Dolgozatom első kettő fejezete az örökléssel kapcsolatos eljárások megértéséhez szükséges és megkerülhetetlen alapvető fogalmak meghatározására irányul. Ennek keretében mutatom be egyrészt a polgári peres és nemperes eljárások definíciójából kiindulva azok jellemzőit, másrészt az örökléssel, mint az örökhagyó halálával bekövetkező jogutódlással kapcsolatos legfontosabb anyagi jogi fogalmait. Szakdolgozatom következő két fejezete a halálnak, mint jogi tény megállapítására irányuló eljárásokra összpontosít. Bemutatásra kerül a haláleset anyakönyvi eljáráson keresztül történő hitelesítése, valamint a bírósági nemperes eljárások közé tartozó holtnak nyilvánítási, illetőleg a halál tényének bírósági megállapítására irányuló eljárás hazai szabályozása. A szakdolgozatom legnagyobb részét a hagyatéki eljárás adja, melyet az olvasó részére már a címben szereplő „különös tekintettel” kifejezéssel nyomatékosítottam. Ennek oka a témaválasztás okaként is megjelölt munkahelyi elfogultságon kívül az adja, hogy ez az a terület az örökléssel kapcsolatos eljárások tekintetében, amely a legkomplexebb szabályozási háttérrel rendelkezik. Igyekszem a terjedelmes jogszabályi előírások ellenére egy olyan összefoglalást nyújtani a témáról, ami egy laikus személy számára is megfelelő alapot adhat arra, hogy öröklésben érdekelt félként felkészülten és minden releváns információ birtokában vegyen részt a hagyatéki eljárásban. Dolgozatom utolsó lényegi fejezetében három olyan általam választott törvényszéki határozatot kívánok jogeset formájában elemezni, amelyek egy-egy, az örökléssel összefüggő eljárással kapcsolatosak. A bemutatáshoz alkalmazom a dolgozatom korábbi fejezeteiben megfogalmazottakat is. Így kerül sor egy póthagyatéki eljárás elutasítása elleni, valamint egy hagyatékátadó végzéssel szembeni fellebbezés, illetőleg egy kötelesrész megállapítása iránti hagyatéki per bemutatására és elemzésére