A sérelemdíj mint a személyiségi jogsértés kompenzációjának gyakorlati szerepe a munkajogviszonyban

Abstract

Dolgozatomban átfogó képet kívánok adni a sérelemdíj követelhetőségének feltételeiről, az aktuális problémafelvetésekre akár megoldást találni. Ahhoz, hogy egy jól követhető felépítést biztosítsak a tanulmányomnak, fontosnak tartottam a leggyakrabban előforduló, illetve legkérdésesebb személyiségi jogsértéseket sorra venni a bírói gyakorlat köréből, majd a kapcsolódó sérelemdíj iránti igényérvényesítést bemutatni. A gyakorlatban megjelenő jogértelmezés jelentőségére helyezvén a hangsúlyt dolgozatomban fel kívánom hívni a figyelmemet azokra a jogsértésekre, s koncepciókra, amikor a sérelemdíjat lehetne követelni, azonban a munkajogászok, illetve a bírói gyakorlat nem mutatja a hajlandóságot. A magyar joggyakorlatban vannak olyan esetek, amikor sérülnek bizonyos személyiségi jogok, példának okáért az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének megingása esetén, viszont a bíróság nem ítéli meg a sérelemdíjat. Az innováció és a digitális fejlődés feszített tempóban történő előrehaladtával további kérdések érintik a középpontban álló intézményt. Ezért az utolsó fejezetben az adatvédelem aktuális helyzetét veszem górcső alá.