Az első nagy egységében azzal foglalkozom, hogy mi is az a részvénytársaság, mi a részvény, ez egyes részvénytársaságok milyen típusú részvényeket bocsájthatnak ki, hogyan történik az előállítása, s melyek azok a sajátosságok, amelyek a részvényeket a többi értékpapírtól alapvetően megkülönböztetik.

Ezt követően a második egységben a tőzsdével kapcsolatos fontosabb szabályokat ismertetem. Bemutatva röviden hogy mikor, hol és miért alakult meg, melyek a tőzsdei kereskedés előnyei hátrányai, mi a tőzsde jogállása, hogyan néz ki a felépítése.

A dolgozat harmadik nagy egységében pedig az előző két téma összekapcsolásaként a részvények tőzsdei kereskedésével foglalkozom. Ezen belül először az értékpapírok tőzsdei bevezetésének szabályait ismertetem, elsősorban a részvényekre koncentrálva, majd pedig azzal folytatom, hogy milyen kötelezettségek vannak a bevezetést követően. Ezt követően egységben a kereskedés menetével foglalkozom, azzal, hogy kik a tőzsdei kereskedés szereplői, milyen típusú megbízások adhatóak. Az ezt követő kisebb egységben pedig néhány gondolat erejéig a tőzsdei kereskedési szakaszokkal, s a tőzsdén kötött ügyleteknek az elszámolásával foglalkozom.

A dolgozat utolsó részében pedig azzal foglalkozom, hogy miért is pont részvénybe, részvénytársaságba érdemes befektetni, illetve ha e mellett a befektetési forma mellett döntöttünk, akkor milyen szempontokat is érdemes figyelembe a konkrét befektetési döntés meghozatala előtt. Legvégül pedig néhány mondat erejéig összefoglalom a dolgozatírás során szerzett tapasztalataim.