A gondnokság alá helyezés gyakorlati dilemmái

Abstract

A polgári jog egyik legérzékenyebb területét a cselekvőképesség korlátozásával összefüggő jogintézmények, különösen a gondokság alá helyezés jelenti. Ennek az egyik legkiemelkedőbb oka az, hogy ezen intézkedések közvetlen hatással vannak az érintett személy autonómiájára, önrendelkezési jogára, illetve az emberi méltóságára. Ebből következtethetünk arra, hogy a gondokság az alapvető emberi jogok területét is nagymértékben érinti, ugyanakkor éppen ezen alapjogok védelmében jött létre azzal a célitűzéssel, hogy megfelelő jogi keretet biztosítson azon emberek számára, akik mentális vagy pszichés állapotukból adódóan tartósan vagy időszakosan nem képesek ügyeik önálló intézésére. A gondokság alá helyezés eljárásának elméleti, illetve gyakorlati aspektusainak vizsgálata arra terjed ki, hogy hogyan változtak az évek során, valamint milyen módon felnek meg a velük szembe támasztott követelményeknek, mint nemzetközi, mint a magyar szabályozás területén. Ezen túlmenően a gondokság alá helyezés során felmerülő dilemmák feltátására tettem kísérletet, különös tekintettel a bíróság és az igazságügyi orvosszakértő szerepére. A dolgozat szerkezeti felépítése alapján két részre osztható, az első rész egy történeti áttekintést nyújt a gondokság intézményének fejlődéséről, a második rész pedig alapos részletességgel bemutatja, a hazai jogi szabályozást, különös figyelmet fordítva a Ptk. aktuális rendelkezéseire.