A pedagógus presztizs társadalmi megbecsültségének vizsgálata Debrecen városban

dc.contributor.advisorDr. Emőkey András
dc.contributor.authorNagy, József Gergő
dc.contributor.departmentDE--ATC--Mezőgazdaságtudományi Karhu_HU
dc.date.accessioned2010-05-26T08:26:23Z
dc.date.available2010-05-26T08:26:23Z
dc.date.created2010-04-26
dc.date.issued2010-05-26T08:26:23Z
dc.description.abstractA pedagógus presztízs társadalmi megbecsültségének vizsgálata Debrecen városban Szakdolgozatomban egy manapság igen gyakori témát vizsgálok, mégpedig a pedagógusi pálya társadalmi megbecsültségét. Azért választottam ezt a témát, mert tanárjelöltként természetesen felmerül bennem az a kérdés, hogy mi miatt tiszteli a közvélemény olyan kevéssé a fiatalságot oktató, nevelő pedagógusokat. Dolgozatom első részében sorra veszem azokat a tényezőket, amelyekkel mérni lehet a tanári szakma megbecsültségét, így például vizsgálom, hogyan alakult a szakma anyagi megbecsültsége a rendszerváltás után, hogyan változott a pedagógus szakmát választó fiatalok száma a felsőoktatásban, valamint, hogyan alakult a pedagóguspályán elhelyezkedő, vagy azt éppen elhagyó tanárok száma napjainkig. Mivel a tanári szakma presztízséről nem lehet csak számokban, a társadalom véleménye nélkül beszélni, ezért végeztem Debrecenben egy empirikus kutatást. A kutatás eredményeként kiderült, hogy a pedagógus szakmát a 11 felsorolt értelmiségi szakma közül a mintában szereplők a ranglétra utolsó helyeire tették. Meg állapítható volt továbbá, hogy az a legkevésbé megbecsült foglalkozás az óvodapedagógusoké, őket előzik meg az általános iskolai tanárok, és előttük pedig a középiskolai tanárok állnak. A kutatás eredményei azt is megmutatták, hogy a közvélemény is úgy gondolja, hogy a tanári pálya anyagi megbecsültsége nagyon alacsony, és ez aláássa a pálya tekintélyét. A kutatás során feltettem többek között azt a kérdést, hogy melyek azok a dolgok, amelyek negatívan befolyásolják a társadalom tanárokról kialakított képét. Eredményeimből kitűnt, hogy sokan az alacsony fizetés, valaki a média és a politika negatív reklámja miatt becsüli olyan kevéssé a tanárokat, de magas volt azoknak a száma is, akik az olyan előítéletességeket említették meg, mint például „a tanárok munkájukhoz képest sokat keresnek”, „túl sok a szabadidejük”. Végezetül felmerült bennem a kérdés, hogyan lehetne a tanári pálya társadalmi megbecsültségén javítani. Dolgozatom összefoglaló részében megemlítettem néhány olyan lépést, ami véleményem szerint pozitívan hatna a tanárok presztízsére. Habár ezek csak javaslatok voltak, mégis egy biztos, a fiatal generációt nevelő oktató pedagógusok kezükben tartják a nemzet jövőjét, ezért fontos feladat a pálya presztízsének megteremtése.hu_HU
dc.description.courseagrármérnök-tanárhu_HU
dc.description.degreerégi képzéshu_HU
dc.format.extent45hu_HU
dc.identifier.urihttp://hdl.handle.net/2437/96688
dc.language.isohuhu_HU
dc.subjecttanári pálya, presztizs, társadalmi megbecsültség, pedagógus, tanárképzéshu_HU
dc.subject.dspaceDEENK Témalista::Neveléstudományhu_HU
dc.titleA pedagógus presztizs társadalmi megbecsültségének vizsgálata Debrecen városbanhu_HU
Fájlok