2019-ben egy új irányelv keletkezett a jogalkotók által, amelyet az Európai Unió összes tagállamára kívántak kiterjeszteni, köztük Magyarországra is. Témaválasztásom indoka az, hogy ezen irányelv implementálási határideje 2022 augusztusában lejárt, melyet hazánk elmulasztott. Ez az implementálási mulasztás számos kérdést vet fel, hiszen jogrendszerünk nem rendelkezik az irányelvben előírt előírásokkal. A probléma aktualitása mindaddig fenn fog állni, míg Magyarország nem teljesíti kötelezettségét. A megoldás tehát mindenképpen az lenne, ha hazánk az irányelvet minél hamarabb átültetné jogrendszerünkbe, ezzel elősegítve a munkavállalók, jelen dolgozat tekintetében az anyák és apák munkaerőpiaci helyzetüket, elhelyezkedésüket, mindamellett pedig védelemmel ruházná fel őket a védett tulajdonságuk tekintetében a munka és magánélet egyensúlyának elérése érdekében. Mivel egy újkeletű jogszabályról beszélünk, fontosnak tartom ennek részletes bemutatását és összevetni a jelenleg hatályos hazai joggal. Ennek megoldásaként egy időszakokat lineárisan feldolgozó kutatásban szeretném ezt a célt véghezvinni a szocializmus időszakától kezdődően napjaink aktuális kérdéseire haladva a szülői státusz munkaerőpiaci védelmének fejlődése tekintetében. Dolgozatomban szeretnék kitérni minden a munkaviszonnyal kapcsolatos jogra, kötelezettségre egyaránt a nők és férfiak viszonyában is, illetve a ’work life balance’ új irányaira.