Egy ország gazdasági fejlődését számos tényező befolyásolja. A termelési tényezők fejlettségén kívül, a növekedés elengedhetetlen feltételei közé tartozik az állam politikai stabilitása vagy a kormányzat által folytatott gazdaságpolitika. A posztszocialista országoknak a rendszerváltás után hatalmas lemaradással kellett szembenézniük és fel kellett venni a küzdelmet a piacgazdaság színterén. Dolgozatomban Észtország gazdaságával és termelékenységét befolyásoló tényezők vizsgálatával foglalkoztam. Tanulmányom elsődleges célja, hogy összefüggéseket találjak, milyen kapcsolat van a gazdasági növekedés és termelési tényezők, mint a munka, vagy a tőke között. Kutatási módszereim között a statisztikai adatbázisok feldolgozását választottam. Az AMECO és a Penn World Table adatbázisait a Microsoft Excel program segítségével dolgoztam fel. Elemzésem a növekedési számvitel, ismertebb nevén growth accounting technikájára esett, amely felbontani az összes kibocsátás növekedési ütemét olyan összetevőkre, mint például a termelési tényezők, azaz a fizikai és a humán tőke akkumulációjának hatásaira. A vizsgálat célja, hogy megállapítóvá váljék milyen mértékben járultak hozzá az egyes termelési tényezők a munkatermelékenység (egy főre jutó kibocsátás) növekedéséhez. Ennek a módszertannak a segítségével vettem görcső alá Észtországot, és hasonlítottam össze a rendszerváltás után hasonló helyzetből kiinduló Lettország, Litvánia, Magyarország gazdaságával és a fejlettebb EU15 országainak átlagával.