A környezet és az emberi egészség közötti szoros kapcsolat régóta a tudományos vizsgálatok fókuszában áll. Az ipar dinamikus fejlődése, a mezőgazdasági termelési rendszerek technológiai átalakulása, valamint a globális klímaváltozás egymást erősítő folyamatai azonban az utóbbi évtizedekben új típusú kihívásokat teremtettek. Ezek a jelenségek nem pusztán lokális környezeti változásokat idéznek elő, hanem globális szinten alakítják át az ökoszisztémák működését, közvetlen és közvetett hatást gyakorolva az emberi táplálkozásra és egészségre. Kutatásunk kiindulópontját az a feltevés képezte, miszerint egyes élelmiszerek kémiai összetétele a környezeti terhelés, az előállítási folyamatok, valamint eredetük lenyomatát hordozza. Integrált analitikai és statisztikai módszerek alkalmazásával pedig indikátorként szolgálhatnak a környezeti és humán egészségügyi szempontból releváns hatások nyomon követésére. Doktori munkám során ennek vizsgálatához három, egymást kiegészítő modellélelmiszer-csoportot választottunk: édesítőszereket, különböző földrajzi eredetű mézeket, valamint tokaji aszú borokat. Közös jellemzőjük, hogy növényi eredetű, jól eltartható termékek, emellett közvetlen, illetve közvetett környezeti kapcsolattal rendelkeznek. A disszertáció keretében bemutatott vizsgálatok célja annak feltárása, hogy ezen eltérő eredetű és komplexitású élelmiszermátrixok milyen mértékben alkalmasak a környezeti hatások és a feldolgozási folyamatok indikációjára.

The close relationship between the environment and human health has long been a central focus of scientific inquiry. However, the dynamic expansion of industrial activity, the technological transformation of agricultural production systems, and the mutually reinforcing processes of global climate change have generated new challenges over the past decades. These phenomena prompt not only localized environmental changes but also reshape ecosystem functioning on a global scale, exerting both direct and indirect effects on human nutrition and health. Our research was grounded in the assumption that the chemical composition of certain foods may bear the imprint of environmental pressures, production processes, and geographical origin. When examined through integrated analytical and statistical methodologies, such foods may serve as indicators for tracking environmentally and medically relevant impacts. In my doctoral work, we selected three complementary model food groups for this purpose: sweeteners, honeys of different geographical origins, and Tokaj aszú wines. These products share key characteristics: they are of plant origin, shelf-stable, and possess direct or indirect links to environmental conditions. The overarching aim of the dissertation was to explore the extent to which these diverse and compositionally complex food matrices are suitable for indicating environmental influences and processing-related factors.