volna itt a történet. Magyar problémára végül mégiscsak találtunk egynéhány magyaros megoldást. De mégsem…