Az erdélyi kopasznyakú tyúk tojástermelésének leíró jellemzése néhány mutatószámon keresztül

Abstract

Az állattenyésztés célja az évről évre javuló hozam elérése és a genetikai fejlődés, valamint az állategészség megőrzése. Sajnos a genetikai fejlődéssel együtt jár a genetikai beszűkülés. Éppen ezért van szükség az őshonos fajták génmegőrzési programjára, ez az egyik legfontosabb része az állattenyésztésnek. Az erdélyi kopasznyakú tyúkot az 1950-es évek elejétől Gödöllőn nemesítették fehér, kendermagos és sárga színben. A mai génbanki állományban már csak a fekete, fehér és kendermagos színben szaporítják önálló fajtaként. A vizsgálatom célja az erdélyi kopasznyakú tyúk három változatának (kendermagos, fekete és fehér) összehasonlítása tojásaik jellemzői alapján: tojás súlya, magassága, szélesség, tojásindex, tojássárgája színe és súlya, a tojásfehérje súlya, valamint a tojáshéj vastagsága. Eredményeim szerint tojásainak tömege a kísérletem alapján 54-60 gramm közé tehető melyből 54-55 g átlagtömeg jön ki. Manapság egy tojóhibridtől 60-63 gramm tömegű tojásra számíthatunk. Ez a hosszú évtizedeken át tartó nemesítői munkának és szelekciónak köszönhető. Fontos megjegyezni, hogy takarmányozással is nagyon jó eredményeket lehet elérni a tojás méretét tekintve. A tojáshéj keménységét befolyásolhatjuk mészpótló takarmánykiegészítőkkel. A barna héjú tojások általában keményebbek, de a beltartalmat nem befolyásolják. A tojássárgájának zsírsav összetétele egyszerűen módosítható, ha a takarmányhoz zsírt adnak hozzá. Ugyanígy változtatható a vitamin és nyomelem értéke is, ha nagy mértékben növelik a takarmány vitamin és ásványi anyag tartalmát. A kísérletem célja a fajta termelésének megismerése és bemutatása volt. Megfigyeltem ahogy hétről hétre változnak az eredmények és tapasztaltam egészen meglepő értékeket is. A kutatás 7 hétig tartott, és minden héten 90 db tojást vizsgáltam meg kívülről, majd ezek közül 15-öt belső tulajdonságaik alapján. Akadt olyan hét amikor nem állt rendelkezésre a teljes elvárt tojásmennyiség, ilyenkor bepótoltam egy másik alkalommal. Az adatokat statisztikai szempontok alapján kiértékeltem, melyhez az IBM SPSS nevű programcsomagot használtam. Szignifikáns eltérés vizsgálatához Tukey post-hoc tesztet alkalmaztam P<0,05 megbízhatósági szinten. 26 Az eredmények kiértékelését követően, számomra a fekete kopasznyakú tyúk értékei bizonyultak a legjobbnak vásárlói szemszögből. A második helyen a fehér színváltozat, a harmadik helyen pedig a kendermagos színváltozat foglal helyet. A kísérlet által sikerült közelebb kerülnöm a tojástermeléshez, valamint rengeteg hasznos információt gyűjtöttem az erdélyi kopasznyakú tyúkkal kapcsolatban.