In this paper my aim is to validate empirically that economic development and LGBT tolerance are in correlation, a supposition based on the modernisation theory. I shall outline briefly as follows why more developed economies are supposed to be more tolerant in theory. Then, I will verify this theory on the data of the Central European countries. Furthermore, I shall reveal that even greater tolerance itself could boost economic performance, considering that it contributes to technological advances and innovation, improves competitiveness and national reputation. All of these ameliorate international relations, and attract more foreign investors. Based on my analysis it can be stated that wealthier, more developed countries are in fact more tolerant. This may be explained by the higher level of education of their population, their stronger democratic institutions and the modernisation of their social values. Nevertheless, I could not validate empirically that actually more investments flow into more tolerant countries, or less into intolerant ones. Supposedly, the correlation between investments and tolerance is not significant due to the fact that for foreign investors the disposability of skilled workers and low production costs are the primary factors considered when choosing a location for their investment, not LGBT rights.

A kutatásomban az a célom, hogy empirikusan alátámasszam a modernizációs tézisre alapozva a gazdasági fejlődés és az LMBT-tolerancia közötti kapcsolatot. Az alábbiakban röviden ismertetem, hogy elméletben miért következik magasabb tolerancia a magasabb gazdasági fejlettségből, illetve megvizsgálom, hogy ez a feltevés érvényesül-e a gyakorlatban Közép-Európa országaiban. Továbbá, rávilágítok arra, hogy akár a nagyobb tolerancia is képes lehet fokozni a gazdasági teljesítményt, tekintve, hogy támogatja az innovációt és a technológiai fejlődést, növeli a versenyképességet, valamint a nemzeti hírnevet is javítja. Mindez segíthet jobb külkereskedelmi kapcsolatokat kialakítani, több külföldi befektetőt bevonzani. Az elemzésem alapján kijelenthető, hogy valóban toleránsabbak azok az országok, ahol magasabb a jólét. Ennek hátterében a magasabb képzettségi szint, az erősebb demokratikus intézményrendszer, illetve a társadalmi értékrend modernizációja áll. Azt viszont nem tudtam empirikusan igazolni, hogy valóban több befektetés érkezne a toleránsabb országokba, avagy kevesebb az intoleránsokba. Feltehetően azért nem volt szignifikáns összefüggés a befektetések és a tolerancia között, mert a külföldi befektetők számára a befektetési helyszín megválasztásakor az adott ország szakképzett munkaerővel való ellátottsága és a termelési költsége az elsődleges, nem az LMBT-jogok.