Számos gazdasági szerződésforma került be az új Polgári törvénykönyvbe, a jogszabály 2014. március 15-én hatályba lépett változatával: a franchise, a faktoring, a pénzügyi lízing. Az új Ptk. rendelkezései e szerződések esetében aránylag rövidek, a legfontosabb kérdések szabályozására szorítkoznak. Ennek következtében a felek gyakorlatának továbbra is jelentős szerepe lesz a részletszabályok és az új Ptk. által nem szabályozott kérdések tartalmának meghatározásában. Az idő előrehaladtával várhatóan a bíróságok eseti döntései is ki fognak tölteni egyes hézagokat, illetve segítséget nyújthatnak a rendelkezések értelmezésében. A franchise szerződést jogbérletnek nevezi a jogszabály hatodik könyve, ahol a kötelmi jog formáit taglalja. Franchise-ba adni szerzői jogvédelem valamint iparjogvédelem alatt álló tárgyakat, illetve védett ismeretet lehet. Az átvevő ezeket használhatja, illetve hasznosíthatja. Az átadó kötelessége az átadott jogok zavartalan használatának a garantálása, míg az átvevő köteles a kapott ismereteket megóvni. A franchise tevékenység igen komplex tevékenység, egy olyan vállalkozási típus, amely két fél szoros üzleti kapcsolatára alapul és egységes áruterítési és beszerzési módszer jellemzi. A franchise egy olyan hálózatépítő vállalkozási forma, amely egy szerződéses kapcsolattal indul. Ennek keretében a rendszergazda, azaz a franchise adója meghatározott időre átadja a franchise-átvevőjének az eredményes üzletvitelhez szükséges jogokat, ismereteket, továbbá a kapcsolat időtartama alatt elősegíti és ellenőrzi a rendszer előírásainak megfelelő átvevői működést. A két fél közötti franchise-szerződés részletesen leírja azt a rendszert, amelyet az átvevő működtet, s amelynek szabályait mindkét félnek szigorúan be kell tartani. Felsorolja az átadó kötelezettségeit és azokat a földrajzi, valamint egyéb határokat, amelyek keretében az átvevőnek joga van működni. Egységes marketing módszer és kereskedelmi technika jellemzi. Az átvevő vállalkozás a franchise-hálózathoz való csatlakozás alkalmával rendszerint belépő díjat fizet az átadó vállalkozásnak. Ezen túl számos más kiadása is van, így többek között az adott vállalkozás profiljától függően a boltberendezések, a számítástechnikai egységek, illetve egy üzlet beindításához szükséges bármilyen gép vagy felszerelés beszerzése. Illetve a tevékenység alatt folyamatos fizetési kötelezettség terheli az átvevőt, mint például a forgalmi jutalék. Mielőtt az átvevő megkezdi tevékenységét, megfelelő tréningben vesz részt, és a működés megkezdése után folyamatos továbbképzésben részesül. A franchise rendszerben az adott márkanévhez mindenütt ugyanazok a szolgáltatások tartoznak, egy rendszeren belül 8 azonos az áruk minősége és a szolgáltatások színvonala. Az átadó saját neve alatt, egyedi termékkel, szolgáltatással, berendezéssel vagy módszerrel vesz részt ebben az üzleti formában. A piacra vitele előtt az átadó teszteli a rendszer alkalmasságát az üzleti vállalkozás megvalósíthatóságára. A franchise átadó jogosult az üzlet folyamatos és visszatérő ellenőrzésére, az előírások betartatására, mind az üzlethelyiség, mind a technológia vonatkozásában. Az átvevő köteles vagy személyesen, vagy üzletvezető útján részvételéről gondoskodni az üzletmenet kialakításában, a franchise könyv betartásának végrehajtásában, ellenőrzésében. Az átadó átengedi az átvevőnek, hogy az átadó neve alatt használja annak termékeit, eszközeit vagy szolgáltatási technológiáját. A franchise átadótól származó know-how üzleti titoknak minősül, ezeket az ismereteket és írott anyagokat az átvevő csak és kizárólag a saját üzletével kapcsolatosan használhatja föl, azt harmadik félnek nem adhatja át, az adatokat nem szolgáltathatja ki. Köteles titoktartási szerződést aláírni, melynek megszegése esetén kártérítés megfizetésére kötelezhető. Ezen üzleti forma három tényezőt egyesít magában: egységes márkanév vagy márkajel; az áruk, szolgáltatások és a működési mód állandósága; és hatékonyabb működés a széles körű hálózat egységeinek összehangolt munkája révén.