A hunokról alkotott tudás vizsgálata a középiskolás korosztályban

Abstract

Szakdolgozatom témájaként a hun–magyar rokonságelméletet választottam. Azért esett erre a témára a választásom, mert a korábbi években számos tévhit látott napvilágot a feltételezett ősökről, s ezeknek a teóriáknak egy része belekerült az irodalom és történelem tankönyvekbe is, ld. például: „Ménrót a Biblia szerint Noé egyik dédunokája volt, fiait Hu-nor¬nak és Magornak (Magyar) hívták. A krónikások történeteikben ezzel a hunok és a ma-gya¬rok rokonságát hangsúlyozták. Egy másik krónikás kiemelte, hogy a bibliai Magóg (Noé unokája) közös őse volt Attila hun királynak és Álmosnak, a Magyar Nagyfejedelem¬ség későbbi megalapítójának” – olvasható az ötödikes történelemkönyvben a Történetek a magyarság eredetéről című fejezet első gondolataként. Ez a gondolatkör jellemzi a tan-könyv¬írók nézeteit, nem kis zavart okozva ezzel a diákok fejében. Gyakorló középiskolai tanárként azt tapasztalom, hogy a 10-18 éves korosztály nem, vagy csak alig tud különbséget tenni a tudat, a mondavilág alkotta kép és a mítosz között. Mivel a hun mondavilágnak, tudatnak, mítosznak és a finnugor nyelvcsaládból való szár-mazásnak nincs köze egymáshoz, így ezt a „tévhitet” szeretném eloszlatni az általam ta-nított diákok fejében. Erre a célra készítettem egy ismeretterjesztő szövegértést a hunokról, ezt kellett megoldaniuk a 9. és 10. osztályos diákoknak. Előzetesen felmértem a hunokról alkotott tudásukat, majd a szövegértés után összevetettem a friss tudásukkal. E vizsgálat eredményeit mutatja be a dolgozatom. Munkám első részében feltérképezem a hunokról összegyűjtött szakirodalmat. Kik ők, milyen szálak köt(het)ik össze a hunokat és a magyarokat? Utána megvizsgálom a NAT2020 által elfogadott magyar nyelv, irodalom és történelem tankönyveknek azon ré-szeit, amelyek a hunokról szólnak. A második fő részben a már korábban említett szöveg-értési feladatsort mutatom be, és elemzem a vizsgálat eredményeit.