Kaspar Hauser, az emberektől elzártan nevelkedett fiú történetével korától kezdve egészen napjainkig rengeteget és rengetegen foglalkoztak. A különös vadember és a hozzá hasonlóan emberektől elvadultan felcseperedett, valódi Tarzanok és Mauglik meséjét néhányan csupán elrettentő kuriózumként borzongták végig, holott ezek a rémmesék valójában az emberi lét legkomolyabb kérdéseit feszegetik. Vajon eleve gyengeelméjűnek születtek ezek a szerencsétlenek, vagy a társadalomtól, az emberek közösségétől való elszakadás fejlesztette vissza eredetileg velük született képességeiket? Elsajátítható-e felnőttkorban az emberi viselkedés, a beszéd, a társadalmi együttélés szabályrendszere? Egyáltalán, mi teszi az embert emberré? A születés vagy a neveltetés?P. J. Blumenthal író-újságíró a témában egyedülállóan gazdag anyagot gyűjtött össze: száz, kisebb-nagyobb részletességgel feldolgozott esettanulmány segítségével mutatja be a Kasparhoz hasonló gyermekek különös fogadtatását a társadalomban és az esetük kapcsán felvetődő legfontosabb problémákat. A könyv Indiától Olaszországon és Perun át egészen Magyarországig feltérképezi az összes vadgyermek történetét, időben pedig majd kétezer évet fog át: az első, 539-ben feljegyzett esettől egészen 2002-ig, a Bello nevű nigériai csimpánzfiúig kalauzol el bennünket.A témát alaposan ismerő szerző maga sem tagadja: egyértelmű válaszokat a megannyi konkrét eset sem sugall, s az olvasóra bízza a mindig érdekes, helyenként azonban drámai vagy éppen tragikus mélységekig hatoló esettörténetek továbbgondolásának feladatát.