Szakdolgozatom témája a pannon fehér nyúlfajta, valamint egy, a fajtából szelektált anyai vonal és a visszakeresztezett egyedek termelési eredményeinek vizsgálata és értékelése. A pannon fehér fajtát a Kaposvári Egyetemen tenyésztették ki, fajtaelismerést 1995-ben kapott. Jelenleg ezzel a fajtával termeltet a hazai nyúltenyésztők kiemelkedő hányada. A hazánkban tenyésztett, gazdaságilag jelentős fajták palettája viszonylag szűk. Ide tartoznak a kaliforniai fehér, az újzélandi fehér, valamint a debreceni fehér fajták. Rajtuk kívül egyre inkább teret hódítanak a külföldről behozott hibridek. Ezek a Hy-plus Medium, Hycole, Hy plus capitale, a Hyla és a Zika. Arról viszont nem szabad megfeledkeznünk, hogy nálunk is volt egy hibrid, mégpedig a Fehér Gyöngy. Napjainkra azonban már nincs köztenyésztésben. Minden profitorientált tenyésztőnek az az érdeke, hogy a fajta vagy hibrid, amivel dolgozik a lehető legjobb termelési tulajdonságokkal rendelkezzen. A fajták közül a pannon fehér rendelkezik, a többihez képest jobb termelési mutatókkal (születési alomszám, tejtermelés, 12 hetes súly, vágási kitermelés). Emiatt felvetődött a kérdés, hogy hogyan lehetne ezeket a termelési tulajdonságokat még inkább növelni, vagy a kevésbé jók értékeit (szaporaság) javítani. Nyilvánvaló, hogy a fajta csak az egyéb fajták mutatóit múlhatja felül, a hibridek teljesítményével nem vetekedhet. Dolgozatomban egy kevésbé használt tenyésztési eljárás alkalmazásából származó populáció, és a két kiinduló állomány termelési eredményeit vizsgáltam. Ez a módszer annyit jelentett, hogy a pannon fehérből szelektált szaporább anyai vonalat visszakereszteztük az alapfajtával és feljegyeztük a fajtatiszta és reciprok keresztezett egyedek termelési mutatóit. A kísérlet célja az eredeti fajta értékmérő tulajdonságaiban, a keresztezés hatására bekövetkező változások értékelése és jobb teljesítmények elérése esetén, a kapott információk tenyésztésben történő hasznosítása volt