Az elmúlt években Magyarországon mérhetően kevesebben olvasnak, mint néhány évvel ezelőtt. Ennek további romlása illetve a javítás érdekében különböző olvasásnépszerűsítő stratégiák indultak. Ezek a legkülönfélébb módon, a legfantáziadúsabb eszközökkel igyekeznek elérni az olvasni nem akaró, vagy nem ,,tudó” közönséget. Dolgozatomban ezeket az olvasásnépszerűsítési trendeket vizsgáltam. Olyan területeket néztem meg, mint a Nyáry-jelenség, a slam poetry, a Rájátszás, és különböző gerillamódszerek. Vizsgáltam a hatékonyságukat, hogy hogyan és milyen formában képesek elérni a megcélzott közönséget. Természetesen akadnak olyan kezdeményezések is, amelyek nem feltétlenül kezdik el kifejteni azonnal hatásukat, de mindenképpen üde színfoltot képeznek az olvasásnépszerűsítés palettáján. Ezeket is igyekeztem felsorakoztatni. Hipotézisem, hogy ez a változatos trend-rendszer elősegíti az olvasás népszerűségét, és egy-egy esetben összetartó közösségeket is sikerül alkotnia. Ez a helyzet a slam poetry esetén is. Szakdolgozatomban olyan fogalmakkal is foglalkozom, mint maga az olvasás, az irodalom, és az olvasás problémái (funkcionális analfabétizmus). A dolgozatom további kutatások alapját képezhetik. A célom ugyanis az volt, hogy egyfajta gyűjteményt tudjak létrehozni a hazánkban legsikeresebb próbálkozásokból. Vizsgálatomban fontos szerepet játszott, a pénz és érték összekapcsolódása, hogy a technika mennyire tudja elősegíteni a könyvek és az olvasás népszerűsítését.