A cerebralis paresis a tartás és a mozgás zavarainak nem progresszív szindróma csoportját jelenti, ami a fejlődésben lévő élet központi idegrendszert ért károsodások okoznak. Diplomamunkám során kitérek a lapocka körüli izomegyensúly helyreállítására, s ezáltal hatást gyakorolva a distalis ízületekre, külön figyelmet fordítva a könyök pronatio-supinatio mozgásaira. Arra a kérdésre kerestem a választ, hogy a lapocka kontroll kialakításával befolyásolhatóak-e a distalis felső végtagi ízületek.