Munkám célja az volt, hogy a Bodrogzugban felmérjem az inváziós növényfajok jelenlétét valamint elterjedésük mértékét. A felmérést 2017 májusa és augusztusa között végeztem el. A felmérést 105 mintavételi ponton 2,5 x 2,5 méteres mintavételi négyzetekben végeztem. Valamennyi kijelölt mintanégyzetben feljegyeztem a talált fajok főbb társulástani jellemzőjét. Felvételeztem az előforduló fajok számát, egyedszámát, borítási értékét a felső valamint cserjeszintben a fajok törzsátmérőjét és magasságát is. A felmért tulajdonságok alapján különböző szempontok szerint értékeltem az állományokat. Megállapítottam, hogy a területen kilenc, vélhetően akcidentális módon emberi hatás nélkül spontán megjelent invazív növényfaj található meg. Ezek a cserjés gyalogakác (Amorpha fruticosa L.), a süntök (Echinocystis lobata TORR et GRAY.), az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica Marsh.), a zöld juhar (Acer negundo L.), a selyemkóró (Asclepias syriaca L.), a közönséges vadszőlő (Parthenocissus inserta [A. KERNER] FRITSCH), a parti szőlő (Vitis vulpina L. [V. riparia MICHX.]), a kanadai aranyvessző (Solidago canadensis L.), és a japán keserűfű fajok (Fallopia sectio Reynoutria). A terület adatok alapján kiderül, hogy a mintaterületek legnagyobb részében a gyalogakác megtalálható. Ez a számára kedvező termőhellyel illetve a termőhelyhez illeszkedő inváziós stratégiájával magyarázható. A mintaterületek közül a beerdősülő foltok azok, amelyek zárt alsó szintjében tartósan nem tud megtelepedni.A süntök szintén viszonylag nagy egyedszámban van jelen, ezért aránya is magas. A beerdősülő, becserjésedő gyepszegélyek kiváló támasztófelületet biztosítanak számára, ezért ezek azok a mintaterületek, amelyeken igen jelentős arányban megtalálható.Az amerikai kőris kedvező életfeltételekre talál a Bodrogzugban azonban a területek azon részében tudott stabilan megmaradni, amelyek hosszabb idő óta kezeletlenek. A parti szőlő és vadszőlő speciális életfeltételeit kevesebb élőhely elégíti ki, ezért viszonylag alacsony arányban vannak jelen. A zöld juhar a területen északról dél felé haladva növekvő egyedszámot mutat. A selyemkóró, aranyvessző és keserűfű egyelőre még szórtan van jelen a területen. Mindhárom faj nagyon kis egyedszámban és nagyon kis területre koncentrálódva fordul csak elő, amely vélhetőleg annak köszönhető, hogy mindhárom faj leginkább ember által jobban bolygatott, kedvezőtlenebb adottságú élőhelyeken fordul elő. Annak ellenére, hogy valószínűleg spontán jelentek meg a területen, tartós fennmaradásukhoz és életképes populáció fenntartásához egyelőre nem megfelelőek a körülmények. -52- Az invázió mértéke fajról fajra változik. A fajok többnyire spontán terjednek, de előfordulnak szándékos betelepítések is. Azonban minden esetben vitathatatlan szerepe van az ember természetalakító hatásának, mivel a természetben végrehajtott minden egyes apró beavatkozással mi teremtjük meg az özönfajok számára a kedvező feltételeket.